Szabadkézi rajz II.

Előszó

Előző feladataink között szerepelt a kockának síkmintáról való másolása. Láttuk, hogy a minta lerajzolása a már ismert másolási eljárásokkal nem okozott különösebb nehézséget. Az eddig elvégzett feladatok fokozatossági elvét követve most már áttérünk a kocka természet utáni rajzolására. Megfigyeléseink, rajzolásunk támogatására alkalmazni fogjuk azokat az eszközöket, melyeket könyvünk első részében ismertünk meg. A megfigyelést és a rajzolást a legegyszerűbb helyzetű kockával kezdjük majd el, de előtte vegyük kezünkbe a 8 • 8 • 8 cm nagyságú kockát, és vizsgáljuk meg a következő szempontok szerint: Nyitott szemmel figyelve a kockát, annak minden felénk fordított élét látjuk. Hunyorított szemmel az apróbb formarészletek elmosódnak, ennek folytán a tárgyak csak a legszélső, úgynevezett kontúrvonalak által határolt formatömegét látjuk. Ez a formatömeg vagy szélességben, vagy magasságban szembetűnő, és ez teszi jellegzetessé a tárgy megjelenésének kiterjedését. Rendkívül fontos, hogy rajzunkon először a tárgy formatömegét figyeljük meg, mert ennek szélességi és magassági arányméretében kell a tárgy képét megrajzolnunk. Ha pl. egy kocka forma tömegét akarjuk megfigyelni, ezt legkönnyebben úgy érjük el, hogy a világítással szemben állítjuk magunk elé, így annak csak szélső éleit látjuk, amelyek egy négyszögbe vagy hatszögbe zárják a kockát (60. ábra a, b, c). Hasonló tapasztalatokat szerzünk, ha utcát vagy egyes épületekét szürkületben vagy holdvilágnál figyelünk; a körvonalak élesen válnak ki a háttérből, és a tárgyaknak csak a formatömegét látjuk. A d képen lévő épület formatömegét az e kép tünteti fel. (60. ábra d, e). Vissza