kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
I. | 1 |
A Jósika-család eredete | |
Jósika Miklós atyja és anyja | |
Jósika Miklós gyermekkora | |
A nagyanyák befolyása Jósika Miklósra | |
A nagyanya halála | |
Atya beadja a kolozsvári konvictusba | |
Jósika első irodalmi kísérletének következménye | |
A konvictusbeli életmód és ottani baráti köre | |
A gymnasiumi tanulmányok | |
A szünidei mulatságok | |
Miklós nővérei mint játszótársak | |
Benső barátnéja Rozália nevű nővére volt | |
A házi rossz és jó nevelők befolyása | |
A régi várromok iránti élénk érdeklődése | |
A természet szépségei iránt való előszeretete | |
Atyja elbeszéléseiből és könyvtárából megismert Erdély ereklyéit, mondáit és történetét | |
Atyja bevezeti őt a kolozsvári főurak mulatságaiba | |
Katonáskodás iránti előszeretet ébred föl lelkében | |
Atyja engedelmével katonai pályára lép | |
Ezredével Galicziába vonul | |
A hadviselés kellemetlenségeit elfeledteti vele a pályája iránti előszeretete | |
Hadnaggyá való előléptetése | |
Ezredét Olaszországba vezénylik, az orosz hadjárat bevégzése után | |
Útja közben a vidék szépségei foglalják el lelki éberségét | |
A Mincio melletti ütközetben kitünteti magát és főhadnaggyá neveztetik ki a csatatéren | |
Áthelyezik a Collerdó-ezredhez Bécsbe | |
A világirodalom tömérdek bölcsészeti, történelmi és szépirodalmi termékét olvassa át szabad idejében | |
Legkedvesebb olvasmányai a hazai történeti művek voltak | |
Szinműírók és szinészek barátságát keresi | |
Raymund véleménye Jósika szinművéről | |
II. | 39 |
Bemutatják Kállay Leóné leányának | |
Hogyan sodortatik bele tudta és szándéka nélkül a házasodás kikötőjébe | |
Csakis az adott szó szentsége birja reá arra, menyasszonya családjának megismerése után, hogy a nem kivánt viszonytól el ne álljon | |
Ipja kellemetlenségei megrontják az ifjú házaspár egyetértését | |
Jósika megkisérli nejét a szabolcsi szűrös gentryk közül elszoktatni, s igyekezik vele megkedveltetni Kolozsvár főúri társaságát | |
Kisérleteinek eredménytelenségét látva, az elfoglaltságban keres vigaszt | |
Első fia születése után sem javul a helyzete | |
A családi élet ziláltsága növekedésével a mezőgazdaságban és jó könyve közt keres vigaszt és enyhülést | |
Családi kellemetlenségei a végletekig fokozódnak | |
Ki akar költözni Görögországba szerencsét próbálni Lord Byronhoz | |
Birtokának bérletbe adásával oly bajba keveredik, a mely tönkrejutással fenyegeti | |
Első nejének jellemzése | |
Női jellemtanulmányokat tesz Jósika | |
Emberkerülővé és életunttá teszi neje lelketlensége | |
Neje volt-e egyedüli oka a családi élet felbontásának? | |
Elköltözik ipja birtokáról ősi birtokára Szurdokra | |
Szurdoki szomszédjának br. Wesselényinek hatása Jósikára | |
Jósika első kolozsvári szabadelvű szereplései és szónoklatai | |
Wesselényi ösztönzésére kiadja az "Irányt" | |
Felbátorodva a sikertől, közzé teszi a "Vázlatok" czímű politikai röpiratát is | |
Az akadémia dicsérettel jutalmazza publicistikai művét | |
III. | 69 |
Publicistikai sikerei után ellenállhatatlan vonzerő vonzza a szépirodalmi kisérletekhez | |
Előveszi és kidolgozza "Zólyomit" | |
Pulszky jóslata "Abafi" kéziratáról | |
"Abafi" fogadtatása a sajtó és a nagy közönség részéről | |
Az "Utolsó Bátori" akadémiai megjutalmazása | |
A "Könnyelműek" dicsérete | |
Részvétele az akadémia és Kisfaludy-társaság beléletében | |
Szinpadi kisérletei | |
Megismerkedik pesti tartózkodása alatt a széplelkű Podmaniczky Juliával | |
Kölcsönösen megszeretik egymást | |
Válása elé a Kállay-család kiengesztelhetetlen gyűlölettel gyűjt akadályt | |
Lelki gyötrelmeitől írói munkásságában keres menekvést | |
Hosszu 9 évi várakozás után végbűl elveheti aráját s azzal a szurdoki kastélyába vonul | |
Néhány heti pihenés után beköltözködik Kolozsvárra, az 1848-iki "Nemzeti gyűlés"-re | |
A magyar-erdélyi unio kimondása | |
Az országos unio-bizottság tagjává kineveztetik | |
Meghivják a Pesten székelő főrendiházba | |
Főrendiházi tevékenysége | |
A honvédelmi bizottmány és kegyelmi törvényszék tagjává kineveztetik | |
Debreczenbe követi nejével a kormányt | |
Debreczenből Pestre, majd Szegedre és Aradra kiséri a menekülő kormányt | |
A világosi fegyverletétel után Aradról Lippára, innen Lengyelországba menekül | |
Lipcsében találkozik nejével álöltözetben | |
Lipcséből a rendőrség által kiutasítva, Brüsselbe költözik | |
IV. | 96 |
Jósikáék anyagi gondjai Brüsselben | |
Új tűzhely alapítás | |
Jósikáné tervei | |
Jósika idegen nyelvű regényei | |
Jósikáné irodalmi tevékenységének jellemzése | |
Jósikáné az anyagi gondok megkönnyebbítése végett csipkeüzletet alapít | |
Jósika a "Magyar Hirlap" munkatársai közé lép | |
Mily czélzat jellemzi a hivatalos lapba irt czikkeit | |
Jósika "Hadi törvényszéki halálitélete" | |
Halálitéletének indoklása | |
In effigie kivégeztetése | |
Mi fájt Jósikának jobban e halálitéletnél? | |
Jósika bosszankodása az irói kalózkodás ellen | |
A brüsseli zord égalj is nehézkesiti életfeladatát | |
Nejének kitartó lelkessége munkára készteti | |
"Eszter" regényét névtelenül adja ki | |
"II. Rákóczy Ferencz" és "Egy magyar család a forradalom alatt" czímű regényeinek elkobzása | |
Külföldön írt történeti regényeinek szépsége vetekedik ifjúkori műveivel | |
Jósika az ifjuság számára írt történeti művében egész csoportozatát mutatá be a hazafias szellem kiváló alakjainak | |
Kossuth Lajossal szövetkezve külföldön létesitendő magyar szerkesztőség eszméjét kezdi tanulmányozni | |
Jósika tapintatossága a sajtó-mozgalom meginditásában | |
A külföldi lapok élénken kezdenek foglalkozni a magyar üggyel | |
Mily segitséget kapott Jósika hazulról szellemi és anyagi tekintetben | |
Jósika Miklós, Horn Ede és Ludvigh János sajtóbeli működésnek méltatása | |
A külföld rokonszenvének felébresztése | |
Az osztrák kormány mily összegeket áldoz a magyar üggyel foglalkozó külföldi lapok elhalgattatására | |
Kossuth nyilatkozata Jósika sajtó-irodájáról | |
Jósika szerkesztőségi irodáját feloszlatni kénytelen | |
Jósika lábtörési szenvedései mennyire befolyásolják irály-irányát | |
Betegségéből származó túlérzékenysége | |
Jósika termékenysége és munkaképessége | |
Zavarba hozza kiadójának felmondása | |
Anyagi zavarok miatt kénytelen brüsseli házát eladni | |
Betegsége miatt az enyhébb éghajlatú Drezdába költözik | |
Drezdában hozzáfog "Emlékiratai" megírásához | |
Az Emlékiratok szenvedélyes hangját betegsége kimenti | |
Életundor lepi meg | |
Feltépi régi birálói rég elfeledett megjegyzései által ütött sebeket | |
Nejének odaadó gondossága ellenében győz a kérlelhetetlen halál | |
Nem akar szülőföldjén eltemettetni, mig honfitársai nem szabadulnak fel a rabbilincsektől | |
Jósika hamvainak hazahozatal | |
V. 1834-1849 | 163 |
Magyar regényirodalmi kisérletek Jósika fellépése előtt | |
Jósika művei önmaguktól két csoportra osztályozódnak, és pedig történelmiekre és társadalmaikra | |
"Abafy" és "Zólyomi" nyitja meg a történeti regények sorozatát | |
Abafy és Zólyomi célzatos alapeszméi | |
Abafy és Zólyomi mennyiben hasonlít Jósika jellemvonásaihoz | |
Abafy jellemzése kitűnően sikerült | |
A mellékjellemek szépségei és változatossága | |
Abafy feltünése és Zólyomi fogadtatása | |
Az "Utolsó Báthori" fogadtatása túlhaladja Jósika előbbi sikereit | |
Az Utolsó Báthori hatása az ifjabb írói nemzedékre és olvasókra | |
Az Utolsó Báthoriban nyilatkozó haladás | |
Az érdekcsoportosítás, szenvedélyharczok és korjellemzés | |
A hatás legmagasabb színvonalát a "Csehek Magyarországon" czímű regénye aratja | |
Mit czélzott jellemalakjaival? | |
Toldy Ferencz tanácsára "Zrínyi a költő" czímű regényéhez előtanulmányokat tesz | |
Zrínyi, Rialti, Violette és Fioretta jellemcsoportozata | |
Fioretta szívreható tragédiája kitűnő episod | |
Zrínyi mint férfi, hadvezér és államférfi | |
A bírálók első gáncsai mily befolyással voltak Jósikára | |
Toldy Balassa Bálint regényes életére hívja fel Jósika figyelmét | |
Balassát félretéve, ősét: Jósika Istvánt veszi regénytárgyúl | |
Jósika István élete valóságos regényhős élete | |
Őse pályafutásának rajzát három részre osztá | |
Jósika mythikus félhomályba burkolja hősét és nem indokolja, sem meg nem magyarázza hőse bukását | |
Jósika István volt utolsó történeti regénye, melyet a hazában írt, száműzetése megkezdése előtt | |
Miért írt Jósika több történeti, mint társadalmi regényt? | |
Társadalmi életből merített beszélyei | |
Szépirodalmi munkássága első évtizedében csak egy társadalmi regényt írt, a "Könnyelmű"-eket | |
A franzia romanticismus hatása Jósika ezen regényére | |
A magyar társadalom miért fogadta hidegen a "Könnyelműek"-ben feltáruló elemet | |
Az "Akarat és Hajlam", Hírlapnépszerűsítő úttörő szerepléséről | |
Az Akarat és Hajlam meséje | |
Jellemalakjai | |
"Az élet útjai" | |
"Egy kétemeletes házban" Sue Jenő modora szerint a fővárosi gentre-élet rejtelmeivel foglalkozik | |
A franczia regényirodalom hatása az előadás módját illetőleg | |
VI. 1850-1860 | 174 |
Jósika irodalmi munkássága Brüsszelben | |
A függetlenségi harcz közvetlen hatása alatt írja meg "Egy magyar család a forradalom alatt" és "II. Rákóczi Ferencz fogsága" czímű regényeit | |
"Eszther" czímű regénye névtelenül jelenik meg | |
A censorok ízetlenkedései miatt a legrégibb lovagkor hőseihez fordúl | |
Eszther jellemzése | |
A háttért képező korrajz kezelésében előnyös mérsékeltség tűnik fel | |
A művészi hatás elemeit a jellemek teljes feltüntetésében keresi | |
Külföldön írt történelmi regényei közül műbecsre nézve szintén az első helyen állók közé számítható a "Nagyszebeni királybíró" | |
A lélektan legérdekesebb problemáit tükrözteti le ezen műve folyamán | |
Kedvencz szokása az érdeklődés tárgyát képező csomót utolsó fejezetéig homályba burkolni | |
Az iszonyú történetek borzalmasságait a szívnemesítő mellék jellemek és epizódok enyhítik | |
Dévényi Advigban miként tünik fel a női szív ezerféle változata | |
A "Zöld vadász" meséje | |
A számüzetésből származó lelki kétség gyötrelmei letükröződnek a Zöld vadász szövegében | |
Képzelete kifáradtnak látszik | |
Az anyag és jellemek hézagossága szembetűnő | |
A harmadik személy mint elbeszélő | |
A franczia romantikus írók hatása: "A Szegedi Boszorkányok"-ban | |
E regény meséje | |
"A fejedelem keresztlánya" | |
"A rom titkai" | |
A gyűlölet szerelemmé való átalakulásának kitűnő rajza | |
Jósika leggyöngébb történeti regénye a "Jő a tatár" | |
A leírások és történeti ösmert események túlhalmozásából származó érdektelenség | |
Kuthen, IV. Béla stb. csak történeti árnyak | |
"A két királynő" | |
Előadása hatásos és érdekes | |
A tárgy-csoportosításban jelentkező gyakorlottság | |
Ezen művében találta el legjobban Jósika a történelmi és képzeleti elemek vegyítésének legjobb arányát | |
A "Tudós leánya" leírásában legszebben olvad össze a költői elem az életből merített tapasztalatokkal | |
A "Hat Uderszky leány" czímű regényében leányok foglalják el az előtért | |
Miként kívánta Jósika a múlt leple alatt a jelen társadalmi élet egy égő sebét bemutatni? | |
Hála emlékül ajánlja nejének a "Két jóbarátot" az életüdvért, melyben általa részesült | |
"A két mostoha" | |
A szereplő egyének nemzetiségi jellegeiről | |
A történeti háttér homályosság teszi az előtért | |
A "Gordiusi csomó" magyaros népies alakjai | |
Társadalmi regényei közül kiválik a "Pygmaleon" | |
Vidrafalvy, a balek a gentry mintaképe | |
A franczia iparlovagok | |
Legjobb társadalmi regénye "Az első lépés veszélyei" | |
A pesti társadalom életrajza elragadó | |
"A rejtett seb" | |
Csabay Gyurka: népies cynismusa | |
Utolsó társadalmi regénye volt: "A két élet" | |
VII. 1860-1864 | 226 |
Jósika Drezdában írt regényei | |
"A két mostoha" | |
"Klára és Klári" | |
Összehasonlítás Kuthy és Jósika Zách Felicián alakjai közt | |
Indokolt-e azon vád, hogy Jósika túltermékenységet tanusít élete utolsó éveiben? | |
A Végváriakban az előadás megsokszorozza a tárgy érdekességét | |
Bethlen és haldokló hitvesének jelenetéről | |
A "magyar kényurak" mostoha fogadtatása | |
"A mi késik nem múlik" | |
Az író testi és lelki kimerültségének jelei | |
Utolsó előtti műve a "Szegény ember dolga csupa komédia" | |
E mű alakjai | |
Utolsó regénye: "A várt leány várat nyer", elhúnytával egyidejűleg jelenik meg | |
VIII. | 244 |
Női jellemek bemutatására s olvasói lelkületének nemesítésére törekszik | |
Nőalakjai a magyar szépirodalom legszebb alkotásai közé tartozik | |
Nőalakjaival meghódítja a magyar hölgyvilágot a magyar irodalomnak | |
Honnan meríté Jósika a nők lelki világának kitünő ösmertetését? | |
Jósikánál a nők szivvilágának alapköve a tiszta szerelem | |
Leány-alakjai | |
A nagymama megörökitése | |
Az életkorban nyilatkozó komikum | |
A ravasz természetű nők jellemrajza | |
Az erkölcsi szörnyetegek jellemképei | |
Elvetemült nőalakok csak néhányat találtunk | |
A nők bünös hajlama valóságos lelki baj színezetével enyhittetik | |
A lelki beteg nő | |
A szülők szelidebb alakban gyermekeikre átképleteződő lelki bajairól | |
Jósikánál több a női, mint a férfi lelki beteg | |
A lelki bajok forrása legtöbbnyire vagyon- avagy hatalomvágyból ered | |
A szívvonzalom női lelki betegei | |
A szívvonzalom mint gyógyerő | |
Jósika nőalakjai jellemökre nézve önállóak, komolyak | |
A nők boldogításra vannak teremtve | |
Jósika nőalakjainak mély látás és tág ösmeretkör áll rendelkezésükre | |
Inkább tudósok, mint elmések | |
A honleányok alakjai | |
IX. | 267 |
Kitünően rajzolja Jósika a férfi-alakokat is | |
A véralkat és életkor jellemzése | |
A véralkat és életkor, mint a tragikum csírája | |
A lelki erély, mint a nagyság és üldözött ártatlanság lépcsői és védfegyverei | |
A jókat az eszmék, a jó ügy és személyes becsülés tiszta vonzalma füzi össze | |
A cselekvénybonyolitó elvetemültek végzete | |
A jó elem közül ritkán bukik el egy-egy; az elvetemültek közül sok tér meg a jó útra | |
A bűnhődés legtöbbnyire kimaradhatatlan | |
Jósika férfi-alakjainak testi sebe gyorsabban gyógyul, mint lelki sebök | |
Erős szenvedélyek és vakmerő tettek jellemzik férfiait | |
Lelki beteg köztük ritkaság | |
Vagyonbírás ösztöne | |
Leleményesek cselszövélyeik kivitelében | |
Csalódásaik csak élesztik éberségüket és szenvedélyeiket | |
Társadalmi és népies regényeinek kiválóan jól sikerült alakjai | |
Egyetlen alakot sem találunk, mely valamely sikerült alak másolata volna | |
Jellemzési tévedések | |
A lelki élet összes jelenségeit oly kifejezően festi, s mint csak a toll teheti | |
Nemzetünk gyöngesége előtt nem húny szemet, de mindig meg tudja találni az ítélet enyhítését a keretben | |
X. | 289 |
Mily elemeket merített Jósika gyermekkori életviszonyaiból történeti regényeihez | |
Az erdélyi társaskörök letükrözése Jósika regényeiben | |
Költészete össze van forrva Erdély szépségeivel | |
Történeti regényeiben a háttérül többnyire országos esemény korrajza szolgál | |
Hivatásának tekinté "a múlt kárpitjának föllebbentését" | |
Jósika a magyar történeti regény megalapítója és népszerűsítője | |
A történeti események és epizódok szerepeltetésében nyilatkozó műérzék | |
Találékonysága kimeríthetetlen | |
Kortanulmánya | |
A magyar lovagkort senki oly helyesen nem ismertette a tárgyakat és divatos eszméket illetően | |
Salamon Ferencz véleménye Jósika regénytárgyainak földogozásáról | |
Jósika utánzóinak sikertelen kisérleteiről | |
A Jósikánál található mesterkélt, hitelességbizonyítás a német lovagregényekből származik | |
A félreösmerés és rejtek útak használata | |
Társadalmi regényeink tárgyválasztásában igen leleményes | |
A szereplők végzeteinek talányos tételére törekszik Jósika | |
A regények befejezését Scott Walter példája szerint kisérli meg elmetszeni | |
Nyelvezetének szépségei | |
Arany: Jósika irályáról | |
Jósika önmaga irálybeli pongyolaságáról | |
Jósika új szavai | |
Jósika leírásai | |
A korjellemzés Jósikánál | |
XI. | 320 |
Darwin híres elmélete a "létért való küzdelem" szereplése az irodalom válfajaiban | |
Scott egyéni jellegének átszármaztatása Jósikára általánosan divatos | |
Jósika kifakad az "irodalmi satelles"-ség minősítése ellen | |
Scott Walter, Balsac, Sand George és Booz hatásainak nyomai Jósika művein | |
Sand George befolyása és irálya | |
Booz befolyása a nemzeties színezettel áthonosított humorban | |
Flaubert hatása Jósika "Pygmaleon"-jának és párisi különlegességeinek vázolására | |
Jósika tárgyköre nem azonos Scott Walter tárgykörével | |
Tárgyi földolgozás módjaik lényeges jellemvonásaiban is különböznek | |
Miben szolgált Scott példája irányadóul Jósikának? | |
Scott a sceneriát írta le előszeretettel, Jósika az életnézletekre és jellemekre fektette a fősúlyt | |
Jósika tapasztalatai növekedtével mindinkább önállóvá leszen | |
Balsac befolyása Jósikára miben nyilvánul? | |
Balsac példája a népélet kiaknázatlan jelenségeihez fordul Jósika | |
Elkerüli a franczia naturalista irók divatos ízléstelenségeit | |
Balsac hatása alatt Scott-szerű "festés" helyett "bonczolni" kezdé alakjait | |
Balsacot bírálva követi csak | |
Mily szerepalakokat kölcsönzött Jósika Scott műveiből? | |
Scott és Balsac által gyakorolt hátrányok és előnyök Jósika műveiben | |
A világirodalomból sokat sajátít el szétszórva talált költői szépségeket, de ezt egyéniségének megfelelő és nemzeti vonásokkal díszítette föl | |
Jósika művei és a kritikusok szabadságharcz előtt és után | |
Brassai kiméletlenül megtámadja ismételve Jósika műveit | |
Jósika megírja "Regény és regényítészet" czímű röpiratát | |
Jósika lábtörése mily befolyással volt eme röpirat kifejezéseire? | |
Igazságos itéletet akar tartani a kontár regénybírálók eljárása fölött | |
E röpirat regényírói elveiből sokat tartalmaz | |
Szenvedélyes kifakadása Brassai, az álpróphéták és clique tagok ellen | |
Javasolja egy kritikai közlöny alapítását | |
Vádjai és tervei miért hangzanak el eredménytelenül? | |
Védi regényei megtámadott tulajdonságait a külföldi irodalom hasonló példáival | |
Véleménye a classikai kerekségről | |
Jósika nyilatkozata saját ifjabbkori művei gyengeségeiről | |
A Jósika által megkülönböztetett regényírási módozatok | |
Mi a regény Jósika szerint, s mi a regény föladata? | |
A legszerényebb tárgykör is hatást nyer, ha kedvvel írja meg | |
Jósika legerősebb tulajdonának az érdekingerlő meseszövést vélte | |
Ebben gyöngül el leginkább idősb korában | |
Milyen értékűek voltak a végső éveiben ellene intézett támadások szerzőinek nyilakozatai | |
Gyulai Pál tárgyilagos birálata és Brassai személyeskedéseinek mi volt a czélja? | |
XII. | 346 |
Egyes korok irodalmi meddőségének okairól | |
Jósika költészete új korszakot nyit meg | |
Mi képesité Jósikát a népszerűség legmagasabb fokának elérésére | |
A vallásos érzület megeszményesítése Jósika regényeiben | |
Az ellentét hatásainak kizsákmányolása | |
Kedvező volt-e Jósika kora a valláserkölcsi irányzatnak | |
A beteges életnézleteknek útját vágja Jósika regényei tiszta élével | |
Az illendőség törvényeinek épen tartása | |
Kortársai lelki érzete iránti figyelmessége | |
Jósika befolyása a nemzet szellemi tényezőinek lelki életére a szabadságharcz s a másfél évtizedig tartó rémuralom alatt | |
Jósika missiószerű hatása | |
Jósika művei azért örökbecsűek, mivel azokat szívéből s örökéletű hitelvek alapján teremté meg |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.