Bolgár tanulmányok II.

Előszó

A Bolgár Tanulmányok második köteteként az 1971-ben Sumenben és Debrecenben tartott közös bolgár-magyar Ecsedi István Emlékünnepség anyagát adjuk közre. Az Ecsedi Emlékünnepség megrendezésére az adott okot, hogy Ecsedi munkássága nem épült be kellőképpen a bolgár néprajztudományba, alkalmat pedig az, hogy akkor adták ki negyven éve A bolgárok földjén című könyvét.
Ecsedi István 1885-ben született Debrecenben és itt is halt meg 1936-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ott szerzett történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet és bölcsészeti doktorátust. Munkásságát a kollégiumi tanítóképző intézetben kezdte, majd múzeumőr, végül 1929-ben, a Déri Múzeum igazgatója lett. Kiterjedt néprajzi gyűjtő- és feldolgozómunkát végzett a halászat, a pásztorkodás, a népi táplálkozás, a földművelés és az állattartás körében. Fő kutatási területe a Hortobágy volt. Szülőföldje, sőt szülővárosa népéletét „belülről" ismerte. Maga is debreceni cívis volt, úgy emlegették, mint „cívis tudóst". Ez azonban korántsem jelentett nála bezárkózást. A népélet jelenségeit nagyon is széles körben, számos összefüggés megismerésében, többek között az interetnikus kapcsolatok felderítésében is vizsgálta. Ezért jutott el Bulgáriába is, ahol elsősorban a pásztorkodást kívánta tanulmányozni és összevetni a magyarral. Kétízben járt Bulgáriában; 1926-ban és 1927-ben. Mindkét alkalommal Sumenben és környékén, a Deli-orman fennsíkján kutatott, gyűjtött. Útjai során nagy segítséget kapott az akkor már régóta Bulgáriában, sőt éppen Sumenben és környékén dolgozó Fehér Gézától. Kutatásairól, tapasztalatairól több cikken kívül A bolgárok földjén című könyvében számolt be.
Az emlékünnepség első részét 1971. május 10-én tartottuk Sumenben. A Kossuth Múzeum falán ebből az alkalomból Ecsedi-emléktáblát is lepleztünk le. A sumeni ünnepségen magyar, a debrecenin pedig bolgár szakemberek adtak elő, mondták el véleményüket Ecsedi István sokoldalú tevékenységéről. A debreceni Emlékünnepség 1971. május 30-án volt. Azzal kezdődött, hogy a bolgár vendégek megkoszorúzták Ecsedi István sírját a debreceni Köztemetőben.
Az emlékünnepség anyagán kívül négy rövid, összefoglaló jellegű cikket is közlünk Sumenről és környéke és történelmi nevezetességeiről, Pliszka, Preszlav és Madara romjairól.
Az Ecsedi István Emlékünnepség anyagának közreadásával ugyanaz a célunk, mint az emlékünnepség megrendezésével: egyrészt fel kívánjuk hívni a bolgár tudományosság figyelmét Ecsedi Istvánra, másként új kapcsolatok feltárásával erősíteni, fejleszteni kívánjuk a magyar-bolgár és ezen belül a debrecen-sumeni kapcsolatokat. Vissza