A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Északi osztják kresztomátia

Kézirat/Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 175 oldal
Sorozatcím: Finnugor jegyzetek
Kötetszám: 18
Nyelv: Magyar   Osztják  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 70 példányban. Tankönyvi szám: J2-816.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az osztjákok (chantik) Északnyugat-Szibériában, az Ob középső és al-ó folyása mentén, valamint e két Ob-szakasz jobb oldali (Vali, Tremjugán, Kazim) és bal oldali (Vaszjugán, Jugán, Irtis - a belé... Tovább

Előszó

Az osztjákok (chantik) Északnyugat-Szibériában, az Ob középső és al-ó folyása mentén, valamint e két Ob-szakasz jobb oldali (Vali, Tremjugán, Kazim) és bal oldali (Vaszjugán, Jugán, Irtis - a belé ömlő Demjankával és Rondával Vogulka, Szinja) mellékfolyóinál, óriási térségben szétszórva élnek. Szamuk az 1959-i népszámlálás adatai szerint kb. 19 000, de közülük csak mintegy 15 000 (77%) használja is anyanyelvét a mindennapi életben. Foglalkozásuk - a természeti adottságoknak megfelelően - ősidők óra a halászat és a vadászat. Ezt csak néhol egészíti ki két másik, a határos népektől tanult termelési ág: északon réntartás, délen kezdetleges földművelés és állattenyésztés. Ez utóbbiak azonban az osztjákság gazdasági élete szempontjából már csak azért is jelentéktelenek, mert elsajátításuk többnyire nyelves erével járt és jár: a réntartók előbb-utóbb teljesen beolvadnak a szamojédok közé, a földművelők -állattenyésztők pedig a környező tatár, ill. orosz lakosságba. Közigazgatásilag az osztjákok nagyobb része most a Tjumeni Terület Chanti-Manysi Nemzetiségi Körzetéhez (kb. 500 000 km2) tartozik. A többiek a határos Jamal-Nyenyec Nemzetiségi Körzetben (obdorszki és szinjai osztjákok), ill. a Narimi Körzetben (vaszjugáni osztjákok) élnek. A Chanti-Manysi Nemzetiségi Körzet 1931-ben alakult, s központja Hanti-Manszijszk lett. Ebben az Irtis-torkolatnál épült új városban halkonzervgyár és fa föl dolgozó üzeni működik, a közművelés ügyét pedig múzeum, könyvtár, mozi, művelődési ház és 14 iskola szolgálja. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3-5
A legfontosabb EO nyelvtanok, ill. nyelvtani vázlatok 6-7
Rövidítések 8-10
A szinjai nyelvjárás hangtani és alaktani vázlata 11
Hangtan 13
Magánhangzók 13
Az első szótag magánhangzói 13
A nem első szótag magánhangzói 14
Magánhangzó-váltakozás 14-15
Magánhangzók eltűnése 15-16
Mássalhangzók 17
A mássalhangzó-fonémák 17-18
A mássalhangzók tartama 18-19
Mássalhangzó-kapcsolatok 19
1. Szilárd mássalhangzó-kapcsolatok 19-20
2. Alkalmi mássalhangzó-kapcsolatok 20
Mássalhangzó-hasonulás 20-21
Mássalhangzó-váltakozás 21
Hangsúly 22
Alaktan 23
Szótövek 23
Mássalhangzón végződő tövek 23-24
Magánhangzón végződő tövek 24-25
A főnév 26
A számjelek 26-27
Az esetragozás 27-28
A birtokos személyragozás 28-31
A személynévmás 32-33
Az ige 34
Az igei jelek 34-35
Az igei személyragok 35
Alanyi ragozás 35
A) Cselekvő igenem 35
Jelentő mód (jelen idő; múlt idő) 36-38
Fölszólító mód 38-39
B) Szenvedő igenem 39-40
Jelentő mód (jelen idő; múlt idő) 40
Tárgyas ragozás 40-41
Jelentő mód (jelen idő; múlt idő) 41-43
Fölszólító mód 43-44
Igenevek 44-46
1. Főnévi igenév 44
2. Folyamatos melléknévi igenév 44-45
3. Befejezett melléknévi igenév 45-46
4. Határozói igenév 46
Északi osztják nyelvjárási szövegek 47
Szinjai nyelvjárás, 49-51
Obdorszki nyelvjárás 52-55
Szigvai nyelvjárás (Reguly gyűjtése) 56-60
Vogulka-forrásvidéki nyelvjárás (Pápay átírása) 57-61
Suriskári nyelvjárás 62
Muzsi nyelvjárás 62-55
Kazimi nyelvjárás 66-67
Ser káli nyelvjárás 72-73
A kazimi irodalmi nyelv hangtani és alaktani vázlata 75
Hangtan 77
Magánhangzók 77
Az első szótag magánhangzói 77
A nem első szótag magánhangzói 77-78
Magánhangzó-váltakozás 78-79
Magánhangzók eltűnése 79-80
Mássalhangzók 80
A mássalhangzó fonémák 30-81
A mássalhangzók tartama 81
Mássalhangzó-kapcsolatok 81-82
1. Szilárd mássalhangzó-kapcsolatok 82-83
2. Alkalmi mássalhangzó-kapcsolatok 83
Hangsúly 83
Alaktan 84
Szótövek 84
Mássalhangzón végződő tövek 84-85
Magánhangzón végződő tövek 85-86
A főnév 87
A számjelek 87
Az esetragozás 88-89
A birtokos személyragozás 89-92
A személynévmás 93-94
Az ige 95
Az igei jelek 95-96
Az igei személyragok 96
Alanyi ragozás 96
A) Cselekvő igenem 96
Jelentő mód (jelen idő; múlt idő) 97-99
Fölszólító mód 99-100
B) Szenvedő igenem 100
Jelentő mód (jelen idő; múlt idő) 101
Tárgyas ragozás 101
Jelentő mód (jelen idő; múlt idő) 101-104
Fölszólító mód 104
Igenevek 105
1. Főnévi igenév 105
2. Folyamatos melléknévi igenév 105-106
3. Befejezett melléknévi igenév 106-107
4. Határozói igenév 108
Az osztják irodalmi nyelvről 109
A kazimi irodalmi nyelv átírási táblázata 111-113
Az irodalmi nyelv könyvészete 113-114
Északi osztják irodalmi szövegek 115
Obdorszki irodalmi szövegek 117
Kazimi irodalmi szövegek 119-127
Suriskári irodalmi szövegek 128-131
Serkáli irodalmi szövegek 132-137
Szójegyzék 139-171
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem