1.062.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Sütőipari technológia I.

Az 1914-7 sütő szakma számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 130 oldal
Sorozatcím: Élelmiszeripari szakközépiskolák tankönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-2323-569-9
Megjegyzés: Tankönyvi szám: É-368/I. Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A kenyérnövények története egyidős az emberiség ismert történetével. A gabonafélék magvait már a barlanglakó, majd a cölöpházakban lakó ősember maradványai mellett is... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"A kenyérnövények története egyidős az emberiség ismert történetével. A gabonafélék magvait már a barlanglakó, majd a cölöpházakban lakó ősember maradványai mellett is megtalálták.
A gabonamagvakat először valószínűleg nyersen, majd megtörve és vízzel péppé keverve fogyasztották. Amikor már agyagból edényeket tudtak készíteni, akkor kását főztek belőle, vagy a vizes gabonapépet forró kőre terítve, hamuval borítva sütötték meg, vagyis lepényt készítettek belőle.
Az ókor kultúrnépei már sütőműhelyekben készítették a kenyeret, a sütést és az őrlést egy üzemben végezték. Az őrlést eleinte kézi erővel, rabszolgák végezték, később állatokkal forgattatták az őrlőkövet. A sütéshez eleinte agyagharangot használtak. Az agyagharangot kissé félrebillentve feltámasztották, alatta tüzet raktak, hogy jól átforrósodjon, majd kihúzták a tüzet alóla, és belerakták a kiformált tésztadarabokat. Az agyagharang széle alól kihúzták a feltámasztást, így annak a szélei a földhöz tapadtak, jól tartották a hőt, megsült benne a kenyér. Később - hogy elkerüljék az agyagharang emelgetését - nyílást vágtak a harangba, ezen keresztül rakták meg a tüzet, rakták be és szedték ki a kenyereket. így alakult ki a hazánkban néhol még mindig használatos kemencetípus, amelyet nálunk „magyar kemencének" neveznek.
A lepényből a kenyér akkor alakulhatott ki, amikor rájöttek arra, hogy a sörkészítéskor keletkező üledékkel lazítani lehet a tésztát. A rómaiak, akik a kenyérsütést az egyiptomiaktól és a föníciaiaktól tanulták, már sokféle terméket sütöttek. Ismerték a kovászos és a kovásztalan kenyeret, külön kenyér készült a gazdagok és a rabszolgák számára. Készítettek sokféle alakú és különböző anyagokkal dúsított, ízesített süteményt. Használtak mézet, olajat, ánizst és más fűszereket. Augustus császár idejében csak magában Rómában 300 pékműhely működött." Vissza

Tartalom

A sütőipar története (Olvasmány) 5
A sütőipar kialakulása és fejlődése Magyarországon 6
A sütőipari termékek, a gyártás fontosabb szakaszai 8
Az anyagismeret feladata 8
A sütőipar nyersanyagai 9
A sütőipari termékek osztályozása 10
A nyersanyagok átvétele 11
Kifogásolás 12
A nyersanyagok tárolása 14
A liszt raktározása 14
A liszt változása tároláskor 14
A silók 15
A padozatos raktár 15
Dúsítóanyag-raktár 16
A sóraktár 16
A raktárak tisztítása, karbantartása 17
A liszt 19
Étkezési gabonafajták 19
A gabonaszem szerkezete 20
A gabonaszem kémiai összetétele 21
A gabona malomipari feldolgozása és tárolása 23
A gabona előkészítése az őrlésre 23
Az őrlés 24
A lisztek osztályozása, lisztfajták 28
A lisztek kémiai összetétele, az összetevők tulajdonságai és változásaik a technológia folyamatában 32
A liszt szénhidrátjai 33
A cukrok (egyszerű és összetett cukrok) 33
A keményítő 35
A cellulóz 37
Egyéb poliszacharidok 37
A liszt fehérjéi 39
A fehérjék felépítése 39
A búzaliszt fehérjéi 40
A rozsliszt fehérjéi 41
A lisztben levő zsírok és zsírszerű vegyületek 43
A liszt ásványisó-tartalma 44
A liszt víztartalma 44
A liszt vitaminjai 45
A liszt mikroorganizmusai 47
Sütőipari szempontból hasznos mikroorganizmusok 47
Sütőipari szempontból káros mikroorganizmusok 48
A kenyér nyúlósodását okozó baktérium (Bacillus subtilis) 48
Az élesztők 48
A penészgombák 49
A liszt enzimjei 49
A keményítőbontó enzimek (amilázok) 50
A fehérjebontó enzimek (proteázok) 51
A zsírbontó enzimek (lipázok, lipoxidáz, acetilészteráz) 51
A liszt technológiai szempontból fontos tulajdonságai 53
A liszt szemcsenagysága 53
A szemcsenagyság technológiai hatása 53
A szemcsenagyság-eloszlás vizsgálata 54
A liszt színe 54
A liszt színének meghatározása 54
A liszt szaga és íze 55
A liszt savfoka 56
A technológiai hatása 56
A liszt vízfelvevő képessége 57
A liszt gáztermelő képessége 58
Az enzimaktivitás irányítása 59
Az enzimaktivitás meghatározása 59
A liszt gáztartó képessége 60
A búzaliszttel szemben támasztott minőségi követelmények 61
A liszt sütőipari értéke 63
A liszt értékelésének szempontjai 64
A liszt sütőipari értékét befolyásoló főbb tényezők 64
A próbacipó készítése 65
Gyakoribb liszthibák, a liszt romlása 66
A keményítőt károsító liszthibák 66
Az új gabona őrleménye 66
A csírázott gabona lisztje 67
A fagyott gabona őrleménye 67
A fehérjéket károsító liszthibák 68
A poloskaszúrt gabona őrleménye 68
A bemelegedett gabona lisztje 68
A kész lisztet károsító romlási folyamatok 69
A dohosodás, penészesedés 69
Az avasodás 69
A víz 71
Az élesztő 74
Az élesztőgombák szaporodása 75
Az élesztő erjesztőtevékenysége 76
Az élesztő gyártása 77
Az élesztő minőségének ellenőrzése 78
Az élesztő tárolása 79
A szárított élesztő 79
Az élesztő előkészítése 80
A só 82
Az előkészítése 82
A technológiai hatása 84
Az adalék anyagok 86
A feltárt keményítőjű adalék anyagok 86
A feltárt keményítőjű készítmények fajtái 87
Frissen készített anyag 87
A tartósított készítmények 87
A kovászt helyettesítő anyagok 88
Az enzimkészítmények 88
Az enzimkészítmények fajtái 89
A lisztjavító, tartósító sütőszerek 91
Aszkorbinsav 91
Az előkészítése, adagolása 92
A nyúlósodás- és penészedésgátló szerek 92
Az emulgeáló hatású adalékok 93
A kombinált sütőszerek 93
A cukor 96
A cukor tárolása 97
A zsiradékok 99
Az étolaj 99
A margarin 100
A zsiradékadagolás módjai 100
A zsiradék technológiai hatása 101
Az adagolása, előkészítése 101
A növényi ételzsír 102
A sertészsír, tepertő 102
A tej és tejtermékek 105
A tej 105
A tej összetétele 105
A tej fajtái 106
A tejpor 106
Az előkészítése 106
A tej technológiai hatása 107
A vaj 108
A túró 108
A töltelékek készítése 109
A sajt 110
A sajtfajták 110
A sütőipari felhasználása 111
A tojás, a tojáspor 114
A tojás 114
Az összetétele 114
A technológiai hatása 115
A tárolása, előkészítése 115
A tojáspor 116
A fagyasztott tojás 116
A tojás és a tartósított tojásféleségek adagolása 116
A töltelék anyagok 118
A dió 118
Az előkészítése, töltelékkészítés 118
A mák 119
Az előkészítése, töltelékkészítés 119
A töltelék anyagként felhasznált nyers gyümölcsök 119
Az előkészítésük, töltelékkészítés 120
A gyümölcsízek 120
A kakaópor 121
A fűszerfélék, ízesítőanyagok 123
A kömény 123
A bors 124
A fűszerpaprika 124
A fahéj 125
A vanília 125

Dr. Tegze Miklósné

Dr. Tegze Miklósné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Tegze Miklósné könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem