A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdélyország mit vétettem? I-II.

Esszék, cikkek, beszélgetések

Szerző
Csíkszereda
Kiadó: Neptun Impex Rt.
Kiadás helye: Csíkszereda
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 678 oldal
Sorozatcím: Sütő András munkái
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN: 973-99832-5-1
Megjegyzés: Második, bővített kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken. Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados... Tovább

Előszó

Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken. Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza forgandó szerencsével. Ahogy lehet. Küzdelmük keservesebb annál, amit Balassi Bálint idejében vívtak. A török hódoltság idején mindenünk odaveszhetett, de lelkünk, nyelvünk, vallásunk, nemzeti mivoltunk a kontyos rablót nem érdekelte. Új hódoltságban mai magyarok személyi-közösségi létének utolsó mentsvárait ostromolják a végeken. Anyanyelvi bástyát, a nemzeti önazonosság tudatának minden védfalát. Hajdani rabszolgaszedők módjára ma lélekbegyűjtők dolgoznak. Magyartalanításban legjobb módszer: a magyar lelkület irtása. Gyermekkorban. A többségi nemzet iskoláiban. Jó indián a halott indián. Jó magyar az asszimilált magyar. Ily módon válik érthetővé: miként s mi végett és mi okból választ magának Végvári nevet a költő, hívják bár apja után Reményiknek. Ily módon alakul Erdélyben, hódoltsági körülmények között az írástudó, író, költő, drámaszerző, színész hivatástudata. Nevezzük Balassi-tudatnak. Két szerelmes vers megírása között kardot ragadva ki kell rohanni a várból a síkra - magyar életet védeni. Hiszen a vers értelme az élet értelme. Az emberhez méltatlan, jogfosztott, megalázott élet pedig, amely menekülésképpen éppenséggel üldözőjének nyelvébe, történelmébe, dalaiba, törekvéseibe költözik: magyar életként önmagát veszejti el mindörökre, Balassi verseivel együtt. Vissza

Fülszöveg

Szülőföldet sirató, csángó népdal fájdalmas kérdése:
Bukovina, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem? Jaj, jaj!
Vérzivataros történelmi múltunk tragikus fordulóiban: hányszor sírta-panaszolta száműzetésnek, bujdoklásnak útján megannyi magyar:
Erdélyország, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem?
Balsors, balgaság, geopolitikai katasztrófa, meg nem érdemlett nagyhatalmi büntetések nemzetcsonkításai folytán a magyar exodus múlt idejű igéit okkal fordíthatjuk jelen idejűvé: én Istenem, rendelj szállást! A fogyatkozásban megállást! Az utóbbi száz esztendőben volt-e súlyosabb okunk a közösségi megmaradásunkért könyörgő fohászra? A szüntelen fogyatkozás minden bajaink összegzéseként válhat végzetessé.
Újabb negyedmilliónyi erdélyi magyar veszteségével számolva kell újból szembesülnünk a nemzeti létünket fenyegető veszedelmekkel. Ezek nem mai keletűek. Romlásunk baljós jeleit évtizedek története mutatja. A "magyartalanítás" hitleri ihletésű Endlösung-terve nyíltan és titkon,... Tovább

Fülszöveg

Szülőföldet sirató, csángó népdal fájdalmas kérdése:
Bukovina, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem? Jaj, jaj!
Vérzivataros történelmi múltunk tragikus fordulóiban: hányszor sírta-panaszolta száműzetésnek, bujdoklásnak útján megannyi magyar:
Erdélyország, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem?
Balsors, balgaság, geopolitikai katasztrófa, meg nem érdemlett nagyhatalmi büntetések nemzetcsonkításai folytán a magyar exodus múlt idejű igéit okkal fordíthatjuk jelen idejűvé: én Istenem, rendelj szállást! A fogyatkozásban megállást! Az utóbbi száz esztendőben volt-e súlyosabb okunk a közösségi megmaradásunkért könyörgő fohászra? A szüntelen fogyatkozás minden bajaink összegzéseként válhat végzetessé.
Újabb negyedmilliónyi erdélyi magyar veszteségével számolva kell újból szembesülnünk a nemzeti létünket fenyegető veszedelmekkel. Ezek nem mai keletűek. Romlásunk baljós jeleit évtizedek története mutatja. A "magyartalanítás" hitleri ihletésű Endlösung-terve nyíltan és titkon, rendkívüli machiavellista iskolázottságú politika következményeként emészti föl erőinket, gyöngíti önvédelmi törekvéseinket.
Többek közt erről is szól ez a könyv. Nem írói hivatás, hanem emberi és magyar kötelesség szerény foglalata. Azt vallom, hogy amikor erdélyi magyar nemzeti közösségünk puszta létét veszélyeztető jelenségek aggasztanak százezreket, a szépíró, a drámaíró sem hallgathat.
Könyvem külhoni kiadásának címét - Erdélyi változatlanságok - azért módosítottam komorabbra, mert így kívánják ezt a mai erdélyi magyar társadalomban végbemenő folyamatok. Az itthoni kiadás új szöveggel is gyarapodott, mely ugyancsak az exodus keltette aggodalomban fogant. Úgy vélem, ma már nem csak távozók, de itthon maradók sóhajában is ott a fájdalmas kérdés: Erdélyország mit vétettem? Vissza

Tartalom

ELSŐ KÖTET
Az Olvasóhoz 5
HOGY ORCÁNK NE PIRULJON
Mert minden madár 9
Erdély tizenegyedik parancsolata 11
Hány az óra - történelmileg? 18
Színpadi gondok és kalandok 34
Ha majd emlékké válik a pentaton dallam 41
Mikor Genfbe elindultam 47
Száll az emlék - Kolozsvárra 53
Karácsonyok fehérben és gyászban 57
Hol vagytok, ti csillag játszótársak? 63
Szabadulás az éjszakából 69
„Fiaim, csak énekeljetek!" 72
Az Ember-Isten földi éjszakái (Nagyenyedi szilencium) 78
Voltak, sírba hulltak (Anyám könnyű álmot ígér) 89
Virágvasárnapi remény 91
Fájdalmat enyhítő kísérlet 95
Hogy orcánk ne piruljon 100
Szókertjeink művelése 107
Hogy és mint vagyunk, feleim? 113
Millenniumi gond és remény 119
Új magyar égbolt 123
Öt szál ünnepi gyertya 128
Magyarok vigasza 132
Szent István fehér kövei 139
„Utolszor még Isten nevében..." (Kemény Zsigmond) 144
Kalandos kegyelet (Naplójegyzet Petőfiről) 147
Késik halálod (Ady Endre) 154
Abel hűségéről 157
„Emberek! Mind magyarok vagyunk!" (Tamási Áron 100. Születésnapjára) 159
Jégtörő gondolatok bátor hirdetője (Tamási Áron) 165
Tamási Áron esete Groza Péterrel 173
A Hitel halhatatlan fővédnöke (Illyés Gyula) 188
Emlékszilánkok Harag Györgyről 199
Kovács Györgyről, akinek szerzője lehettem 210
Fegyenclázadás (Szócs Kálmán) 219
Hazanéző szomorúság (Csőgör András) 221
Hol a biztonság mostanában? (Bajor Andor) 224
Drámákról, sorokban
Töredéksorok (Az ugató madár) 228
Magyarok három felvonásban 229
Vigyorgó búbánat 231
Két évtizedes kapcsolat 232
Tíz év múltán 234
Ködök országában fölfénylő remekmű (A Magyar Dráma Napján) 237
Taps, fényváltás, rendszerváltás (A mai magyar dráma helyzetéről) 242
Lohinszky-régió 243
Jó estét, Nemzeti! 246
Képzelt asztal és koccintás 250
IDEJE VAN AZ ÚJJÁSZÜLETÉSNEK
Óceáni följegyzések 255
Szolgák felelőssége és a humánum parancsa 258
Maradunk, ahol voltunk és leszünk, ahol vagyunk 260
Mindennek rendelt ideje van 263
Egységes küzdelmet az ártatlanul elítéltekért! 267
Életmentő szolidaritás 271
Segélykiáltás iskoláinkért 274
Közelítő messzeségek 276
Nem a szavak szépségversenye 279
Magyarok Transzjordániában 283
Hírünk és hamvunk 285
Syn-dromos 289
„...szikrányi vigasz..." 293
Gond és üdvözlet a Múzsának 295
Marosvásárhely szellemképe 298
Rendőri álomfeladat 301
Volt egyszer egy magyar egyetem 304
Önismeret - honismeret 306
Az emlékezés is küzdelem 308
Ünnepi köszöntés - szelíd-füstölgéssel 311
Karácsonyok
Ünnepi éjszakák 314
Szentséges éj 316
Al-pálfordulás 318
Alvadtvér-színű a táj 320
Üzenet Erdélyből 322
Szenteste a lövészárokban 323
Üzenem...
Levél Bernből (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciájának résztvevőihez) 325
Levél Szász Jánosnak 327
Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének 330
Levél Csoóri Sándornak 331
Születésnapi sorok Agárdy Gáborhoz 333
Tapsos áldás a belépőre 334
Tévedett-e Tőkés László? (Levél Szász Jánoshoz) 336
Kék szárnyú sirálymadarak (Levél Csoóri Sándorhoz) 344
Tartalom 349

MÁSODIK KÖTET
Ideje van az újjászületésnek (Levél az RMDSZIII. kongresszusának küldötteihez) 5
Domokos Gézának, a Kriterion volt igazgatójának, sors- és bajtársamnak a kisebbségi küzdelemben 11
Levél Kabós Évához 14
Hatalmas, virrasztó szellemünk (Sinkovits Imre születésnapjára) 17
Levél a Pusztakamarásra látogató magyartanárokhoz 22
Születésnapi levél Dobos Lászlónak 25
Gyászőrségben
Üzenet Galló Árpádnak 30
Antall József koporsója előtt 32
Gyilkos perc áldozatáról (Sík Ferenc) 37
Egy színész halálára (Héjjá Sándor) 39
Páll Árpád halálára 41
Búcsúlevél Vita Zsigmondhoz 43
Könyörgés Czine Mihályért 46
Sinkovits Imre halálára 55
Sorsával szembe szaladó
(Sinkovits Imre ravatalánál) 57
SORSUNK ÉS JELLEMÜNK
Beszélgetések
Sors és írás 63
Ugrás a semmibe (Kiss Zsuzsa, 1991) 66
Hétköznapi beszélgetés - a megmaradásról (Marosi Barna, 1991) 87
Hatszázharminc álmatlan éjszaka után (Kiss János, 1992) 95
Rémképünk a romániai magyarság megsemmisülése (Frigyesy Ágnes, 1992) 102
Új advent költözött Erdélybe (Szendrei Lőrincy 1992) 106
A lehetetlen ostroma (Dudás Károly, 1992) 116
Megszentségtelenítik a székelység szent hegyét (Lengyel András György, 1992) 121
Meg kell maradni! (Komoróczy György, 1992) 125
Földközelben - beszélgetés faluról, megmaradásról (Makkay József, 1992) 130
„A romániai magyar oktatás követelményeit a román államnak kell megoldania" (Miksa Lajos, 1992) 138
A kényszerűségnek kínja és gyakorisága (Lőcsei Gabriella, 1993) 148
A közös asztal reménye (Frigyesy Ágnes, 1993) 155
Könyvek - hazajáró lelkek (Marosi Barna, 1993) 165
Állapotunk: Csáky szalmája (Tófalvi Zoltán, 1994) 172
Nyári beszélgetés - a Heródes napjai okán is (Cs. Nagy Ibolya, 1994) 174
Sérülések (Sütő András a közérzetéről, a megosztottságról és a kisebbségi sorsról) (B. E.-K. D., 1994) 182
Skandalum-e, ha egy magyarországi író hazavágyódik Romániába? (Válasz a mi sorsunk útját járó ifjú barátom, Czigány Zoltán egyetlen kérdésére) (Czigány Zoltán,1994) 186
A bizantin képmutatás bajnokai kiszorulnak az európai emberi jogi fórumokról (Lőcsei Gabriella, 1995) 190
Visszája helyett nézzük a színét! (Pintér Dezső, 1995) 195
Adventi beszélgetés - a várakozásról (Cs. Nagy Ibolya, 1995) 202
Beszélgetés a Káin és Ábelről (Nagy Miklós Kund, 1996) 211
Irodalomról, gyarmati sorsról, létünk csodáiról, remélt rendes feltámadásunkról (Beke Mihály András, 1997) 217
Be nem gyógyuló seb... (Vigh Árpád, 1997) 224
Ki vagy te, Sütő András? (Farkas László, 1997) 232
Őrszem a Hargitán (Fenyvesi Félix Lajos, 1997) 235
„Uram, maradj velünk, mert esteledik" (Ablonczy László, 1998) 239
Élet és mű egysége (Nádor Tamás, 1998) 258
Régi gondok - új paradigmák (Földessy Dénes, 1998) 263
Élj sokáig, s halj meg hamar! (Csépé Krisztina, 1998) 265
Sorsunk és jellemünk (Raffai István, 1998) 272
Igyekeztem fehéren, tisztán hordani az anyanyelv köntösét (Erdélyi Erzsébet-Nobel Iván, 1999) 278
Kálvin... Petőfi... (Ablonczy László, 1999) 292
Párizsban Sütő Andrással (Ablonczy László, 1999) 297
Magyarok néma vonulása (Mózes Edith, 2000) 303
Az alamizsna nem elég (Tibori Szabó Zoltán, 2000) 306
Tíz év múltán - egy véres éjszakáról (Mózes Edith, 2000) 317
Tartalom 325

Sütő András

Sütő András műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sütő András könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem