Süssünk-főzzünk!

Előszó

Nagylányok, kislányok!

Nekünk embereknek a mennyországba ezen a földi életen keresztül kell eljutnunk, tehát minden, ami a földi életünkben velünk történik, valamilyen módon vagy segít, vagy hátráltat bennünket örök célunk elérésében. Ebből következik, hogy semmi sem mellékes, értéktelen a mi életünkben, ha okosan élünk vele.
Isten akarta, hogy az ember éhes legyen és éhségét étellel csillapíthassa. Így hát az evés sem közömbös, főként nem rossz dolog, ha annak célja Isten akarata szerint életünk és egészségünk fenntartása, nem pedig az evés gyönyörűségeinek puszta és fékezetlen kiélvezése. Sőt ha hálára indít bennünket Isten jósága és bőkezűsége iránt és családunk, embertársaink iránti kötelességeink pontosabb teljesítésére segít, még érdemszerző cselekedet is lehet. Ezért imádkozunk étkezés előtt és után : „Édes Jézus légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk ! - Aki ételt, italt adott, Annak neve legyen áldott!"
A háziasszony kötelessége, hogy családjának életéről, egészségéről gondoskodjék. Ha ezt a kötelességét Isten iránti engedelmességből, családja iránti szeretetből, legjobb tudása szerint végzi, egyszerű háziasszonyi munkájával örök boldogságát munkálja és arra érdemeket szerez. Ha elhanyagolja tudatlanságból, lustaságból, vagy csak egyéni hiúságát, háziasszonyi büszkélkedését szolgálja vele, vétkezik. - Ebből láthatjátok, hogy egy komoly, derék háziasszonynak, lánynak feltétlen tudnia kell mindazt, ami háziasszonyi kötelességének legtökéletesebb teljesítéséhez szükséges, így tudnia kell főzni is, egészségesen, ízletesen, takarékosan.
Ezt a kis könyvet azért adjuk a kezetekbe, hogy belőle megtanulhassátok a szükségeseket és a jó Isten akarata szerint nagyon jó háziasszonyok, nagyon jó feleségek és édesanyák lehessetek. Vissza