A szent hegy

Előszó

Részlet a könyvből:

Ha valaki Árpádházi Margitnak, a szűz királyleánynak áldott kis szigetén - Óbudával szemben - az ott letelepedett Johannita-rend lovagvárában, az Urnak 1288-ik esztendejében, bizonyos Giovanni da Saliceto után kérdezősködik vala, bizonyára ilyenfajta választ kap a rend kancellárjának, a nyájas és közlékeny Mathiolus dell'Aposa lovagnak szájából:
- Giovanni Benvenuto da Saliceto bolognai származásu rokkant keresztesvitéz, negyven esztendős, mindenkinél jobban ismeri a görög és latin remekirókat, valamint az ó- és újszövetségi bibliát, a bírák, királyok és próféták könyveit, a zsoltárokat és az apostolok leveleit, a provencei költőket és a lovagregényeket, a Minnesängerek énekeit és Ptolemaeus csillagászatát, nemkülönben Aristoteles és Aquinói Tamás filozófiáját. Huszonhat éves korában Giovannit, a vitézi tornák és szerelmi kalandok terén felülmulhatatlan lovagot, a Lambertazziaknak 1274-ben történt kiveretése alkalmával - mint ghibellint - száműzték Bolognából s testvérünk egyideig Páduában éldegélt, majd Velencében vállalt jegyzői tisztséget Endre magyar királyi hercegnek és anyjának, Morosini Tommasinának udvarában. Aztán lefizetvén a köteles kétszázötven aranyat, az olaszországi Szent János-rend nagykeresztesei közé lépett s azóta viseli fekete csuháján a nyolcszögletű fehér keresztet s a szalagot, melyre Krisztus kínszenvedéseinek nyolc titkát himezték... Vissza