A nápolyi asszony I-II.

Előszó

Részlet a könyvből

Mindenki utána nézett, ahogy a pékek alsó és felső utcájának összehajlásánál, a posztókereskedő regensburgiak és kölniek udvarán, a Lugeck-nek nevezett piactér házai előtt titokzatos nyugalommal, gyermekes bámészkodással végigballagott. Már a ruházata is csodálkozásba ejtette a polgárokat, pedig azok éppen itt, az árúcsarnokok, kiskereskedő-bódék és lerakodó tárházak között ugyancsak megszokták az idegeneket. Ez volt a XV. századbeli Bécs legtarkább városrésze, amelyről a hosszú, vörös, csapzotthajú, mindig éhes és mindig szerelmes utcai poéta, Beheim Mihály azt állította, hogy boltjai alatt zsidók, görögök, németek, franciák, törökök, spanyolok, olaszok úgy sürögnek-forognak, rikácsolnak, kurjongatnak, mint Bábel tornya körül a bibliai népek tengernyi fajzata.
Május vége felé járt az idő, a nap verőfénye még nem perzselte, csak gyengéden cirógatta a járó-kelők szabadon hagyott nyakszirtjét. Az idegen mégis hajadonfővel járt a Duna felől fújdogáló szélben, amely hosszú, vöröses-barnás, kissé őszülő fürtjeit néha meglobogtatta, felborzolta és meglengette, mint egy nagy, nemes paripa sörényét. Rengeteg termetét, amely nem hosszúságban, hanem szélességben hívta ki az emberek gúnyos bámulatát, olyan finom, meleg, puha posztóból készült, csaknem bokáig érő kabát takarta, hogy az üvegezett boltkirakatok mögött ácsorgó kereskedők megcsóválták a fejüket. Vissza

Fülszöveg

Beatrix királynő, a nápolyi király lánya, Mátyás király felesége e regény főszereplője. Rendkívüli egyéniség: uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és könnyűvérű, hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben. Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és a művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is. Hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak. Ez a hiány teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé. Fordulatokban, izgalmas eseményekben és válságos mozzanatokban bővelkedő sorsát 1485-től, Bécs elfoglalásától kíséri végig a szerző, de elvezet a már magányos, öreg, külföldön élő Beatrix betegágyához is. Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat - közöttük Galeotto Marziót és Bonfinit -, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillantást nyerhet a történelmi eseményekbe is. Vissza