Megszólít vagy elvarázsol?

Fülszöveg

„Nietzsche szerint »zene nélkül tévedés lenne az élet«. A Bálványok alkonyában mondja ezt, vagyis már azután, hogy a wagneri zenéből kiábrándult. [..-JA zene mintha a hitet helyettesítené és a mértéket közvetítené a számára. [...] Természetesen az, hogy nélküle tévedés lenne az élet, még nem válasz a kérdésre, hogy mi is a zene. Nem is ezért idéztük Nietzschét, hanem azért, hogy jelezzük: nemcsak a kérdésre adandó válaszhoz, de már a kérdéshez, a kérdés tartalmához is csak úgy férhetünk hozzá, ha engedjük hatni magunkra a zene varázsát, s a kérdésünket ehhez a varázslathoz tudjuk intézni. Mert a zene varázsát csak az szólíthatja meg és bírhatja szóra, aki nem zárkózik el előle, hanem engedi hatni magára." A szerző zenei példáknak a gregoriántól az experimentális zenéig terjedő arzenálját mozgósítva vizsgálja, hogy miben is áll ez a varázs. De milyen szó az, amely szóra bírhatja ezt a varázst? És hogyan viszonyul a zenei megszólalás a legfontosabb emberi megnyilvánuláshoz, a színről színre történő személyes megszólításhoz? Megszólít a zene, vagy elvarázsol? Mind e kérdések elválaszthatatlanok a nyelv, a matézis, a történelem és a filozófia alapkérdéseitől. A dialogikus filozófia és az egyetemes zeneelmélet találkozik e könyvben, amely új fényt vet zene és szó, zene és szám, zene és indulat, zene és tánc ellentéteken és rokonságokon alapuló kapcsolatára.
Surányi László (1949) a dialogikus gondolkodás egyetemes és magyar hagyományait követve matematika, filozófia, zene és irodalom alapkérdéseit kutatja. Főbb művei: Metaaxiomatikai problémák (1992, könyv), Zene - tánc -szó (1996-tól, előadás-sorozat), Szabadság és geometria: logosz és ananké harca a geometriában (2002, könyv), Létezés és jelentőség-A heideggeri „semmi" vagy Ady „Minden titkai" (2002, esszé), Zene és megszólítás (2006, esszé), Szabadon engedni - Tábor Béláról (2007, esszé), A szellem muzikalizálódása vagy abszolút zene? (2008, esszé). Zenefilozófiai írásai 1990 óta jelennek meg. Vissza