Súlypontok és hangsúlyeltolódások

Középiskolai történelemtankönyvek a Horthy-korszakban

Szerző

Albert B. Gábor

Szerkesztő

Monoriné Papp Sarolta

Lektor

Monoriné Papp Sarolta

Pápa

'Albert B. Gábor: Súlypontok és hangsúlyeltolódások ' összes példány

Kiadó:	Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Pedagógiai Kutatóközpont
Kiadás helye:	Pápa
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	137 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-9696-06-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szerző Unger Mátyásnak A történelmi tudat alakulása a középiskolai történelemtankönyveinkben címmel, de még 1976-ban megjelent kutatásait figyelembe véve az újabb történettudományi és történetpedagógiai kutatások eredményeire alapozva keres választ arra, hogy a két világháború közötti történelem-tankönyvekben milyen súlypontok és hangsúlyeltolódások ismerhetők fel. Félreértés ne essék, Albert B. Gábor történész, a történelemtudományok PhD doktora csak többszörös áttétellel reflektál Unger Mátyás 30 évvel korábban megjelent munkájára. Teszi ezt eredetien, sok-sok új történetpedagógiai, benne tankönyvpedagógiai munkát figyelembe véve. A szerzőt az inspirálhatta elsősorban, hogy megalapozzon egy Magyarországon alig művelt pedagógiai diszciplínát, a történelempedagógia, illetve a történelemtankönyv-írás pedagógiájának a historiográfiáját.
A könyv ajánlójaként elmondhatom, hogy a szerző gyakorló-kutató tanárként ugyanúgy kiemelkedőt teljesített, mint történészkutatóként illetve történetpedagógusként. A fenti érték-kijelentést azért merem megkockáztatni, mert Albert B. Gábort pályakezdő kora óta ismerem: „szárnypróbálgatásait", kutatói ambícióit az általam irányított törökbálinti Kísérleti Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában kezdte, ahol a történelemtanítás mellett tantervírással és tankönyvírással is foglalkozott, és megismerte az akciókutatás rögös, fáradtságos metodológiáját és kivitelezésének nehézségeit. Útjaink fél évtizednyi együttmunkálkodás után elváltak. Magam Pécsre, a Janus Pannonius Tudományegyetemre kerültem a tanárképzés megújítását szorgalmazni, és az alkotó pedagógia programját kimunkálni. O történész akart lenni, de úgy látszik, hogy történészi ambícióit csak úgy tudta „kiélni", ha azt a gyakorlati történelemtanítás terén szerzett tapasztalataival és tankönyvírói, tantervírói indíttatásával összekapcsolva végzi.
Az ajánló sorok megírását azért vállaltam el, mert meggyőződésem szerint nagy szükség van a 21. század magyar történelmének megismertetésén fáradozók számára egy olyan jellegű munkának, amelyet Albert B. Gábor tett le az asztalra Súlypontok és hangsúlyeltolódások. Középiskolai történelemtankönyvek a Horthy-korszakban című kismonográfiájának elkészítésével. Vissza

Tartalom

Ajánlás Albert B. Gábor: Súlypontok és hangsúlyeltolódások című könyvéhez 7
Előszó 11
Bevezető 12
Tankönyvírás változó erőtérben 15
A szakmetodikára ható történelemszemléletek: a pozitivista és a szellemtörténeti irányzat 17
Politikai impulzusok a Horthy-rendszer középiskolai történelem tankönyveiben 22
Tankönyvpolitika az 1920-as évek közepétől az 1930-as évek közepéig 22
A keresztény-nemzeti irányvonaltól a nép-nemzeti értékrendig 24
Tankönyvkiadók, piaci mechanizmusok 27
Viták az Országos Közoktatási Tanácsban 34
Tankönyvlegitimációs kérdések 41
Tudós szerzők vagy középiskolai tanárok? 41
A tankönyvírók mozgástere, legitimációja 41
A tankönyvek születéstörténete 43
Néhány meghatározó szerző a két világháború közötti Magyarországon 46
A pozitivista tankönyvmodell: Domanovszky Sándor munkássága 46
A szellemtörténeti tankönyvmodell: Ember István munkássága 51
B alanyi György és Dékány István munkássága 52
Súlypontok és hangsúlyeltolódások a tankönyvekben 57
A középkor és az újkor megjelenítése 58
Az expanzív egyház apológiája Takáts György átmeneti tankönyvében 59
A nyugat-európai polgári modell közvetítése Ember István tankönyvében 61
Az olasz polgárosodási modell prezentálása Domanovszky Sándor tankönyvében 63
A középkor idealizálása a Kontraszty-Tihanyi-féle tankönyvben 64
A polgárosodás irányába ható gondolatok Maday Pál munkájában 65
Felvilágosodás, elitképzés és polgárosodás ábrázolása 67
Széchenyi-kép a változó tankönyvekben 70
Széchenyi, mint nemzeti liberális Ujházy László átmeneti tankönyvében 70
A keresztény-nemzeti értékrend hangsúlyozása a konszolidáció korabeli tankönyvekben 73
A forradalom és a szabadságharc ábrázolása 76
1848-49 a Horthy-korszak tankönyveiben 76
A nemzetiségi kérdésről 80
Széchenyi vagy Kossuth? Kossuth vagy Görgey? 81
A debreceni trónfosztás 84
Hiányosságok és tárgyi tévedések a forradalom és szabadságharc bemutatásában 85
Trianon-kép a konszolidáció korának tankönyveiben 88
Trianon a ÜL osztályos tankönyvekben 88
A VII. osztályos tankönyvek Trianon-képe 95
Trianon a VEI. osztályos tankönyvekben 101
A Trianon-kép összehasonlító elemzése 105
Az állampolgárosodás kérdése 107
A polgári szemléletmód tükröződése az államtani ismeretekről szóló tankönyvi fejezetekben 107
Gazdasági ismeretek, állampolgári jogok és kötelességek megjelenítése 110
Az antiszemitizmus jelentésváltozatai és fokozatai 115
A kutatás tanulságai 122
A korszakra vonatkozó középiskolai történelem tankönyvsorozatok jegyzéke 125
Az átmeneti korszak tankönyvsorozatai 125
A konszolidáció korának tankönyvsorozata 126
A harmincas évek második felének tankönyvsorozata 127
Az idézett levéltári és kézirattári források jegyzéke 129
A tanulmányban hivatkozott oktatáspolitikai dokumentumok forrásjegyzéke 129
A dolgozatban hivatkozott folyóiratok jegyzéke 130
Képek jegyzéke 131
Ábrák jegyzéke 131
Felhasznált szakirodalom 132
Név-és tárgymutató 134-137