A "hangos" kommunikáció fejlődése és szerepe a korai szocializációban

Szerző

Budapest

'Sugárné Kádár Júla: A "hangos" kommunikáció fejlődése és szerepe a korai szocializációban ' összes példány

Kiadó:	Scientia Humana Társulás
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	175 oldal
Sorozatcím:	Pszichológia
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-00-5612-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötetben közölt tanulmányban több évtizeden keresztül folytatott kutatásom tapasztalatait foglaltam össze. Vizsgálataimban arra kerestem választ, hogy a család korai szocializáló hatása hogyan befolyásolja a gyermek „hangos" kommunikációs készségének fejlődését. Az anya- ill. apa-gyermek interakciókban mely kommunikatív tényezők azok, amelyek jelentős különbségeket idézhetnek elő a csecsemő korai hangadásaiban, később a beszédfejlődésben, a nyelvi kommunikációban. Összefüggésben vannak-e a hangadásbeli különbségek a gyerek aktivitásával, érési ütemével ill. a szülők empátiás képességével, nyelvi kommunikációs attitűdjével, a szülő-gyerek interakciók érzelmi töltésével. A csecsemőkori vizsgálatokban, a különböző szülőgyerek interakciós helyzetekben (váltakozó játék, közös tevékenység, tanító-tanuló helyzet) és a csecsemő egyéb, spontán játékhelyzetében a fejlődést jellemző, hangadásbeli és időbeli megkülönböztető, nemenként eltérő jegyeket találtam. E jellemzők kommunikációs értékét és szerepük fejlődését elsősorban a szülő érzelmi kommunikációs képessége befolyásolta. A nyomonkövető vizsgálatok eredményei alapján összefüggéseket írtam le a korai szülő-gyerek interakciókban gyűjtött „hangos" ill. nyelvi kommunikációs tapasztalatok és a gyermek hatéves kori értelmi fejlettsége, beszéd szintje és szocializációs jellemzői között. A teljes vagy felbomlott családokban élő, ill. család nélkül, gyermekotthonban nevelkedő csoportokkal végzett összehasonlító vizsgálat eredményei bizonyították a korai bensőséges kommunikációs tapasztalatok meghatározó befolyását a szociokognitív, s ezen belül a nyelvi kommunikatív fejlődésre. Vizsgálataim eredményei a kommunikációs és a beszédfejlődésre vonatkozóan is igazolták a meleg, demokratikus szülői nevelői attitűd gyümölcsöző hatását. E tapasztalatok hasznosíthatóságának reményében ajánlom munkámat az Olvasók - főképpen pszichológusok, pedagógusok és az e pályákra készülők figyelmébe. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
1. fejezet A vizsgálat leírása 15
2. fejezet A csecsemők „hangos „ aktivitásának jellemzői az anyai ill. az apai interakciókban 21
2.1. A csecsemők hangadásának gyakorisága, időtartama és folyamatossága 27
2.2. Az interaktív helyzetek hatása a csecsemők hangos aktivitására 28
2.3. A szülői szóbeli aktivitás mértéke hogyan befolyásolja a gyerek hangos" aktivitását az interakcióban? 30
2.4. A csecsemők hangos aktivitásának jellemzői a tanító-tanuló interaktív helyzetben 32
2.5. A csecsemő hangadás minőségének jellemzői vizsgálatban - az elemi hangadások ill. a komplex, artikulált hangok differenciációjának tükrében 33
3. fejezet A hangadás fajtáinak és komplexitásának funkcionális fejlődése, összefüggésben a pszichofiziológiai éréssel, az intelligenciával 41
3.1. A hangadás elemi formáinak funkcionális összefüggése a kognitív fejlődéssel 43
3.2. A hangadások differenciációját és komplexitását jelző rangsor összefüggése a szenzomotoros érés ill. az intelligencia hányadosaival 48
3.3. A csecsemők manipulatív és „hangos" viselkedésének összefüggései az érettségükkel a tanító-tanuló interaktív helyzetben 50
4. fejezet A manipulációt kísérő hangadások összehasonlítása a személyközi hangos kommunikáció jellemzőivel 51
4.1. A csecsemők „hangos" aktivitásának jellemzői a hangos ill. hangtalan játéktárggyal folytatott manipuláció során a longitudinális vizsgálatban 51
4.2. A hangadás minőségi jellemzői a tárgyi interakciókban, összehasonlítva a szülő-gyerek interaktív helyzetben születő hangadásokkal 53
4.3. A játékot kísérő hangadások összefüggése a szenzomotoros és a kognitív éréssel 54
5. fejezet A hangadás ritmicitásának kommunikációs jelentősége és összefüggései a pszichofiziológiai éréssel és az anya-gyerek ill. tárgyi interakciós helyzettel 57
5.1. A ritmikus csecsemő hangadások jellemzői a longitudinális vizsgálatban 58
5.2. A ritmicitást előidéző, váltakozó helyzetekben születő hangadások összehasonlítása a tanító-tanuló interakciót kísérő „hangos" kommunikáció jellemzőivel 65
6. fejezet A szülők empátiás képessége és hatása a gyerek kommunikációs fejlődésére 69
6.1. A vizsgálatokban résztvevő anyai ill. apai csoportok empátiás képessége, összefüggésben kommunikációs attitűdjükkel 70
6.2. A szülők empátiás képességének összefüggései a csecsemő hangadásának minőségével 77
6.3. A szülői empátiás képesség és a gyerek neme szerinti eltérés tükröződése a hangadás minőségében 79
6.4. A szülői empátiás képesség és kommunikációs attitűd, valamint a csecsemőkori hangos kommunikatív viselkedés fejlődésének kapcsolata az első hat év szociokognitív fejlődésével 80
7. fejezet A hiányos korai interakciós tapasztalat hatása az óvodáskori nyelvi kommunikációs készségre és a szociális beilleszkedésre 89
7.1. A kétszülős illetve felbomlott családban élő gyerekek beszédének eltérései 92
7.2. A kétszülős, szociokulturálisan hátrányos helyzetű családban, ill. család nélkül, gyermekotthonban élő gyerekek beszédének és szociometriai helyzetének összehasonlítása 92
7.3. A szeparáció életkori szakaszának hatása az állami gondozásban élő gyerekek beszédére 98
8. fejezet Az első hat életév „hangos" kommunikációs fejlődéséről és a szocializációban betöltött szerepéről gyűjtött tapasztalatok összefoglalása 101
Zárszó 113
Summary 115
Irodalom 129
Mellékletek 143