Lapok egy pszichológus mama naplójából

Előszó

Naplójegyzeteimmel elsősorban azokhoz az édesanyákhoz szeretnék szólni, azoknak a mamáknak szeretnék segíteni, akik a gyermekgondozási segélyt igénybe véve, három évre a gyermekük mellett amradnak, s az ő nevelésükre, gondozásukra fordítják minden energiájukat és figyelmüket. Olyan nevelési lehetőségekre és nehézségekre szeretnék rámutatni, amelyek gondjait és szépségeit én magam is átéltem, s amelyeket - pszichológus szemmel - igen jelentősnek tartom a gyermek harmonikus, kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődése érdekében.
Irásom tehát nem öleli fel az első három életév teljes fejlődései, nevelési folyamatát - csupán azokat a nagyszerű vagy válságos pillanatokat, amelyeket mint mam feljegyeztem a gyermekem fejlődéséről vezetett naplómban, és amelyeket mint pszichológus igyekszem minden csecsemőre, kisgyermekre vonatkozóan leírni, indokolni, magyarázni, és belőle - a szakmai és a társadalmi ismeret és tapasztalat nyomán - a tanulságot levonni.
Az egyes témák terjedelme nem függ össze az illető nevelési kérdés fontosságának mértékével.
Amit leírtam, mindent egyformán lényegesnek érzek, csupán a naplójegyzetek által kiváltott gondolatsor egyszerűbb vagy összetettebb jellege határozta meg az egyes szakaszok megfogalmazásának módját.
Valamennyi jegyzetemmel azt szeretném érzékeltetni, hogy a gyermeknevelés a születés pillanatában kezdődik, hogy az első három életév fejlődése meghatározza a gyermek személyiségének formálódását, s hogy a nevelés legfontosabb eszköze - főleg ebben az életkorban - a szülő és a gyermek közötti derűs, őszinte, szerető kapcsolat.
Vissza