Sugáregészségügyi ismeretek

Szerző

Budapest

'Dr. Turai István: Sugáregészségügyi ismeretek ' összes példány

Kiadó:	Medicina Könyvkiadó Rt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Varrott keménykötés
Oldalszám:	95 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-242-135-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	7
Bevezetés	9
Milyen sugárzásfajták és bomlástípusok ismeretesek?	10
Mi a radioaktivitás és a dózis fogalma és egységei?	11
Mi a radioaktivitás?	11
Mi jellemző a főbb bomlástípusokra?	11
Mit értünk aktivitáson?	13
Melyek a legfontosabb dózisfogalmak és dózisegységek?	14
Milyen hatást vált ki az ionizáló sugárzás az emberben?	16
Mi a sugárterhelés, a sugárártalom, a sugárkárosodás, a sugárbetegség és a helyi sugársérülés?	16
Mi a determinisztikus és a sztochasztikus sugárhatás?	17
Mikor alakul ki a korai, illetve a késői sugárkárosodás?	18
Mi jellemzi a korai sugársérülést?	18
Melyek a sugárbetegség tünetei és szakaszai?	19
Melyik a leggyakoribb sugársérülés?	22
Milyen típusúak a késői sugársérülések?	23
Melyek a determinisztikus jellegű késői sugársérülések?	23
Mi jellemzi a sztochasztikus sugárhatásokat?	24
Honnan tudunk a sztochasztikus sugárkásodásokról?	25
Melyek a lakosság sugárterhelésének főbb összetevői?	26
Milyen forrásokból, mikor, mennyi sugárdózist kapunk?	28
Melyek a természetes sugárterhelés fontosabb összetevői? Mekkora az átlagértéke a Földön és hazánkban?	28
Hogyan csökkenthetjük a randontól származó sugárterhelésünket?	31
Észlelték-e a természetes sugárterhelés kiugróan nagy értékeit a Földön? Tapasztaltak-e ezzel összefüggő károsodást?	32
Miből ered a mesterséges sugárterhelés? Ez mennyire veszélyes az emberiségre?	33
Mely sugárvédelmi alapelvek betartása garantálja a sugárkárosodások elkerülését?	36
Miért helytelen és elfogadhatatlan a "sugárfertőzés" kifejezés használata?	38
Mire hasznosítják Magyarországon az ionizáló sugárforrásokat és ez mekkora sugárterheléssel jár?	41
Mire hasznosítják hazánkban az ionizáló sugárforrásokat?	41
Mekkora foglalkozási és népességi sugárterhelést okoz a sugárforrások hazai alkalmazása? Ez mennyire veszélyes?	43
Mennyiben tér el a sugárterhelés az országos átlagtól a Paksi Atomerőműben és Paks környékén?	45
Hogyan mérhető és értékelhető a hazai népesség környezeti sugárterhelése?	47
Kik foglalkoznak a környezeti sugárzás és radioaktivitás ellenőrzésével hazánkban?	47
Hogyan működik a Paksi Atomerőmű környezet-ellenőrző rendszere?	48
Milyen mértékű a hazai lakosság természetes környezeti sugárterhelése?	51
Miből származnak és mekkora jelentőségűek a hazai népességet érő mesterséges eredetű környezeti sugárhatások?	53
Mérhetők-e ez idő tájt a katonai célú kísérleti atomrobbantásokból származó radioaktív anyagok a hazai lakosokban vagy az emberi szövetmintákban?	56
Mekkora vélt, illetve tényleges veszélyt jelentenek az atomerőművek a népesség környezetei sugárterhelésében?	58
Milyen mérések alapján s hogyan értékelhető a csernobili reaktorbaleset magyarországi hatása?	59
Hogyan érhető el, hogy ne szennyezzék a környezetet a radioaktív hulladékok?	69
Milyen arányban részesednek az atomerőművek az energia-, illetve a hulladéktermelésből?	69
Mennyire aggasztó a radioaktív hulladékok képződésének mértéke?	70
Milyen módszereket alkalmaznak a radioaktív hulladék biztonságos feldolgozására és tárolására?	71
Mennyi radioaktív hulladék keletkezik hazánkban? Ez hova kerül végleges elhelyezésre, és jelent-e környezetszennyezési veszélyt?	72
Mekkora az atomerőmű-balesetek kockázata, és milyen következményekkel jártak az eddigi nukleáris balesetek?	74
Hogyan ítélik meg az emberek az atomerőművi nukleáris balesetek kockázatát, mit mutatnak az eddigi tapasztalatok és a reális becslések?	74
Mi a különbség az üzemzavar, a baleset, a sugárbaleset és a nukleáris baleset között? Milyen következményei voltak az eddigi legsúlyosabb eseteknek?	76
Mi jellemzi a különböző súlyosságú atomerőművi üzemzavarokat és baleseteket? Ezek mekkora veszélyt jelentenek a népességre?	78
Mekkora az energiatermelés halálos kockázata a nukleáris, illetve a hagyományos erőművekben?	81
Milyen mértékű egészségkárosodást okoztak és okozhatnak az eddigi nukleáris balesetek?	81
Mi a teendő sugárbaleset esetén?	83
Mikor van szükség a baleset-elhárítási intézkedésre?	83
Melyek a legfontosabb tömeges baleset-elhárítási intézkedések? Mekkora ezek hatékonysága és kockázata?	84
Mi a jódprofilaxis és a golyvaprofilaxis? Mikor és hogyan alkalmazandók?	86
Melyek a legfontosabb egyéni védekezési módszerek és eszközök sugárbaleset esetén?	89
Mikor indokolt a sugársérültek orvosi ellátása? Hol kerülhet erre sor?	90
Milyen további intézkedések válhatnak még szükségessé sugárbaleset esetén?	91
Felhasznált irodalom	93
Melléklet	97