| Előszó (Ungvári György) | |
| Bevezetés (Köteles György) | |
| A sugáregészségtan tárgya és helye a tudományterületek rendszerében (Köteles György) | 1 |
| Irodalom | 4 |
| Mérföldkövek. Néhány fontosabb külföldi és hazai történeti esemény (Köteles György) | 7 |
| Irodalom | 19 |
| Ionizáló sugárforrások az ember környezetében és az azoktól származó sugárterhelések (Kerekes Andor és Köteles György) | 21 |
| A természetes eredetű sugárterhelés forrásai és mértéke | 21 |
| A külső sugárterhelés összetevői: kozmikus és földkérgi eredetű sugárzás | 23 |
| Kozmikus sugárzás | 24 |
| Földkérgi eredetű sugárzás | 25 |
| A táplálékkal felvett radioizotópok okozta belső sugárterhelés | 25 |
| A radon és leányelemeinek belégzéséből származó sugárterhelés | 27 |
| A mesterséges eredetű sugárterhelés forrásai és mértéke | 29 |
| Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása | 30 |
| Diagnosztikai alkalmazások | 30 |
| Terápiás alkalmazások | 30 |
| Az atomrobbantások és a légköri atomfegyver-kísérletek hatása | 31 |
| Az atomenergia békés alkalmazásából eredő normál időszaki sugárterhelés | 32 |
| Az uránérc bányászata, feldolgozása | 34 |
| Fűtőelemgyártás | 34 |
| Radioaktív kibocsátások az atomerőmű működése során | 34 |
| A radioaktív hulladékok elhelyezése | 37 |
| Irodalom | 39 |
| Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai (Gazsó Lajos, Sáfrány Géza, Köteles György) | 41 |
| A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai | 41 |
| Részecskesugárzások | 41 |
| Elektronok | 43 |
| Neutronok | 47 |
| A gamma- és a röntgensugarak | 47 |
| Az energiaátadás módjai biológiai rendszerben és a szabadgyök-képződés | 51 |
| A biológiai hatások kialakulásának időbeni lefolyása | 54 |
| Sugárzás okozta biológiai történések a sejtben | 56 |
| Biomolekulák sérülései | 56 |
| A DNS-sérülések kijavítása | 61 |
| Sejtpusztulás | 63 |
| A sejtciklus szabályozása és sugárhatásra bekövetkező változásai | 66 |
| Citokinek a sejtbiológiai folyamatok szabályodzásában | 69 |
| A sugárzás hatásait módosító tényezők | 73 |
| Fizikai tényezők | 73 |
| A sugárzás minősége | 73 |
| A dózisteljesítmény | 75 |
| A dózisfrakcionálás | 77 |
| Hőmérséklet | 78 |
| Kémiai tényezők | 78 |
| Oxigénhatás | 78 |
| A sugárzással szemben érzékenyítő vegyületek | 81 |
| A tiol-reaktív vegyületek | 82 |
| Szabadgyök-fogók | 83 |
| Antioxidánsok | 83 |
| Az emberi vérszérum antioxidáns kapacitása | 86 |
| Sugárvédő vegyületek | 87 |
| A sugárkárosodás csökkentésében szerepet játszó enzimek | 89 |
| Víztartalom | 90 |
| Biológiai tényezők | 90 |
| Az élővilág sugárérzékenysége | 93 |
| Irodalom | 95 |
| A sugárzás dózisa és a biológiai hatások jellege (Köteles György) | 97 |
| A sztochasztikus biológiai hatások | 98 |
| Rosszindulatú daganatképződés és kockázatai | 99 |
| Az örökletes hatások és kockázataik | 100 |
| Kockázatbecslés, valós és vélt kockázatok | 101 |
| Irodalom | 103 |
| A sugárzás okozta rosszindulatú daganatképződés: epidemiológiai adatok, molekuláris és sejtbiológiai mechanizmusok (Sáfrány Géza) | 105 |
| Epidemiológiai megfigyelések | 106 |
| A daganatkeletkezés többlépcsős folyamata | 110 |
| Onkogének és tumorszuppresszor gének szerepe | 112 |
| Genetikai instabilitás | 114 |
| Mutációk kialakulása a citoplazma besugárzás hatására | 17 |
| Az ionizáló sugárzás "bystander" hatása | 117 |
| Védekező mechanizmusok az ionizáló sugárzás gerjesztette karcinogenezisben | 118 |
| Az öröklött genetikai háttér szerepe | 120 |
| Irodalom | 120 |
| Kis dózisok biológiai hatásai (Köteles György) | 123 |
| A vitatott dózis-hatás modell | 123 |
| Ki mit tart kis dózisnak? | 124 |
| Főbb érvek az LNT-modell ellen | 127 |
| Főbb érvek az LNT modell mellett | 128 |
| Kísérletes megközelítések | 128 |
| Következtetések | 130 |
| Irodalom | 131 |
| A determinisztikus biológiai hatások (Köteles György) | 133 |
| Dózis-hatás összefüggés, a küszöbdózisok | 133 |
| A szövetek és szervek sugárérzékenysége | 134 |
| Limfatikus és immunrendszer | 134 |
| A csontvelő | 135 |
| A gyomor és bélrendszer | 137 |
| Az ivarszervek | 138 |
| A bőr | 138 |
| Az érrendszer | 139 |
| A központi idegrendszer | 140 |
| A szemlencse | 140 |
| Egyéb szervek | 141 |
| Az akut sugárbetegség | 141 |
| Klinikai lefolyása és tünetei | 142 |
| A kezdeti vagy prodromális szakasz | 142 |
| A latens időszak | 143 |
| Fő vagy kritikus szakasz | 143 |
| A csontvelői vagy hemopoetikus szindróma | 144 |
| Gyomor-bélrendszeri vagy gasztrointesztinális szindróma | 147 |
| Neurovaszkuláris, illetve központi idegrendszeri szindróma | 148 |
| Egyéb szindrómák | 148 |
| A diagnózis laboratóriumi módszerei | 148 |
| Hematológiai vizsgálatok | 149 |
| Citogenetikai eljárások | 150 |
| Dicentrikus kromoszómaaberrációk gyakorisága | 150 |
| Lymphocyta mikronukleusz gyakoriság | 153 |
| Citológiai mutatók | 153 |
| Biokémiai elemzések | 153 |
| Biofizikai módszerek | 155 |
| A diagnosztika egyéb lehetőségei és újabb irányzatai | 156 |
| A kombinált sugársérülések jellegzetességei | 157 |
| Késői determinisztikus hatások | 158 |
| Krónikus sugár-dermatitis | 158 |
| Lencsehályog (sugár-cataracta) | 158 |
| Teratológiai elváltozások | 159 |
| Irodalom | 159 |
| Helyi sugársérülések (Horváth Győző) | 161 |
| A helyi sugársérülés fogalma és a gyakrabban előforduló baleseti helyzetek | 162 |
| A helyi sugársérülések jellemzése és leggyakoribb lokalizációi | 163 |
| A bőr felépítése és sugárérzékenysége | 167 |
| A bőr sugárreakciójának sejtbiológiai és kórélettani háttere | 170 |
| Heveny bőrreakciók | 170 |
| Késői bőrreakciók | 171 |
| A bőr sugársérülésének klinikai formái és lefolyása | 172 |
| A helyi sugársérülések diagnosztikája | 174 |
| A helyi sugársérülések kezelése | 174 |
| Irodalom | 175 |
| Személyi sérülésekkel járó sugárbalesetek és tanulságaik (Turai István) | 177 |
| Terminológia | 177 |
| A sugárbalesetek statisztikája és legfőbbegészségügyi következményeik 1944-2000 között | 178 |
| Hol fordulnak elő sugárbalesetek? | 179 |
| A sugárbalesetek fő típusai és osztályozása | 181 |
| Sugárbalesetek az érintett személyek kategóriái szerint | 181 |
| Sugárbalesetek a felismerés és a kezelés megkezdésének ideje szerint | 181 |
| Sugárbalesetek kiterjedés és az érintett személyek száma szerint | 182 |
| A sugárbalesetek okai | 182 |
| Az utóbbi másfél évtizedben előfordult súlyos sugárbalesetek egészségügyi következményei | 183 |
| A sugárbalesetek megelőzése és ellátása | 183 |
| Általános ajánlások | 186 |
| Szabályozás, infrastruktúra | 186 |
| Képzés | 186 |
| Minőségbiztosítás | 187 |
| A közegészségügyi hatóság, az egészségügyi intézmények és személyzetük felkészítése a sugárbalesetek ellátására | 187 |
| Felkészülés a sugárbalesetek egészségügyi ellátására | 188 |
| A járóbeteg-ellátás orvosának szerepe a sugársérülés felismerésében és kezdeti ellátásában | 189 |
| Irodalom | 190 |
| Környezeti sugáregészségtan (Kerekes Andor) | 193 |
| Fogalma és tárgya | 193 |
| A környezetbe kibocsátott radioizotópok viselkedése | 194 |
| A radióizotópok terjedése a befogadó közegekben | 195 |
| Légköri terjedés | 195 |
| Vízi terjedés | 196 |
| Folyóvízbe történő kibocsátás | 196 |
| Kibocsátás állóvizekbe | 197 |
| Az emberi sugárterheléshez vezető útvonalak jellemzése és a sugárterhelés meghatározása | 197 |
| A szárazföldi tápláléklánc modellje. Dózisbecslés | 197 |
| A vízi tápláléklánc modellje. Dózisbecslés | 199 |
| A környezeti sugárzási szintek és radioaktív anyagkoncentrációk mérése | 200 |
| A monitorozás célja, monitorozási programok | 200 |
| Országos ellenőrzési programok | 201 |
| Nukleáris létesítmények környezetének ellenőrzése | 201 |
| Speciális ellenőrzési programok | 202 |
| A fontosabb vizsgálati eljárások | 203 |
| Helyszíni mérések | 203 |
| Mintavételezés | 203 |
| Laboratóriumi mérések | 204 |
| A lakossági sugárterhelés csökkentésének lehetőségei | 205 |
| Természetes sugárforrások | 205 |
| Mesterséges források normál működése | 206 |
| Baleseti beavatkozások | 206 |
| Jelentősebb környezeti hatással járó nukleáris és sugárforrással kapcsolatos balesetek | 207 |
| A Windscale-i reaktor baleset | 207 |
| A Kistim-i plutóniumfeldolgozóban történt baleset | 208 |
| A Three-Mile Island-i atomerőműi baleset | 208 |
| A csernobili atomerőmű balesete és hazai következményei | 208 |
| Környezetszennyezés nukleáris fegyverekkel történt balesetek és műholdak visszatérése miatt | 213 |
| A radioaktív hulladék ellenőrizetlen kibocsátása | 214 |
| Irodalom | 214 |
| Dózisfogalom: sugárvédelmi dozimetriai mennyiségek (Bojtor Iván) | 217 |
| Mennyiségek osztályozása | 217 |
| A dózis fogalma | 217 |
| Kezdeti törekvések | 217 |
| A századvégi felfogás | 219 |
| Alapmennyiség: az anyaggal közölt energia | 220 |
| Általános mennyiségek | 222 |
| Elnyelt dózis | 222 |
| Kerma | 223 |
| Sugárzási tér | 224 |
| Az elnyelt dózis kapcsolatai | 225 |
| Lineáris energiaátadás | 225 |
| A lineáris energiaátadás során elnyelt dózis eloszlása | 227 |
| Sugárvédelmi rendeltetésű mennyiségek | 228 |
| A mennyiségek áttekintése és kapcsolata | 228 |
| Sugárvédelmi dozimetriai mérésekre és számításokra szolgáló mennyiségek | 228 |
| Dózisegyenérték | 230 |
| Külső sugárterhelések meghatározására szolgáló ICRU működési mennyiségek | 231 |
| ICRU gömb: vonatkoztatási (kalibrációs) fantomok | 231 |
| A működési mennyiségek meghatározásához használt ICRU sugárzási terek | 232 |
| Környezeti, irány szerinti és személyi dózisegyenérték | 233 |
| Átváltás a sugárvédelmi működési és a korlátozó mennyiségek között | 234 |
| A sugárterhelés korlátozására szolgáló (középérték-) mennyiségek | 235 |
| Átlagos elnyelt dózis szövetben vagy szervben | 237 |
| A sugárzás súlytényezője | 238 |
| Egyenértékdózis | 239 |
| Lekötött egyenértékdózis | 240 |
| Testszövetek vagy szervek súlytényezője | 240 |
| Effektív dózis | 241 |
| Kollektív mennyiségek | 242 |
| Irodalom | 243 |
| A sugárvédelem rendszere (Köteles György) | 245 |
| Alapelvek | 245 |
| Beavatkozás | 246 |
| Az ajánlások és szabályozások érvénye | 246 |
| A tevékenység indoklása | 247 |
| A védelem optimálása | 248 |
| Dóziskorlátozás | 248 |
| A kockázatok összehasonlítása | 250 |
| A sugárforrásokkal dolgozók sugárvédelme | 253 |
| A lakosság sugárvédelme | 255 |
| A sugárvédelem jogi szabályozása és az ellenőrzés rendszere Magyarországon | 256 |
| Irodalom | 258 |
| A betegek sugárvédelme a radiológiai diagnosztika során (Pellet Sándor) | 259 |
| A röntgendiagnosztikai sugárterhelés mértéke | 260 |
| Vizsgálati gyakoriságok | 261 |
| A vizsgálatok életkor és nemek szerinti megoszlása | 262 |
| A testszövetekben elnyelt és effektív dózisok | 263 |
| A páciensdózist befolyásoló sugárfizikai és technikai tényezők | 267 |
| A sugárnyaláb minősége | 267 |
| Fókusztávolság a bőrtől és a képérzékelőtől | 268 |
| A mező nagysága | 269 |
| A szervek takarása | 270 |
| Szénszálas anyagok | 271 |
| A képérzékelőt érő szórt sugárzás csökkentése | 271 |
| Erősítő fóliák és röntgenfilmek | 272 |
| A röntgenfilm előhívása | 272 |
| Átvilágítás | 273 |
| Megismételt felvételek számának csökkentése | 273 |
| Minőségbiztosítás | 274 |
| A beteg sugárterhelését jellemző dozimetriai mennyiségek meghatározása | 274 |
| Belépő bőrdózis | 274 |
| Kritikus szervek dózisai | 274 |
| Effektív egyenértékdózis és effektív dózis | 275 |
| Az orvosi diagnosztika hazai sugárvédelmének rövid történeti áttekintése | 277 |
| A személyzet sugárvédelmének kezdetei | 277 |
| Páciensek sugárvédelmének és a páciensdozimetria kezdetei hazánkban | 278 |
| Páciensdozimetria az 1970-es évektől | 279 |
| Szakmai és sugárvédelmi oktatás jelentősége | 279 |
| A diagnosztikai eljárások fejlődésének és a felzárkózás igényének hatása | 280 |
| Irodalom | 280 |
| Orvosi izotópalkalmazás (Jánoki Győző) | 283 |
| Történeti bevezetés | 283 |
| Az orvosi izotópalkalmazás fő területei és jellemzői | 284 |
| Diagnosztikai izotópalkalmazás | 284 |
| Terápiás célú izotópalkalmazás | 287 |
| Kutatási célú izotópalkalmazás | 290 |
| Az izotópdiagnosztika és izotópterápia végzésének speciális szempontjai | 291 |
| Az izotópdiagnosztika és izotópterápia sugárterhelésének csökkentési lehetőségei | 292 |
| A radioaktív gyógyszerek klinikai felhasználására történő előállítása és minőségellenőrzése | 293 |
| A nukleáris medicina vizsgálatokból származó belső sugárterhelés számítása | 295 |
| Irodalom | 296 |
| Nemionizáló elektromágneses sugárzások (Thuróczy György) | 299 |
| Bevezetés | 299 |
| Dozimetriai fogalmak | 299 |
| Fizikai és biofizikai megfontolások | 299 |
| Dozimetriai egységek | 301 |
| Frekvenciafüggő elnyelőképesség | 305 |
| Mikroszkópikus dozimetria | 307 |
| A lakosság elektromágneses expozíciója | 307 |
| Környezeti expozíciók rádiófrekvenciás sugárzás esetében | 307 |
| Egyéb, lakossági radiofrekvenciás expozíciók | 308 |
| Igen alacsony frekvenciák (ELF) környezeti sugárzása | 309 |
| Lehetséges biológiai kölcsönhatások néhány modellje | 311 |
| Biológiai hatások | 314 |
| Rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzások | 314 |
| Alacsonyfrekvenciás (ELF) elektromos és mágneses terek | 317 |
| Sugárvédelmi szabványok és ajánlások | 318 |
| Alapelvek | 318 |
| Az ajánlások és szabványok kialakításának további elvei | 320 |
| Hazai és nemzetközi egészségügyi határértékek | 321 |
| Összefoglalás | 322 |
| Irodalom | 323 |
| Függelék (Kerekes Andor, Bojtor Iván, Köteles György) | 325 |
| Az ionizáló sugárzás fizikai jellemzői (Kerekes Andor) | 325 |
| Radioaktivitás és radioaktív sugárzás | 325 |
| Atom és atommag, tömegszám, rendszám. Izotópok | 325 |
| Aktivitás, bomlástörvény, felezési idő | 326 |
| Természetes és mesterséges radioizotópok, bomlási sorok | 326 |
| A radioaktív sugárzások fajtái | 327 |
| Alfa-sugárzás | 327 |
| Béta-sugárzás | 327 |
| Elektromágneses sugárzások | 327 |
| Fotonsugárzástól származó foglalkozási külső sugárterhelés hatósági ellenőrzése (Bojtor Iván) | 328 |
| Jogszabályi és szervezési háttér | 328 |
| Az ellenőrzés céljai és a foglalkozási egyéni sugárterhelés korlátozása | 330 |
| Működési kapcsolatok és tájékoztatás | 333 |
| Módszer | 333 |
| Vonatkoztatási szintek | 335 |
| Az ellenőrzési rendszer működése | 338 |
| A hazai foglalkozási sugárterhelés jellemzése | 338 |
| A környezet sugárvédelmi ellenőrzése (Kerekes Andor) | 342 |
| Felkészültség rendkívüli esetekre (Köteles György) | 345 |
| Nukleáris balesetek súlyosság szerinti osztályozása (Köteles György) | 346 |
| A sugárvédelemben szereplő SI-egységek (Köteles György) | 350 |
| Irodalom | 351 |
| Tárgymutató | 353 |
Folytatás Microsoft-tal