kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Medicina Könyvkiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 363 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 26 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-242-772-6 |
Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér fotóval, ábrával illusztrálva. Tankönyvi száma: 1830. |
Előszó (Ungvári György) | |
Bevezetés (Köteles György) | |
A sugáregészségtan tárgya és helye a tudományterületek rendszerében (Köteles György) | 1 |
Irodalom | 4 |
Mérföldkövek. Néhány fontosabb külföldi és hazai történeti esemény (Köteles György) | 7 |
Irodalom | 19 |
Ionizáló sugárforrások az ember környezetében és az azoktól származó sugárterhelések (Kerekes Andor és Köteles György) | 21 |
A természetes eredetű sugárterhelés forrásai és mértéke | 21 |
A külső sugárterhelés összetevői: kozmikus és földkérgi eredetű sugárzás | 23 |
Kozmikus sugárzás | 24 |
Földkérgi eredetű sugárzás | 25 |
A táplálékkal felvett radioizotópok okozta belső sugárterhelés | 25 |
A radon és leányelemeinek belégzéséből származó sugárterhelés | 27 |
A mesterséges eredetű sugárterhelés forrásai és mértéke | 29 |
Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések és radioaktív izotópok orvosi felhasználása | 30 |
Diagnosztikai alkalmazások | 30 |
Terápiás alkalmazások | 30 |
Az atomrobbantások és a légköri atomfegyver-kísérletek hatása | 31 |
Az atomenergia békés alkalmazásából eredő normál időszaki sugárterhelés | 32 |
Az uránérc bányászata, feldolgozása | 34 |
Fűtőelemgyártás | 34 |
Radioaktív kibocsátások az atomerőmű működése során | 34 |
A radioaktív hulladékok elhelyezése | 37 |
Irodalom | 39 |
Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai (Gazsó Lajos, Sáfrány Géza, Köteles György) | 41 |
A sugárzás és az anyag kölcsönhatásai | 41 |
Részecskesugárzások | 41 |
Elektronok | 43 |
Neutronok | 47 |
A gamma- és a röntgensugarak | 47 |
Az energiaátadás módjai biológiai rendszerben és a szabadgyök-képződés | 51 |
A biológiai hatások kialakulásának időbeni lefolyása | 54 |
Sugárzás okozta biológiai történések a sejtben | 56 |
Biomolekulák sérülései | 56 |
A DNS-sérülések kijavítása | 61 |
Sejtpusztulás | 63 |
A sejtciklus szabályozása és sugárhatásra bekövetkező változásai | 66 |
Citokinek a sejtbiológiai folyamatok szabályodzásában | 69 |
A sugárzás hatásait módosító tényezők | 73 |
Fizikai tényezők | 73 |
A sugárzás minősége | 73 |
A dózisteljesítmény | 75 |
A dózisfrakcionálás | 77 |
Hőmérséklet | 78 |
Kémiai tényezők | 78 |
Oxigénhatás | 78 |
A sugárzással szemben érzékenyítő vegyületek | 81 |
A tiol-reaktív vegyületek | 82 |
Szabadgyök-fogók | 83 |
Antioxidánsok | 83 |
Az emberi vérszérum antioxidáns kapacitása | 86 |
Sugárvédő vegyületek | 87 |
A sugárkárosodás csökkentésében szerepet játszó enzimek | 89 |
Víztartalom | 90 |
Biológiai tényezők | 90 |
Az élővilág sugárérzékenysége | 93 |
Irodalom | 95 |
A sugárzás dózisa és a biológiai hatások jellege (Köteles György) | 97 |
A sztochasztikus biológiai hatások | 98 |
Rosszindulatú daganatképződés és kockázatai | 99 |
Az örökletes hatások és kockázataik | 100 |
Kockázatbecslés, valós és vélt kockázatok | 101 |
Irodalom | 103 |
A sugárzás okozta rosszindulatú daganatképződés: epidemiológiai adatok, molekuláris és sejtbiológiai mechanizmusok (Sáfrány Géza) | 105 |
Epidemiológiai megfigyelések | 106 |
A daganatkeletkezés többlépcsős folyamata | 110 |
Onkogének és tumorszuppresszor gének szerepe | 112 |
Genetikai instabilitás | 114 |
Mutációk kialakulása a citoplazma besugárzás hatására | 17 |
Az ionizáló sugárzás "bystander" hatása | 117 |
Védekező mechanizmusok az ionizáló sugárzás gerjesztette karcinogenezisben | 118 |
Az öröklött genetikai háttér szerepe | 120 |
Irodalom | 120 |
Kis dózisok biológiai hatásai (Köteles György) | 123 |
A vitatott dózis-hatás modell | 123 |
Ki mit tart kis dózisnak? | 124 |
Főbb érvek az LNT-modell ellen | 127 |
Főbb érvek az LNT modell mellett | 128 |
Kísérletes megközelítések | 128 |
Következtetések | 130 |
Irodalom | 131 |
A determinisztikus biológiai hatások (Köteles György) | 133 |
Dózis-hatás összefüggés, a küszöbdózisok | 133 |
A szövetek és szervek sugárérzékenysége | 134 |
Limfatikus és immunrendszer | 134 |
A csontvelő | 135 |
A gyomor és bélrendszer | 137 |
Az ivarszervek | 138 |
A bőr | 138 |
Az érrendszer | 139 |
A központi idegrendszer | 140 |
A szemlencse | 140 |
Egyéb szervek | 141 |
Az akut sugárbetegség | 141 |
Klinikai lefolyása és tünetei | 142 |
A kezdeti vagy prodromális szakasz | 142 |
A latens időszak | 143 |
Fő vagy kritikus szakasz | 143 |
A csontvelői vagy hemopoetikus szindróma | 144 |
Gyomor-bélrendszeri vagy gasztrointesztinális szindróma | 147 |
Neurovaszkuláris, illetve központi idegrendszeri szindróma | 148 |
Egyéb szindrómák | 148 |
A diagnózis laboratóriumi módszerei | 148 |
Hematológiai vizsgálatok | 149 |
Citogenetikai eljárások | 150 |
Dicentrikus kromoszómaaberrációk gyakorisága | 150 |
Lymphocyta mikronukleusz gyakoriság | 153 |
Citológiai mutatók | 153 |
Biokémiai elemzések | 153 |
Biofizikai módszerek | 155 |
A diagnosztika egyéb lehetőségei és újabb irányzatai | 156 |
A kombinált sugársérülések jellegzetességei | 157 |
Késői determinisztikus hatások | 158 |
Krónikus sugár-dermatitis | 158 |
Lencsehályog (sugár-cataracta) | 158 |
Teratológiai elváltozások | 159 |
Irodalom | 159 |
Helyi sugársérülések (Horváth Győző) | 161 |
A helyi sugársérülés fogalma és a gyakrabban előforduló baleseti helyzetek | 162 |
A helyi sugársérülések jellemzése és leggyakoribb lokalizációi | 163 |
A bőr felépítése és sugárérzékenysége | 167 |
A bőr sugárreakciójának sejtbiológiai és kórélettani háttere | 170 |
Heveny bőrreakciók | 170 |
Késői bőrreakciók | 171 |
A bőr sugársérülésének klinikai formái és lefolyása | 172 |
A helyi sugársérülések diagnosztikája | 174 |
A helyi sugársérülések kezelése | 174 |
Irodalom | 175 |
Személyi sérülésekkel járó sugárbalesetek és tanulságaik (Turai István) | 177 |
Terminológia | 177 |
A sugárbalesetek statisztikája és legfőbbegészségügyi következményeik 1944-2000 között | 178 |
Hol fordulnak elő sugárbalesetek? | 179 |
A sugárbalesetek fő típusai és osztályozása | 181 |
Sugárbalesetek az érintett személyek kategóriái szerint | 181 |
Sugárbalesetek a felismerés és a kezelés megkezdésének ideje szerint | 181 |
Sugárbalesetek kiterjedés és az érintett személyek száma szerint | 182 |
A sugárbalesetek okai | 182 |
Az utóbbi másfél évtizedben előfordult súlyos sugárbalesetek egészségügyi következményei | 183 |
A sugárbalesetek megelőzése és ellátása | 183 |
Általános ajánlások | 186 |
Szabályozás, infrastruktúra | 186 |
Képzés | 186 |
Minőségbiztosítás | 187 |
A közegészségügyi hatóság, az egészségügyi intézmények és személyzetük felkészítése a sugárbalesetek ellátására | 187 |
Felkészülés a sugárbalesetek egészségügyi ellátására | 188 |
A járóbeteg-ellátás orvosának szerepe a sugársérülés felismerésében és kezdeti ellátásában | 189 |
Irodalom | 190 |
Környezeti sugáregészségtan (Kerekes Andor) | 193 |
Fogalma és tárgya | 193 |
A környezetbe kibocsátott radioizotópok viselkedése | 194 |
A radióizotópok terjedése a befogadó közegekben | 195 |
Légköri terjedés | 195 |
Vízi terjedés | 196 |
Folyóvízbe történő kibocsátás | 196 |
Kibocsátás állóvizekbe | 197 |
Az emberi sugárterheléshez vezető útvonalak jellemzése és a sugárterhelés meghatározása | 197 |
A szárazföldi tápláléklánc modellje. Dózisbecslés | 197 |
A vízi tápláléklánc modellje. Dózisbecslés | 199 |
A környezeti sugárzási szintek és radioaktív anyagkoncentrációk mérése | 200 |
A monitorozás célja, monitorozási programok | 200 |
Országos ellenőrzési programok | 201 |
Nukleáris létesítmények környezetének ellenőrzése | 201 |
Speciális ellenőrzési programok | 202 |
A fontosabb vizsgálati eljárások | 203 |
Helyszíni mérések | 203 |
Mintavételezés | 203 |
Laboratóriumi mérések | 204 |
A lakossági sugárterhelés csökkentésének lehetőségei | 205 |
Természetes sugárforrások | 205 |
Mesterséges források normál működése | 206 |
Baleseti beavatkozások | 206 |
Jelentősebb környezeti hatással járó nukleáris és sugárforrással kapcsolatos balesetek | 207 |
A Windscale-i reaktor baleset | 207 |
A Kistim-i plutóniumfeldolgozóban történt baleset | 208 |
A Three-Mile Island-i atomerőműi baleset | 208 |
A csernobili atomerőmű balesete és hazai következményei | 208 |
Környezetszennyezés nukleáris fegyverekkel történt balesetek és műholdak visszatérése miatt | 213 |
A radioaktív hulladék ellenőrizetlen kibocsátása | 214 |
Irodalom | 214 |
Dózisfogalom: sugárvédelmi dozimetriai mennyiségek (Bojtor Iván) | 217 |
Mennyiségek osztályozása | 217 |
A dózis fogalma | 217 |
Kezdeti törekvések | 217 |
A századvégi felfogás | 219 |
Alapmennyiség: az anyaggal közölt energia | 220 |
Általános mennyiségek | 222 |
Elnyelt dózis | 222 |
Kerma | 223 |
Sugárzási tér | 224 |
Az elnyelt dózis kapcsolatai | 225 |
Lineáris energiaátadás | 225 |
A lineáris energiaátadás során elnyelt dózis eloszlása | 227 |
Sugárvédelmi rendeltetésű mennyiségek | 228 |
A mennyiségek áttekintése és kapcsolata | 228 |
Sugárvédelmi dozimetriai mérésekre és számításokra szolgáló mennyiségek | 228 |
Dózisegyenérték | 230 |
Külső sugárterhelések meghatározására szolgáló ICRU működési mennyiségek | 231 |
ICRU gömb: vonatkoztatási (kalibrációs) fantomok | 231 |
A működési mennyiségek meghatározásához használt ICRU sugárzási terek | 232 |
Környezeti, irány szerinti és személyi dózisegyenérték | 233 |
Átváltás a sugárvédelmi működési és a korlátozó mennyiségek között | 234 |
A sugárterhelés korlátozására szolgáló (középérték-) mennyiségek | 235 |
Átlagos elnyelt dózis szövetben vagy szervben | 237 |
A sugárzás súlytényezője | 238 |
Egyenértékdózis | 239 |
Lekötött egyenértékdózis | 240 |
Testszövetek vagy szervek súlytényezője | 240 |
Effektív dózis | 241 |
Kollektív mennyiségek | 242 |
Irodalom | 243 |
A sugárvédelem rendszere (Köteles György) | 245 |
Alapelvek | 245 |
Beavatkozás | 246 |
Az ajánlások és szabályozások érvénye | 246 |
A tevékenység indoklása | 247 |
A védelem optimálása | 248 |
Dóziskorlátozás | 248 |
A kockázatok összehasonlítása | 250 |
A sugárforrásokkal dolgozók sugárvédelme | 253 |
A lakosság sugárvédelme | 255 |
A sugárvédelem jogi szabályozása és az ellenőrzés rendszere Magyarországon | 256 |
Irodalom | 258 |
A betegek sugárvédelme a radiológiai diagnosztika során (Pellet Sándor) | 259 |
A röntgendiagnosztikai sugárterhelés mértéke | 260 |
Vizsgálati gyakoriságok | 261 |
A vizsgálatok életkor és nemek szerinti megoszlása | 262 |
A testszövetekben elnyelt és effektív dózisok | 263 |
A páciensdózist befolyásoló sugárfizikai és technikai tényezők | 267 |
A sugárnyaláb minősége | 267 |
Fókusztávolság a bőrtől és a képérzékelőtől | 268 |
A mező nagysága | 269 |
A szervek takarása | 270 |
Szénszálas anyagok | 271 |
A képérzékelőt érő szórt sugárzás csökkentése | 271 |
Erősítő fóliák és röntgenfilmek | 272 |
A röntgenfilm előhívása | 272 |
Átvilágítás | 273 |
Megismételt felvételek számának csökkentése | 273 |
Minőségbiztosítás | 274 |
A beteg sugárterhelését jellemző dozimetriai mennyiségek meghatározása | 274 |
Belépő bőrdózis | 274 |
Kritikus szervek dózisai | 274 |
Effektív egyenértékdózis és effektív dózis | 275 |
Az orvosi diagnosztika hazai sugárvédelmének rövid történeti áttekintése | 277 |
A személyzet sugárvédelmének kezdetei | 277 |
Páciensek sugárvédelmének és a páciensdozimetria kezdetei hazánkban | 278 |
Páciensdozimetria az 1970-es évektől | 279 |
Szakmai és sugárvédelmi oktatás jelentősége | 279 |
A diagnosztikai eljárások fejlődésének és a felzárkózás igényének hatása | 280 |
Irodalom | 280 |
Orvosi izotópalkalmazás (Jánoki Győző) | 283 |
Történeti bevezetés | 283 |
Az orvosi izotópalkalmazás fő területei és jellemzői | 284 |
Diagnosztikai izotópalkalmazás | 284 |
Terápiás célú izotópalkalmazás | 287 |
Kutatási célú izotópalkalmazás | 290 |
Az izotópdiagnosztika és izotópterápia végzésének speciális szempontjai | 291 |
Az izotópdiagnosztika és izotópterápia sugárterhelésének csökkentési lehetőségei | 292 |
A radioaktív gyógyszerek klinikai felhasználására történő előállítása és minőségellenőrzése | 293 |
A nukleáris medicina vizsgálatokból származó belső sugárterhelés számítása | 295 |
Irodalom | 296 |
Nemionizáló elektromágneses sugárzások (Thuróczy György) | 299 |
Bevezetés | 299 |
Dozimetriai fogalmak | 299 |
Fizikai és biofizikai megfontolások | 299 |
Dozimetriai egységek | 301 |
Frekvenciafüggő elnyelőképesség | 305 |
Mikroszkópikus dozimetria | 307 |
A lakosság elektromágneses expozíciója | 307 |
Környezeti expozíciók rádiófrekvenciás sugárzás esetében | 307 |
Egyéb, lakossági radiofrekvenciás expozíciók | 308 |
Igen alacsony frekvenciák (ELF) környezeti sugárzása | 309 |
Lehetséges biológiai kölcsönhatások néhány modellje | 311 |
Biológiai hatások | 314 |
Rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzások | 314 |
Alacsonyfrekvenciás (ELF) elektromos és mágneses terek | 317 |
Sugárvédelmi szabványok és ajánlások | 318 |
Alapelvek | 318 |
Az ajánlások és szabványok kialakításának további elvei | 320 |
Hazai és nemzetközi egészségügyi határértékek | 321 |
Összefoglalás | 322 |
Irodalom | 323 |
Függelék (Kerekes Andor, Bojtor Iván, Köteles György) | 325 |
Az ionizáló sugárzás fizikai jellemzői (Kerekes Andor) | 325 |
Radioaktivitás és radioaktív sugárzás | 325 |
Atom és atommag, tömegszám, rendszám. Izotópok | 325 |
Aktivitás, bomlástörvény, felezési idő | 326 |
Természetes és mesterséges radioizotópok, bomlási sorok | 326 |
A radioaktív sugárzások fajtái | 327 |
Alfa-sugárzás | 327 |
Béta-sugárzás | 327 |
Elektromágneses sugárzások | 327 |
Fotonsugárzástól származó foglalkozási külső sugárterhelés hatósági ellenőrzése (Bojtor Iván) | 328 |
Jogszabályi és szervezési háttér | 328 |
Az ellenőrzés céljai és a foglalkozási egyéni sugárterhelés korlátozása | 330 |
Működési kapcsolatok és tájékoztatás | 333 |
Módszer | 333 |
Vonatkoztatási szintek | 335 |
Az ellenőrzési rendszer működése | 338 |
A hazai foglalkozási sugárterhelés jellemzése | 338 |
A környezet sugárvédelmi ellenőrzése (Kerekes Andor) | 342 |
Felkészültség rendkívüli esetekre (Köteles György) | 345 |
Nukleáris balesetek súlyosság szerinti osztályozása (Köteles György) | 346 |
A sugárvédelemben szereplő SI-egységek (Köteles György) | 350 |
Irodalom | 351 |
Tárgymutató | 353 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.