kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Heckenast Gusztáv |
---|---|
Kiadás helye: | Pest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félbőr |
Oldalszám: | 618 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Két mű egy könyvben. Az első mű második javított és bővített kiadás, 308 fekete-fehér ábrával illusztrálva. A második mű kiadási éve 1865; harmadik kiadás, 9 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Félbőr könyvkötői kötésben. Nyomatott Heckenast Gusztávnál, Pesten. |
Természettan | |
Bevezetés | 1 |
A természeti tudományok fölosztása; a természettan fogalma | 1 |
A testek általános tulajdonai | 2 |
A testek tulajdonai | 2 |
A részecserők hatásai | 14 |
A testek halmazállapotai | 14 |
A folyékony testek külön nemei | 15 |
A szilárd testek külön nemei | 16 |
A rugalmasság nagysága és határai | 16 |
A testek erősségének nemei | 17 |
A tapadás | 19 |
Az olvadás | 20 |
Jegőczödés | 20 |
A testek egyensulyáról általában | 22 |
Az erőműtan fogalma és felosztása | 22 |
Az erőt meghatározó elemek | 22 |
Az erő megmérhető | 22 |
Egyenértékü erők | 23 |
Eredő- és összetevő erők | 23 |
Az erő munkája | 23 |
Az erők egyensulya a gépeken | 24 |
A gépek fogalma és fölosztása | 24 |
Az erők egyensulya az emeltyün | 25 |
Az erők összetétele és szétbontása | 31 |
Egy pontra ható erők | 31 |
Több ponton támadó erők | 36 |
Két pontra ható egyenközű irányu erők eredője | 38 |
Az emeltyű alkalmazásai | 42 |
Az erők egyensúlya a hengerkeréken | 50 |
A csiga, és az erők egyensúlya a csigán | 51 |
A lejtő s az erők egyensúlya a lejtőn | 53 |
A csavar, és az erők egyensúlya a csavaron | 54 |
Az ék, és az erők egyensúlya az éken | 56 |
A kötélgép, vagy könyökemletyü és az erők egyensúlya a gépen | 57 |
Az össszetett gépek hatása | 58 |
Az erők munkája az erőműveknél | 59 |
A testek súlypontjának meghatározása | 60 |
A testek egyensúlya és megállása | 67 |
A mozgásról általánosan | 69 |
A moztan | 69 |
Egyenletes mozgás | 70 |
Egyenletes sebesedő mozgás | 70 |
Az erők moztani mérése | 72 |
A v sebességgel mozgó testnek munkája | 74 |
A mozgás összetétele | 75 |
A görbe irányu mozgás és röperő | 78 |
A föld forgásából származott röperőnek hatása ugyancsak a földnek alakjára és a nehézségerőre | 82 |
Haladó mozgás | 84 |
A forgó mozgás | 86 |
A tehetetlenségi nyomaték | 87 |
A szabad tengely | 91 |
D'Alembert elve | 92 |
A testek összeütközése által származott mozgás törvényei | 94 |
A testek mozgása a lejtőn | 100 |
Az ingánesés törévnyei | 102 |
Az elhajított testek mozgása légüresnek képzelt térben | 111 |
A középponti mozgás és a nehézkedés | 116 |
A nehézkedés alkalmaztatás az ár-apályra | 120 |
A mozgás akadályai | 122 |
Hígnyugtan | 126 |
A hígnyugtan föladata | 126 |
Általános föltételek, melyek alatt a külerők hatását tapasztaló híg testek egyensúlyban maradhatnak | 127 |
Az egyenlő nyomás elve | 127 |
Az egyensúly állapota csupán a nehézségerő hatása alatt | 128 |
Egynemü folyadékok közti egyensúly a közlekedő csövekben | 128 |
A nehéz folyadék nyomása az edény fenekére | 132 |
A nehéz folyadék nyomása a lejtős fenékre és az edény oldalára | 134 |
Különböző folyadékok közti egyensúly a közlekedő csövekben | 137 |
Archimedes elve | 137 |
Az uszó testek egyensúlya | 141 |
A szilrád és hig testek fajsúlyának meghatározása a hígnyugtani mérleggel | 142 |
A folyadékok sürüségének meghatározása sürmérők által | 145 |
A hígtestek egyensúlya a nehézség és részecserők öszmüködő hatása mellett | 153 |
A híg testben működő részecserők | 153 |
Mint hat a folyadék a részecserők által önmagára? | 154 |
Mint alakul a folyadék fölszine, midőn reá nemcsak a hígtömegekben, hanem az edény falaiban is rejlő részecserők hatnak? | 156 |
A hajcsövek tüneményei és ezeknek megfejtése | 158 |
A be- és kiszivárgás | 161 |
A hígmoztan alapvonalai | 162 |
Torricelli tétele; vagyis az edény fekmentes fenekén kifolyó viznek sebessége | 162 |
A kifolyó folyadék mennyisége | 164 |
A viznek mozgása a csövekben | 166 |
A hígmoztanos oldalnyomás | 168 |
A folyó viz ütése | 171 |
A vizhullámok | 172 |
Légnyugtan | 175 |
A légnemü testek és feszerejök mértéke | 176 |
Légnyugtan | 176 |
A légköri lég nyomása | 176 |
A légsúlymérő | 178 |
Mariotte törvénye | 183 |
Gay Lussac törvénye és annak egyesítése Mariotte törvényével | 190 |
Léghőmérő | 194 |
Különféle légnemek feszereje, faji feszerő | 197 |
A légszivattyu szerkezte és hatása | 197 |
A légszivattyúval végrehajtandó kisérletek és annak alkalmaztatása | 203 |
A légnemek fajsúlyának és sürüségének meghatározása | 204 |
Mily törvények szerént fogyatkozik a légkör feszereje és sürüsége a földtöli távol nőttével, föltéve, hogy a mérséklet és nehézség a külön rétegekben ugyanaz marad | 207 |
A magasságmérés légsúlymérővel | 208 |
A Testek súlyvesztesége a légben; a mérleges légsürmérő s a léggolyó | 210 |
A lég feszerejének és nyomásának alkalmaztatása | 212 |
A kevert légnemek egyensúlya | 216 |
A gázok elnyeletése és átömlése | 217 |
A párák és gőzök nyugtana | 219 |
A párolgás és ennek okai | 219 |
A párolgás törvényei | 220 |
A párák sürüségének meghatározása | 222 |
A légkörnek általános és viszonyos páratartalma; a párák átmenete cseppfolyós állapotba | 223 |
Nedvmértan | 226 |
A párolgás befolyása a szerves testek nedveinek mozgására | 229 |
A gőzerőmű | 230 |
A légmoztan alapvonalai | 233 |
A terjedékeny testek mozgásának oka | 233 |
A zárt helyekből kiiramló gázok törvényei | 234 |
A mozgó leg ütése | 236 |
A szelek | 237 |
Delejesség | 239 |
Természetes és mesterséges delejek | 239 |
A mozgékony delejnek iránya, földdelejesség | 239 |
A föld hatása a delejre; elhajlási és lehajlási tű, delejes hatány | 240 |
A delejes távol hatásnak törvényei | 243 |
A dleejtű delejes hatásának megitélési módja | 247 |
A földdeljesseget meghatározó elemek | 249 |
A delejtű irányára működő vastömegek befolyásának megszüntetése | 356 |
Körösztdelejsség | 257 |
A delejs tünemények megfejtésére fölvett vélemény, a vas és aczél deljessége | 258 |
Villamosság | 260 |
A villamosság alaptüneményei | 260 |
Jó és rossz villamvezetők,elszigetelő anyagok | 260 |
A két ellentett villamossági állapot | 261 |
A megosztás általi villamozás | 261 |
A villamos tünemények megfejtésére szolgáló vélemény | 262 |
Az egyensúly föltételei és a villamos messzehatás törvénye | 263 |
A villammutatok és sürítők | 266 |
A villamgép | 268 |
A fegyverzett palaczk; villamos telep | 272 |
A villamtartó | 273 |
A villamszikra tartama és a roham erőssége | 274 |
Érintési villamosság | 275 |
Alapkisérletek | 275 |
A villamos feszültség törvényei | 277 |
A Volta-féle lánczok | 277 |
A Volta-oszlop villamos feszültsége | 278 |
A villamroham hatásai | 280 |
A roham átváltozásának oka; állandó villamlánczok | 284 |
Gályán képezés | 286 |
A delej és villamroham közti kölcsönös hatás | 287 |
A villamdelejes hatás törvénye, s a villamrohamok kölcsönös hatása egymásra | 289 |
A villamroham delejező hatásának törvényei | 294 |
A villamdelejes hatásnak alkalmazása | 295 |
Galvánmérők | 295 |
A villamdelejes mozgatók és órák | 299 |
A Morse-féle villamdelejes távhirlő | 301 |
A villamrohamok indítás általi gerjesztése | 304 |
A hővillamosság | 312 |
A vezetők ellenállása | 313 |
Ohm törvénye | 317 |
Ohm törvénye folyó vezetőkre alkalmazva | 318 |
Mint számítjuk ki Ohm törvénye szerént a villamfolyam erősségének függését a ivllamláncz elemeinek száma- és nagyságától? | 320 |
A villamindító erőnek és a galvánláncz ellenállásának meghatározása | 324 |
A rohamosztás | 325 |
Az ismert villamgerjesztési módok | 328 |
A légköri villamosság | 329 |
A rezgéstan | 335 |
A regzgés, hullámzás, lebegés | 335 |
A rezgés sok tünemény okozója | 335 |
A rezgő testek | 335 |
A rezgés nemei | 336 |
Az álló és keresztrezgés | 336 |
Haladó rezgés | 337 |
Mily törvényeknek hódol a test valamely részecskéje, midőn egyenes vonalban rezeg? | 337 |
A lendítések hullámalaku elterjedése az egyenletes rugalmasságu közegekben | 339 |
A lég rezgése | 342 |
A hullámok visszaverődése | 344 |
A hullám-találkozás | 347 |
Két egyenlő, de ellenkező irányban haladó hullámsor találkozása által származott álló rezgés | 349 |
A hosszrezgési löket terjedési sebességének kiszámítása rugalmas közegben | 352 |
Egy keresztrezgési löketnek terjedési sebessége kifeszített húron | 355 |
A húr keresztrezgésének törvényei | 356 |
Rugalmas pálczák és lemezek rezgései | 357 |
Hangtan | 358 |
A hangtannak feladata | 358 |
A hangnak oka és feltételei | 359 |
A hangok nemei | 359 |
Zöngő testek a zönge-magasság s ezek mértéke | 360 |
Zönglejtő és zöngeköz | 363 |
A lég sipokbani hintázásának törvényei | 367 |
A hang terjedése és sebessége | 371 |
A hang visszaverődése és az ezen alapuló jelenetek | 372 |
A hangtalálkozásnak kimutatása | 374 |
A testek együtt hangzása | 374 |
A hallszerv | 375 |
Fénytan | 377 |
A látás föltételei s testek különfélesége a fényre vonatkozólag | 377 |
Hullámzási elmélet | 377 |
A fény egyenes irányu terjedésének következményei | 378 |
A fénymérés | 382 |
A fény sebessége | 383 |
A fény visszaverődése | 384 |
A fény visszaverődése sík tükrök által | 385 |
A sík tükrök alkalmazása | 388 |
Gömbidomu vájtükrök | 390 |
Gömbidomu domboru tükrök | 394 |
Az egyszerü fénytörésnek törvényei | 396 |
A hasábok általi fénytörés és szinszórás | 400 |
Az átlátszó testek törési mutatójának meghatározása a légkörre vonatkozólag | 405 |
Gömbidomu lencsék általi fénytörés | 406 |
A gyüjtő és szóró lencséknéli jelenetek | 409 |
A lencsék által megtört sugaraknak gömbidom miatti eltérése | 412 |
Szini eltérés; szintelenített hasábok és lencsék | 414 |
A szem | 417 |
A látott tárgyak nagysága, távolsága és mozgása | 421 |
Láttani eszközök | 424 |
Górcsövek | 424 |
Távcsők | 428 |
Sötét kamra | 433 |
Fénytalálkozás | 434 |
A fény hajlása szük hasadékok által | 437 |
Vékony testek szinei | 442 |
A közegeken átmenő fény erősségének fogyatkozása és ennek befolyása a testek természetes szinére | 446 |
A fénynek kettős törése | 448 |
A fény sarkítása kettős törés által | 451 |
A sarkítási állapotnak és a kettős törésnek megfejtése | 453 |
Visszaverődés és egyszerü törés általi fénysarkítás | 455 |
Kettős törésü vékony lemezek szinjelenetei a sarkított fényben | 457 |
Sarkító készülékek | 459 |
A körös és kerülékes sarkitás | 463 |
A fénynek szervélettani és vegytani működése | 468 |
Fényrajzolás | 469 |
A hő | 471 |
Hő és hőmérsék | 471 |
Hőközlés | 471 |
Hővezetés és sugárzás | 471 |
Vezetés általi hőterjedés | 472 |
Sugárzás általi hőelterjedés | 474 |
A sugárzó hő vizsgálására szükséges készülékek | 475 |
A hősugarak egyenes vonalu terjedése, visszaverődése, megtöretése és sarkítása | 478 |
A testek hősugárzási és elnyelési tehetsége | 479 |
A hő hatásai; a kiterjedés és halmozat megváltozása | 481 |
A testeknek hő általi kiterjedése | 482 |
A meleg okozta kiterjedésnek törvényei s ennek alkalmazása | 484 |
Hőmérés, fajhőség és hőfoghatóság | 488 |
A testek folyékonysági melege | 491 |
A párolgási hőnek meghatározása | 493 |
Az égési folyamat | 494 |
A testek égésénél kifejlődő meleg meghatározása | 496 |
A hő forrásai és a hőnek erőműtani egyenértéke | 498 |
A csillagászat alaptanai | 503 |
A nagy világtérben tájékoztató előismeretek | 504 |
Miként határoztatik meg valamely bolygónak távola és nagysága? | 506 |
Valamely csillag helyének meghatározása a látköri és egyenlitői sikokra vonatkozólag | 507 |
A földszinén létező helyek földrajzi szélessége és hosszasága | 510 |
A napnak évi és naponkénti tetsző mozgása | 511 |
A föld a nap körül kering | 514 |
Az év, a nap és éj különböző tartama évközben, s az évrészek | 517 |
Az idő meghatározása: a valódi és közép idő, meg az időegyenlet | 520 |
A hold, annak fényváltozatai, a nap- és holdfogyatkozás | 522 |
A bolygók | 526 |
Az üstökösök, futócsillagok, tüzgolyók, állatövi fény | 528 |
Az álló csillagok | 529 |
A szervetlen és szerves vegytan rövid vázlata | |
A vegytan határozata | 1 |
A képletek | 2 |
A vegyületek törvényei | 3 |
A vegyületek fokai | 6 |
A savak | 6 |
Az aljak | 7 |
Sók | 8 |
Éleny | 9 |
Köneny. A könenynyel végrehajtható kisérletek | 10 |
Széneny. A széneny együletei | 12 |
Légeny. A legeny együletei | 14 |
Kén. A kén együletei | 17 |
Reteny. A reteny együletei | 18 |
Vilany. A vilany együletei | 19 |
Halvany. A halvan együletei | 21 |
Iblan. - Büzeny. Ezek együletei | 23 |
Folyany. A folyan együletei | 24 |
Bórany. A bórany együletei | 25 |
Kovany. A kovany együletei | 25 |
A fémekről általán. A fémek osztályzása | 26 |
Hamany. A hamany együletei | 28 |
Szikeny. A szikeny együletei | 31 |
Lavany | 32 |
Sulyan. A sulyany együletei | 32 |
Pirany. A pirany együletei | 33 |
Mészeny. A mészeny együletei | 33 |
Kesreny. A kesreny együletei | 33 |
Timany. A timany együletei | 36 |
Édeny. Az édeny együletei | 37 |
Cseleny. A cseleny együletei | 37 |
Vas. A vas együletei | 37 |
Álany. Az álany együletei | 41 |
Kekeny. A kékeny együletei | 42 |
Horgany. A horgany együletei | 43 |
Kadany. A kadany együletei | 44 |
Festeny. A festeny együletei | 45 |
Ón. Az ón együletei | 46 |
Dárdany. A dárdany együletei | 47 |
Mireny. A mireny együletei | 48 |
Réz. A réz együletei | 50 |
Ólom. Az ólom együletei | 51 |
Keneny. A keneny együletei | 53 |
Higany. A higany együletei | 54 |
Ezüst. Az ezüst együletei | 56 |
Éreny. Az éreny együletei | 59 |
Arany. Az arany együletei | 60 |
Isomer és metamer anyagok | 63 |
A helyettesítési elmélet | 64 |
Az alapjellegek | 64 |
Az erjedés | 66 |
AZ alkoholgyökök | 67 |
Methyl s együletei | 68 |
Formyl s együletei | 69 |
Aethyl s együletei | 69 |
Acetyl s együletei | 70 |
Propyl, butyl, amyl, stearyl | 71 |
A fagygyu | 72 |
Allyl, acryl, oleyl | 72 |
A zsírok és zsíros olajok | 74 |
A szappanok | 74 |
Glycerin | 75 |
Phenyl | 75 |
Benzyl | 76 |
Aethylen s sóskasav | 76 |
Propylen s tejsav | 77 |
A szerves aljak | 77 |
A sejtanyag, keményítő, mézga | 80 |
A czukor | 82 |
Pectin protein | 83 |
Az illó olajok | 85 |
A gyanták | 86 |
A szerves testek fölbomlása | 87 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.