Előszó
Több jelentős magyar közgazdaság- és politikatudományi kutatóműhely közös kutatási program végrehajtására fogott össze 1993 ősze és 1994 tavasza között. A kutatásnak Magyarország EU-csatlakozási kérelme szakmai megalapozásához kellett segítséget adnia, és a kérelmet a magyar kormány 1994 áprilisában be is nyújtotta Brüsszelben.
A kutatócsoport erőfeszítései azonban teljesen csak akkor érhetik el céljukat, ha a kutatás során összegyűjtött és feldolgozott hatalmas anyagról a szakmai közvélemény is megfelelő képet kap. A csatlakozás magyarországi előkészítésének valóban szakmai közüggyé kell válnia úgy, hogy az érintett tudományágak képviselői ne csak magát a csatlakozási folyamatot követhessék nyomon, hanem minél szélesebb körben bekapcsolódhassanak annak megalapozásába, a magyar tárgyalási magatartás és érvrendszer előkészítésébe is.
Folyóiratunk összevont száma a magyar EU-csatlakozási esélyek, lehetőségek és érettség sokoldalú elemzésére végrehajtott kutatási program irányítója, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet és a folyóiratot gondozó MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézet, a kutatási együttműködés egyik résztvevője közös kiadásában jut el olvasóinkhoz. Az összevont szám a két intézet közös válogatásában tartalmazza a kutatási program legtöbb olyan közgazdasági elemző anyagát, amely a csatlakozási esélyeket és lehetőségeket magyar szempontból új megvilágításba helyezheti.
Inotai András bevezető tanulmánya a kutatás tanulságait rendszerezi és foglalja össze. Ez az áttekintés az Európai Unió fejlődésének jövőképébe ágyazza a Magyarországgal szemben támasztható csatlakozási kritériumok, valamint a magyar csatlakozással kapcsolatos EU-n belüli, illetve magyar érdekek latolgatását. Fontos tanulsága, hogy a múlt EK-kibővülési tapasztalatai Magyarország számára csak igen korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem jelenthetnek hivatkozási alapot. Maga az EU is kritikus fejlődési szakaszban van. Pénzügyi teherbíró-képessége sem a régi, és a további kibővülés is sokkal több tagállami érdeket sértene, mint korábban.
Mindez nem jelenti azt, hogy a magyar csatlakozási kilátások eleve rosszak. Azt azonban igen, hogy reálisan kell értékelni a jószándékú ígéreteket, és olyan csatlakozási feltételekért kell síkra szállni, amelyek az EU nyújtotta tárgyalási mozgástér maximális magyar kihasználása nyomán születhetnek meg.
Vissza