Fülszöveg
Strauss János
a "Keringőkirály" (1925-1899) híres bécsi zenészcsaládból származott. Mint apja, az idősebb Strauss János, ő is hegedülve, a maga vezette zenekar élén szórakoztatta az osztrák főváros közönségét. Zenéjével nem az uralkodó osztályok kegyét kereste, nem az udvar, az arisztokraták és a nagytőkések finnyás kedvtelését szolgálta, hanem közvetlenül az egyszerű néphez szólt: Bécs dolgozó lakosságán keresztül az egész világ dolgozóihoz jutott el zenéjének egészséges derüje.
Európa márciusa, a negyvennyolcas forradalmi áradat, a fiatal Strausst is magával ragadja. A "Marseillaise" nyilvános előadása miatt meggyűlt a baja a császári hatóságokkal. Nemcsak a bécsi nemzetőrségben teljesített önkéntes szolgálattal, hanem több "rebellis" szellemű szerzeménnyel is bizonyságát adta, hogy együtt érez a szabadságmozgalmakkal.
Strauss tette világszerte ismertté és népszerűvé a jellegzetes hármasütemű tánczenét, a keringőt. Ez a zene mélységesen népi gyökerű. Az ausztriai hegylakók...
Tovább
Fülszöveg
Strauss János
a "Keringőkirály" (1925-1899) híres bécsi zenészcsaládból származott. Mint apja, az idősebb Strauss János, ő is hegedülve, a maga vezette zenekar élén szórakoztatta az osztrák főváros közönségét. Zenéjével nem az uralkodó osztályok kegyét kereste, nem az udvar, az arisztokraták és a nagytőkések finnyás kedvtelését szolgálta, hanem közvetlenül az egyszerű néphez szólt: Bécs dolgozó lakosságán keresztül az egész világ dolgozóihoz jutott el zenéjének egészséges derüje.
Európa márciusa, a negyvennyolcas forradalmi áradat, a fiatal Strausst is magával ragadja. A "Marseillaise" nyilvános előadása miatt meggyűlt a baja a császári hatóságokkal. Nemcsak a bécsi nemzetőrségben teljesített önkéntes szolgálattal, hanem több "rebellis" szellemű szerzeménnyel is bizonyságát adta, hogy együtt érez a szabadságmozgalmakkal.
Strauss tette világszerte ismertté és népszerűvé a jellegzetes hármasütemű tánczenét, a keringőt. Ez a zene mélységesen népi gyökerű. Az ausztriai hegylakók falusi táncából (ländleréből) fejlődött lendületes, kavargó ritmusú, hódító szépségű tánczenévé. Strauss kifogyhatatlan dallamleleménye, ritmikai gazdagsága, az összhangositásban és hangszerelésben is megnyilatkozó finom ötletessége, klasszikus értékűvé emelte ezt a közkedvelt báli táncot, a bécsi keringőt. Több, rendszerint öt-hat dallamot foglalt változatos egységbe. Egy-egy ilyen keringő-sorozatot ("Tavaszi hangok", "Mesék a bécsi erdőből", "Bécsi vér", "Művészélet", "A kék Dunán" [An der schönen blauen Donau] stb.) hangulatos bevezetőzenével (introdukcióval) látott el, a végén pedig a felsorakoztatott dallamok részeinek elmés egybeszövéséből alkotta meg a gyújtó hatású zárórészt, a Codát.
Strauss operettzenéjében is a keringő-ritmus az uralkodó elem. A könnyűzenés szinpadi műfajban alkotott főművei egy sorba emelik őt a klasszikus operett francia főmesterével, Offenbach-al.
Nagysikerű művészi körútjain Budapestre is ellátogatott és ihletet merített a korabeli magyar népies zenéből. Már a "Denevér" báli jelenetében megszólal egy tüzes csárdás. Még több magyaros elemet találunk másik, ugyancsak időtálló értékű operettjében, a Jókai-mesén alapuló "Cigánybáró"-ban. Itt sikeresen használta fel a verbunkos-hagyományt, főként a darab cigánylány-hősnőjének zenei jellemzésében. Általában erősen vonzották a magyar témák. Egyetlen opera-kisérlete, az élete alkonyán szerzett "Pázmán lovag" is magyar tárgyú: szövegkönyve Arany János vidám balladájából készült. A mű hamarosan lekerült a játékrendről, de magyaros balett-zenéjét különállóan tartós sikerrel játszották.
Strausst a "komoly" zene korabeli nagyjai is sokra becsülték. A nagy Brahmsot egy alkalommal fölkérte egy hölgy: irjon valamit a báli legyezőjére. Brahms a "Kék Duna" keringő fődallamát írta oda ezzel a megjegyzéssel: "Sajnos, nem tőlem való".
Strauss János pályája és életműve példát mutat arra, hogyan lehet és kell a népzene talajából táplálkozva és a mult legjobb hagyományaira támaszkodva magas színvonalú, értékes és mégis közérthető muzsikával gyönyörködtetni, a kultúra őszinte szeretetében nevelni az egész nép széles tömegeit.
Vissza