Stratégiai szövetségek az üzleti világban

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Tari Ernő: Stratégiai szövetségek az üzleti világban ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	172 oldal
Sorozatcím:	Szervezet-vezetés-stratégia
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-224-289-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Pár évvel ezelőtt az egyik ismert multinacionális cél első számú menedzsere még így vélekedett a stratégiai távlatú együttműködésekről: "Szövetséget kötni annyit jelent, mint elismerni, hogy rászorulunk a partner támogatására. A mi cégünk az iparág vezető vállalatai közé tartozik, és magától értetődően a saját, autonóm fejlesztési tevékenységünkre alapozzuk jövőnket. A szövetségek kezdeményezését átengedjük azoknak a gyengébb versenytársainknak, akiknek nincs más választásuk."
Mekkorát fordult azóta a világ! - állapíthatja meg joggal a cég tevékenységét figyelemmel kísérő szemlélő, hiszen időközben a stratégiai szövetségek egész sorának létrehozásában játszott partneri szerepet ez a vállalat, és jelenleg világviszonylatban az egyik legkiterjedtebb szövetségi hálózat segíti hozzá a csúcstechnológiák széles körű alkalmazásához.
Könyvünk a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján elterjedt vállalati stratégiai szövetségekkel foglalkozik. A stratégiai szövetségek olyan kölcsönösen... Tovább

Tartalom

Előszó 11
Bevezetés 13
I. Mi a stratégiai szövetség? 19
(A vállalatok közötti stratégiai együttműködés elméleti alapjai)
1. A stratégiai szövetség fogalma 19
1.1. A szövetség-fogalom tartalmi fejlődése 19
1.2. A stratégiai szövetség fogalmának összetevői 20
2. A stratégiai szövetség céljai 22
3. A stratégiai szövetség - teoretikus megvilágításban 24
3.1. Szervezetelméleti és stratégiaelméleti nézőpontok 25
3.2. Tranzakciós költségelméleti megközelítés 27
3.2.1. A tranzakciós költségelmélet alapfeltevései 27
3.2.2. A stratégiai szövetség mint közbenső együttműködési forma a piac és a hierarchia között 30
Hivatkozások az 1. részhez 35
II. A stratégiai szövetség formája és tartalma 41
(A vállalatok közötti stratégiai együttműködés gyakorlati megoldásai)
1. A stratégiai szövetségek empirikus kutatásának irányai és módszerei 41
1.1. A leíró kutatási irány 42
1.2. A normatív kutatási irány 43
2. A gyakorlatban kialakult stratégiai szövetségek csoportosítási szempontjai, típusalkotási ismérvei 44
3. Versenytársak közötti stratégiai szövetségek 47
3.1. Additív típusú szövetségek 52
3.1.1. A feladat nagyságrendje által diktált versenytársi együttműködés 53
3.1.2. A gazdaságos termelés követelménye által ösztönzött stratégiai összefogás 56
3.2. Versenyt megőrző szövetségek 59
3.2.1. Technológiai (K+F) együttműködések 59
3.2.2. Közös fejlesztés és gyártás: változatok a munkamegosztásra 60
3.3. Komplementer típusú szövetségek 65
3.3.1. Komplementer szövetség, szervezeti tanulás lehetősége nélkül 66
3.3.2. A szervezeti tanulást elősegítő komplementer szövetség 69
3.4. A konkurens vállalatok együttműködésének hatása a piaci versenyre és a stratégiai pozíciókra 72
4. Stratégiai szövetségek - versenyben nem álló cégek között 81
4.1. Szállítók és vevők szövetségi kapcsolatrendszere 81
4.1.1. A vertikális partnerség 82
4.1.2. Szállítók és vevők közös vállalatai 86
4.2. Szektorközi vállalati együttműködések 86
4.2.1. Technológiák és piacok összefonódása, szolgáltatások növekvő komplexitása, stratégiai inflexiós pontok 87
4.2.2. Diverzifikációs vállalati törekvések, fókuszáló stratégiai célok, közös vízió és misszió 89
4.2.3. Új tevékenységek kialakítása, új fogyasztói igények „teremtése" 91
4.3. Komplementer típusú szövetségek, lokális partnerekkel 93
Hivatkozások a II. részhez 95
III. Hogyan kell létrehozni és vezetni; irányítani a stratégiai szövetségeket? 105
(A vállalatok közötti stratégiai együttműködés folyamata)
1. Stratégiai elemzés és döntés a szövetségről 106
2. Partnerkeresés és -választás 108
2.1. A szükséges partneri tulajdonságok meghatározása 109
2.2. A lehetséges partnerek azonosítása és átvilágítása 112
2.3. A szövetséges partner végleges kiválasztása 113
3. Tárgyalás 114
4. Megállapodás 117
5. A szövetség megvalósítása 118
5.1. A megvalósítás tervezése 118
5.2. A megvalósítás kivitelezése 120
5.2.1 Célszerű feladatmegosztás és koordináció 120
5.2.2. Emberi erőforrások kiaknázása 122
6. A szövetség működésének értékelése 126
Hivatkozások a III. részhez 129
IV. Stratégiai szövetségek Magyarországon 133
1. A hazai stratégiai szövetségek általános jellemzői 135
1.1. A stratégiai szövetség értelmezése 135
1.2. Előzetes átfogó helyzetkép a vállalati kérdőíves felmérés alapján 136
1.3. Versenytársak és nem versenytársak által létrehozott stratégiai szövetségek 138
1.4. A stratégiai együttműködések funkcionális területei 140
1.5. A stratégiai szövetségek jogi formái 141
1.6. Erőviszonyok a stratégiai szövetségben 142
2. Stratégiai együttműködés versenytársak között 144
2.1. A méretgazdaságosság hajtóereje 145
2.2. Kiegészítő erőforrások kombinálása 147
3. Szövetség, egymásnak versenyt nem támasztó szervezetek között 148
3.1. Vevők és szállítók partnerségi kapcsolatai 149
3.2. A magyarországi cégek által kötött szektorközi szövetségek 153
3.3. Nem versenytárs partnerek együttműködése azonos tevékenységi ágazatban 156
4. Összefoglaló megállapítások a hazánkban működő vállalatok stratégiai jelentőségű együttműködéseiről 162
Ajánlott irodalom 165
Cégek névmutatója 169