Történeti áttekintés - bevezetés helyett | 13 |
1. Adatelemzés | 19 |
Adatmodellek | 19 |
Az adatmodellek fogalmai | 19 |
az adatok összefüggései | 22 |
2. Az adatbázisok matematikai alapjai | 25 |
3. Az adatbázisok logikai szerkezete | 29 |
Adattípusok | 29 |
Adattáblák | 29 |
Értékszabályok | 30 |
Adategyedek összefüggései, hivatkozási függőségek | 30 |
Az adatkezelés módszerei | 31 |
Az adatmodellezést támotató eszközök | 32 |
A példafeladat adatmodellje | 35 |
Összetett adatszerkezetek | 37 |
Származtatott és közös adattételtípusok | 39 |
4. Az SQL elemei | 43 |
Jelkészlet | 43 |
Szintaktikai elemek | 44 |
Objektumok | 45 |
Az utasítások fajtái | 46 |
Azonosítók képzési szabályai | 47 |
Kifejezések és műveletek | 47 |
A NULL-értékek | 50 |
A katalógus | 51 |
Az utasítások szerkezete | 51 |
Az utasítások feldolgozási módjai és az adatcsere felületei | 52 |
Az adatbázisok eljárásjellegű elemei | 54 |
Modulok | 54 |
Tárolt eljárások | 54 |
Triggerek | 55 |
Adatdefiníciós utasítások | 57 |
Jelkészletek definíciói | 57 |
Oszloptípusok defníciói | 59 |
Adattáblák definíciói | 60 |
Létrehozás | 60 |
Az SQL92 alapvető adattípusai | 62 |
Dátumok, időpontok, intervallumok adattípusai | 62 |
Kötelező értékvizsgálatok definiálása | 63 |
Egyedi vagy elsődleges kulcsok | 64 |
Idegen és közös kulcsok | 64 |
A hivatkozási épség ellenőrzése sajátkörűen | 66 |
Adattábla szerkezetének módosítása | 69 |
Önnálló feltételek | 70 |
Feltételek hatályba léptetésének ideje | 71 |
Indexek | 71 |
Szinonimák | 74 |
Nézettáblák definíciói | 74 |
Adatbázissémák | 75 |
6. Lekérdezések | 77 |
Az oszlopok egysezrű felsorolása | 77 |
A SELECT utasításlegegyszerűbb alakja | 79 |
Oszlopok ideiglenes nevekel, továbbá kosntansok "lekérdezése" | 79 |
Mezőkifejezések a SELECT záradékban | 80 |
Ismétlések elnyomása: a DISTINCT záradék | 86 |
A WHERE záradék | 86 |
Karakterláncok vizsgálata | 89 |
Dátum és időpont a lekérdezésekben | 91 |
Összetett feltételek a WHERE záradékban | 93 |
A talált sorok rendezése: az ORDER BY záradék | 94 |
A talált sorok csoportosítása: a GROUP BY záradék | 96 |
Csoportosítás feltétellel: a HAVING záradék | 98 |
Több tábla összekapcsolása | 99 |
Táblák egyesítése: UNION | 105 |
Táblák metszete: INTERSECT | 106 |
Táblák különbsége: EXCEPT vagy MINUS | 106 |
Alkérdések | 107 |
Az alkérdések minősítői: ALL, ANY, SOME | 109 |
Létezés vizsgálata az alkérdésben és az EXISTS operátor | 112 |
Külső összekapcsolási műveletek | 113 |
Önmagukra hivatkozó táblák | 114 |
A CREATE TABLE utasítás alkérdéssel | 116 |
7. Adatok bevitele, módosítása, törlése | 119 |
Az INSERT utasítás | 119 |
Általános alak | 119 |
Explicit adatok bevitele | 120 |
Alkérdés a VALUES záradékban | 122 |
Alkérdés a VALUES záradék helyett | 123 |
az UPDATE utasítás | 124 |
Általános alak | 124 |
Alkérdés a SET záradékban | 126 |
A DELETE utasítás | 127 |
8. Nézettáblák | 129 |
Alaptulajdonságok | 129 |
Változtatások nézettáblákon keresztül | 130 |
Nézettáblák alkalmazásai | 130 |
9. Fizikai megvalósítás | 133 |
Az adattárolás alapegységei? mező, rekord, blokk | 133 |
Indexelés | 135 |
Az adatbázisok fizikai szerkezete | 138 |
Az adatszótárak | 140 |
A fizikai írás és olvasás | 141 |
Adatmentés és betöltés | 143 |
Optimalizálás | 145 |
A konkurens hozzáférés vezérlése | 146 |
Adatbázisok megosztása | 147 |
Az adatmegosztás lehetőségei | 147 |
Korszerű hálózati adatbázisok részei | 148 |
10. Az adatázis biztonsága | 151 |
A hozzáférések szabályozása | 151 |
A felhasználói jogok szabályozása | 152 |
Hozzáférési jogok megadása | 152 |
Hozzáférési jogok visszavonása | 154 |
A hozzáférési zárak kezelése | 154 |
A tranzakciók kezelése | 155 |
Általános szabályok | 155 |
Tranzakciók érvényesítése két fázisban | 156 |
A SAVEPOINT utasítás | 156 |
A tranzakciók naplózása | 157 |
A tranzakciók és az adatbázis blokkpufferei | 157 |
A tranzakciók lefutása és a változtatások láthatósága | 157 |
Kivételkezelés | 159 |
SQL utasítások harmadik genenrációs programozási nyelvekben | 161 |
Az SQL utasítások elkülönítése | 162 |
A közösen használt változók definiálása | 162 |
Vátozók a beépített SQL utasításokban | 163 |
A SELECT utasítás és az INTO záradék | 164 |
Indikátorváltozók | 164 |
Események követése | 165 |
Sormutatók | 166 |
Sormutató deklarálása | 166 |
Sormutató megnyitása | 168 |
Sormutató mozgatása | 168 |
A WHERE CURRENT OF záradék | 169 |
Sormutatók és hozzáférési zárak köcsönhatása | 169 |
Az SQL92 újításai a sormutatókon | 170 |
Sormutató lezárása | 171 |
12. A dinamikus SQL | 173 |
Az EXECUTE IMMEDIATE utasítás | 174 |
Változók használata sormutató nélkül | 175 |
Sormutatók alkalmazása, amikor előzőleg ismerjük a lekérdezett adatok szerkezetét | 176 |
Teljesen dinamikus utasítások | 177 |
Az SQL92 és a dinamikus sormutatók | 182 |
13. A programozási stílusról | 189 |
Névadási szabályok | 189 |
Strukturált programozás | 190 |
Moduláris programozás | 192 |
A modulelv | 192 |
Ajánlások | 193 |
Az eljárások többszöri felhasználása | 194 |
Eseményfeldolgozás, állapotjelzők | 196 |
Tárgyirányú programozás | 198 |
IBM DB2 | 203 |
A párbeszédes parancsértelmező használata | 203 |
A fizikai tárolás fogalmai DB2-ben | 206 |
Adatbázis előállítása DB2 alatt | 207 |
Adastruktúrák előállítása a harmadik generációs programozási nyelvekhez | 213 |
A programok előkészítése | 215 |
Különleges regiszterek, dátumformátumok | 217 |
IBM DB2/2 | 219 |
Hozzáférés a rendszer elmeihez | 219 |
A fizikai tulajdonságok | 221 |
Eltérések az SQL92-től, másrészt a DB2-től | 222 |
Fordítás, szerkesztés | 225 |
Adatmentés és helyreállítás | 227 |
16. IBM SQL/DS | 229 |
Az ISQL párbeszédes parancsértelmező | 229 |
Az SQL előfordító hívása DOS/VSE alatt | 231 |
A fizikai tárolás | 232 |
17. INFORMIX | 233 |
A parancsértelmező | 234 |
A fontos környezeti változók | 237 |
A fizikai tárolás | 238 |
Megvalósítás index-szekvenciális állományokkal | 238 |
Blokk-alapú megvalósítás | 239 |
A szükséges háttértár méretének becslése | 240 |
Telepítés UNIX alatt | 240 |
A monitor | 241 |
A lemezes tárolás megszervezése | 243 |
Rendszerkonfigurálás | 244 |
Indítás, leállítás, üzemmód | 244 |
Az adatbázisok objektumainak definiálása | 245 |
Adatmentés és betöltés | 247 |
Adattáblák mentése | 247 |
Mentés és visszatöltés a régebbi változatokban | 247 |
ESQL programok fordítása, sezrkesztése | 250 |
Munka több adatbázissal az INFORMIX-ban | 251 |
az INFORMIX-SPL | 252 |
BLOB típusú mezők kezelése | 254 |
18. INGRES | 259 |
A párbeszédes munkafelület | 259 |
A fizikai tárolás legfontosabb jellemzői az INGRES-ben | 263 |
Az SQL parancsértelmező használata | 265 |
Programfejlesztés az INGRES alatt | 265 |
Az INGRRES környezeti változói | 266 |
Az INGRES eljárás-orientált adatbázisnyelve | 267 |
Adatmentés és visszatöltés az INGRES alatt | 272 |
Microsoft SQL Server | 275 |
A környezet | 275 |
A kiszolgáló egység és a szolgáltató programok | 279 |
A kiszolgáló indítása, leállítása | 279 |
Mesteradatbázis előállítása | 280 |
Az SQL parancsértelmező | 280 |
Az ISQL/w párbeszédes parancsértelmező | 282 |
Az általános másoló program | 283 |
A console program | 284 |
A csővonalak ellenőrzése | 285 |
Programszerkezetek C-programok számára | 286 |
Az alapszerkezetek | 287 |
Több sor olvasása egymás után | 289 |
A talált mezők egyedi feldolgozása | 290 |
A COMPUTE-záradékok eredményeinek feldolgozása | 292 |
Több SQL-utasítás egy kötegben | 292 |
Pufferkezelés a DB-Library segítségével | 294 |
Az átfésülés | 295 |
Dinamikus SQL-utasítások | 296 |
Teljesen dinamikus utasítások | 297 |
Szabályos eredménysorok feldolgozása | 301 |
A talált mezők tulajdonságainak meghatározása | 301 |
A COMPUTE-záradékok mezőinek feldolgozása | 302 |
A sormutatókat kezelő függvények | 304 |
Tárolt eljárások hívása C-programokból | 309 |
A DB-Library | 310 |
Néhány fontos átalakító függvény C.ben | 310 |
Hiba- és üzenetkezelés a Windows alatt | 313 |
Néhány sajátosság Windows alatt | 313 |
A Bulk-Copy eljárások | 314 |
A bővített tárolt eljárások | 315 |
Tranzakciók két fázisban | 316 |
Közösen használt programkódok | 319 |
Adatmentés és visszatöltés | 320 |
20. Novell XQL | 321 |
Kompenensek, általános tulajdonságok | 321 |
Az adatszótár és az elnevezési szabályok | 322 |
A BTrieve és XQL indítása, leállítása | 323 |
Az XQLI parancsértelmező | 325 |
Az XQLUTIL.EXE használata és az adminisztráció | 326 |
Az XQLM szolgáltatásai | 328 |
Hogyan hívjuk az XQLM eljárásokat? | 328 |
Az eljárások ismertetése | 330 |
Az ismertetett eljárások használata más nyelvekben | 334 |
Eltérések a szabványos SQL és az XQL között | 335 |
Az engedélyezett adattípusok | 335 |
Objektumok definíciói | 335 |
Jogok megadása és visszavonása | 337 |
A SET utasítások | 337 |
21. Oracle | 339 |
Indítás és leállítás | 339 |
A fizikai tárolás jellemzői | 340 |
Az Oracle parancsértelmezője | 355 |
Az SQL*Plus parancsai | 357 |
Befogadó nyelvek és előfordítás | 361 |
Az aktuális adatbázis kiválasztása | 362 |
Munka idegen adatbázisban | 363 |
Optimalizálás az Oracle alatt | 363 |
Az Oracle PL/SQL-ben | 364 |
Programszerkezet PL/SQL-ben | 364 |
Az utasításkészlet | 365 |
Kivételkezelés | 373 |
Az Oracle triggerei | 375 |
Mentés és visszatöltés | 377 |
Az EXPORT program | 377 |
Az IMPORT beviteli program | 379 |
22. Sybase | 381 |
A parancsértelmező | 381 |
A DWB (Data WorkBench) munkafelület | 382 |
A tárolási módszerek | 384 |
Az adatbázisok objektumai | 386 |
A Sybase T-SQL | 390 |
Tárolt eljárások | 394 |
A Sybase triggerei | 396 |
Fontos rendszereljárások és függvények | 399 |
Adatmentés és visszatöltés | 402 |
A Sybase- SQL hívása más programnyelvekből | 404 |
Előfordítók | 404 |
A DBLIB eljáráskönyvtár | 405 |
Munka több adatbázissal, hálózatban | 409 |
Még néhány fogás | 411 |
23. Példafeladatok és a lemezmelléklet ismertetése | 413 |
Név és tárgymutató | 421 |
Lefordított idegen kifejezések szótára | 425 |
Szakirodalom | 427 |
Függelékek | |
A. Az SQL utasításkészelte és kucsszavai | 429 |
B. ISO-adattípusok | 437 |
C. Az SQL-megvalósítások adattípusai | 439 |
D. Az SQL hibaosztályok és alosztályok az ISO 9075.1992 szabvány szerint | 447 |
E. Az SQLCA szerkezetek | 453 |
F. Az SQLDA szerkezetek | 457 |
G. Az SQL-megvalósítások függvénykészlete | 461 |
H. Adatmodellezés segítsége buborékábrával | 487 |
I. Adatmodell ábrázolása az Oracle Pro*Case módszerével | 488 |
J. Az INFORMIX-ESQL/C BLOB adatai | 489 |
K. Kompatíbilis adattípusok | 491 |