Stilisztikai lexikon

Előszó

A Stilisztikai lexikon eredetileg része volt A magyar stilisztika útjai című 1961-es munkámnak (Gondolat Kiadó), amely a magyar stilisztika rövid történetét bemutató bevezetés (I-XVL) után Sylvester Jánostól Zlinszky Aladárral bezárólag a magyar stilisztika alakítóinak a műveiből közölt részleteket (1-361). Ezt követték a Mellékletek kertében a közölt művekkel kapcsolatos Jegyzetek (363-416), majd A stilisztikai fogalmak lexikona (417-544), ezt követte a Stilisztikai bibliográfia (545-626), illetve a magyar írók, költők stílusával foglalkozó írások bibliográfiája (626-681), aztán a feldolgozott folyóiratok jegyzéke (683-684), a rövidítésjegyzék (685-686), végül a név- és tárgymutató (687-699).
A példányok hamar elfogytak. Leginkább a Stilisztikai lexikon részt keresték. Ezért a Tinta Kiadó ennek a megjelentetésére vállalkozott. Ezúttal tehát átdolgozott és bővített kiadást vehet kezébe az olvasó. Ennek megfelelően néhány olyan címszót elhagytam, amely felett eljárt az idő, illetve egynéhány új címszót felvettem, továbbá ugyancsak néhánynak a bemutatásán valamelyest módosítottam. Ennél lényegesebb azonban, hogy megnöveltem az illusztráló példák számát. A felhasználást könnyíti meg továbbá az, hogy a verseket és a prózarészleteket középre, illetve beljebb helyezve tördeltük, és a szöveg zsúfoltságán is enyhítettünk, ilyenformán levegősebb lett az egész lexikon.
Egyébként azért nem kellett sokat változtatnom az eredeti szövegen, mert az 1961-es kiadás is a funkcionális stilisztika alapján készült, és ez az irányzat ma is él, sokan követik, jóllehet a stilisztika nagyon fejlődött éppen a szövegtan, a szemiotika, a pragmatika, a kognitív szemlélet hatására is. (Annyit azért legalább zárójelben megjegyzek, hogy a "Nemzeti nyelv, irodalmi nyelv, köznyelv" szócikken nem változtattam, bár vannak más elfogadott rendszerek is. Azért nem változtattam, mert az több részrendszer módosítását vonta volna maga után.)
Ennek a lexikonnak feltétlen előnye, hogy gyorsan lehet benne tájékozódni stilisztikai jelenségek, fogalmak kérdésében. A lényeget jelentő meghatározás ugyanis ott található, úgyszintén az illető jelenség rendszere, stílusértéke, felhasználhatósága. És mindezt számos példa illusztrálja. Elgondolásunk szerint a lexikont jól hasznosíthatják elsősorban az egyetemista, főiskolai és középiskolai diákok, a tanárok és mindenki, akit anyanyelvünk stilisztikai jelenségei és egyáltalán a célszerű és hatásos kifejezés lehetőségei érdekelnek. Vissza

Fülszöveg

A Stilisztikai lexikon közérthető formában részletesen ismerteti a stilisztikai kategóriákat, illetve a stílussal összefüggő fogalmakat. Tárgyalja az olyan széles körben ismert szakszavakat, mint az ellentét, hasonlat, megszemélyesítés stb. A szaktudomány körébe tartozó kevésbé ismert terminusokat is magyarázza, pl. antonomázia, enallagé, metalepszis.
A funkcionális stilisztika szemléletének és eljárásmódjának megfelelően közli egy-egy stílusjelenség meghatározását, felsorolja lehetséges fajtáit. Megadja a jelenségek stilisztikai funkcióit, azaz stílusértékét. Hatásukat szépirodalmi példákkal, próza- és versrészletekkel gazdagon illusztrálva.
A lexikon segíti a szépirodalmi és egyéb művek megértését, valamint elemzését, esztétikai értékelését.
Fogalmazás közben támogatja a hatásos és szép kifejezésmód kialakítását.
A Stilisztikai lexikont haszonnal forgathatják az érettségire készülő diákok, a főiskolák és az egyetemek magyar szakos hallgatói, a tanárok és mindenki, akit a stilisztika egy-egy kérdése érdekel.
Vissza