A tűz kapui

Fülszöveg

Egy lakedaimóni harcos vagy győztesként hagyja el a csatamezőt, vagy egyáltalán nem hagyja el - vallották a spártaiak, s rendíthetetlen katonai hősiességük híre átívelt két és fél évezredet. A Kr. e. VI-V. században dúló háborúk a terjeszkedő perzsa nagyhatalommal kis híján megpecsételték a klasszikus görögség, sőt Európa sorsát is. E harcok egyik legendás epizódja volt Kr. E. 480 nyarán a hős Leónidasz király vezette híres thermopülai csata, melyben a spártai harcosok nem vonultak vissza a kimondhatatlanul nagy túlerő láttán, inkább vakmerő küzdelemben mind egy szálig elestek. Csakhogy előtte hét napig védték a szorost, ellenálltak Xerxész hadainak, nem adták olcsón az életüket: a maroknyi csapat maga előtt küldött a másvilágra több tízezer perzsát, köztük az uralkodó két testvérét és számos méd előkelőséget is.

"A történetírás atyja", Hérodotosz szerint a spártai Háromszázak és theszpiai szövetségeseik végül - miután a mészárlásban eltört, megrongálódott az összes fegyverük - foggal és puszta kézzel küzdöttek, míg el nem sodorta őket a túlerő. Hősies önfeláldozásuk példája arra ösztönözte a görögöket, hogy egyesítsék erőiket: még azon az őszön, Szalamisznál és Plataiainál legyőzték a perzsákat, megmentvén ezzel hazájukat, társadalmukat, kultúrájukat, mely így a nyugati demokrácia és szabadság bölcsője lehetett.

A tűz kapui-ban a thermopülai hősies küzdelem egyetlen véletlen túlélőjének, a spártai nehézgyalogság egyik fegyverhordozójának beszámolója nyomán kapunk lenyűgöző képet a fiatalok harcossá neveléséről, a spártai jellemről; a legendás férfiakról és asszonyokról, akik feledhetetlenné és oly jelentőssé tették a kultúrát. A regény, mely tetőpontját a borzalmas, ám mégis felvillanyozó csatában éri el, mesteri módon szövi egybe a történelem, a misztérium, a hősiesség, a bajtársiasság és egy szívszaggató szerelmi történet szálait. Steven Pressfield könyve Homéroszt idézi, miközben ízig-vérig a 21. század emberének íródott izgalmas és felemelő olvasmány. Vissza