Stella 1931/1-2.

Előszó

Részlet:

Naptárunk megváltoztatására irányuló törekvéseknek indítóokairól, valamint a népszövetségi naptárbizottság ajánlotta reformjavaslatokról almanachjainkban már beszámoltunk. Ez alkalommal a reformkérdés néhány új fázisáról óhajtjuk olvasóinkat tájékoztatni.
Mint ismeretes, a naptárreform a mozgó Húsvétnak és vele együtt az összes mozgó ünnepeknek a rögzítésére, továbbá a Gergely-féle naptár kirívó egyenlőtlenségeinek a kiküszöbölésére irányuló törekvésekből indult ki. Úgy a mozgó ünnepeknek, mint a Gergely-féle naptár fogyatékosságainak a keletkezése egy történeti fejlődés folyománya. A mozgó ünnepek rögzítésének a kérdése jelesen belső egyházi ügy, a naptár egyenlőtlenségei kiküszöbölésének a kérdése azonban nemcsak vallási, hanem társadalmi, kultúrális és közgazdasági kérdés. Az ünnepek rögzítésének a kérdése tehát elintézhető naptárjavítás nélkül is, utóbbi azonban az egyházak hozzájárulása nélkül meg nem oldható.
A nemkeresztény egyházak Húsvét rögzítésének a kérdésében érdektelenek, a keresztény egyházakat ebben a kérdésben dogmatikus nehézségek nem kötik. Mint ismeretes, a Szentszék kijelentette, hogy hajlandó a rögzítés kérdését egyetemes zsinat elé vinni, ha kimutatható, hogy az ünnep állandósítása egyetemes, a köz javára szolgáló érdek. Nem ellenzi a rögzítést az oekuméniai patriárka és nem ellenzik a protestáns egyházak. Azonban nem könnyű ebben a kérdésben egyöntetű megállapodásra jutni. A nehézséget tanulságosan illusztrálja a különböző államok vasutainak az álláspontja, bár a Népszövetség által megkérdezett vasutak közül a legtöbb a rögzítés mellett van. Vissza