Előszó | 11 |
Bevezetés | 15 |
METAFIZIKA | 21 |
Az antik és a középkori metafizika főbb problémái | 25 |
Mi az, ami létezik? Mi a létező? | 25 |
A jelentés problémája és az ideák | 30 |
A részesedés paradoxonai | 32 |
Mi a dolgok valódi természete? | 35 |
A diairetikus módszer | 35 |
Arisztotelész metafizikája | 37 |
A létezés szerkezete: a genus, a species és az individuum | 37 |
A kategóriák | 39 |
A szubsztancia | 40 |
A négy ok | 41 |
A szubsztancia mint individuum és mint species | 41 |
Az attribútumok | 42 |
Potencialitás és aktualitás | 43 |
Az Első Mozgató | 44 |
Az újplatonikus metafizika | 46 |
A középkori metafizika | 48 |
Az univerzália-vita | 48 |
A realizmus érve | 49 |
A nominalizmus érve | 50 |
A konceptualizmus érve | 50 |
Az ontológiai istenérv | 51 |
A belső tapasztalat metafizikája | 52 |
Az újkori metafizika | 53 |
A korpuszkula | 53 |
Test és lélek szétválasztása | 54 |
A pszichofizikai paralellizmus | 55 |
Spinoza panteizmusa | 56 |
Az okkazionalizmus | 56 |
A harmonia praestabilita elve | 57 |
A monászok | 58 |
Az okság | 59 |
ISMERETELMÉLET | 61 |
Az ismeretelmélet főbb kérdései | 61 |
Az ismeretelmélet előtörténeti | 63 |
Prótagorász tétele | 66 |
Az elme fogalmának megjelenése. Az anamnézis | 67 |
A barlanghasonlat | 68 |
Mi a tudás? | 70 |
Arisztotelész. A megismerés fokozatai | 72 |
Az érzékelés és a közös érzék | 72 |
A képzet | 73 |
A gondolkodás | 73 |
A megismerés sztoikus elmélete | 75 |
Szkeptikus érvek a megismeréssel kapcsolatban | 76 |
A tíz szkeptikus troposz | 77 |
A középkori filozófia. Szent Tamás tanítása a megismerésről | 78 |
A kutatás és a megismerés módszerének problémája az újkor elején | 79 |
Tapasztalat, megfigyelés, kísérlet | 80 |
A matematika szerepe | 82 |
A módszeres kételkedés | 84 |
Gondolkodom, tehát vagyok | 85 |
A racionalizmus és az empirizmus közös alapja | 86 |
A racionalizmus | 88 |
Descartes | 88 |
Leibniz | 90 |
Az empirizmus | 92 |
Érvek a velünk született ideák ellen | 92 |
Ideáink eredete | 93 |
Elsődleges és másodlagos minőségek | 93 |
Az egyszerű és összetett ideák | 94 |
Módozatok, szubsztanciák, viszonyok | 95 |
A tudás | 95 |
Berkeley kritikája Locke szubsztancia-fogalmáról | 96 |
Az ideák és az elme | 97 |
Hume továbbfejleszti Berkeley elméletét | 99 |
Az intuitív és a bizonyításon alapuló tudás | 100 |
Kant kriticizmusa | 101 |
A "kopernikuszi fordulat" | 101 |
A metafizika bírálata | 102 |
ETIKA | 105 |
Az erény homéroszi fogalma | 106 |
A morális reflexió kezdetei | 107 |
Az erények | 108 |
A boldogság | 109 |
A jó | 112 |
A boldogság és az erények viszonya | 114 |
Platón | 115 |
Az erények meghatározása | 115 |
Az Állam etikai elmélete | 116 |
Arisztotelész | 117 |
A lélek és az erények | 117 |
Az erény: lelki alkat | 118 |
Az erkölcsi erény mint közép | 118 |
Az okosság irányító szerepe | 119 |
Az erkölcsös cselekvés előkészítése | 120 |
Az igazságosság | 121 |
A sztoikus etika | 122 |
Fátum és erkölcs | 122 |
A tétlenség érve | 122 |
A kettős okság elmélete | 123 |
Az ember mint mikrokozmosz | 124 |
A tőlünk függő dolgok | 125 |
Az etikailag közömbös dolgok | 126 |
Az emóciók és az emóciómentesség | 127 |
Az erkölcsi megismerés | 128 |
Az erények | 129 |
Szent Ágoston. Az akarat szabadsága | 131 |
A predesztináció | 132 |
Az etika az újkor elején | 132 |
Descartes ideiglenes etikája | 133 |
Az indulatok és az értelem. Spinoza etikai tanítása | 138 |
Az indulat | 139 |
Az indulatok ereje és az emberi szolgaság | 140 |
Az értelem és az emberi szabadság | 141 |
A 17-18. századi brit moralisták | 143 |
Az erkölcsi érzék elmélete. John Locke és Francis Hutcheson | 143 |
Az emotivizmus | 147 |
Az utilitarizmus | 149 |
Kant etikája | 154 |
Az etika megalapozása | 154 |
A gyakorlati szintézis | 154 |
A kötelesség | 155 |
A hipotetikus és a kategorikus imperatívusz | 155 |
A szabadság | 157 |
AZ ANALITIKUS FILOZÓFIA | 159 |
Az analitikus filozófia jellege | 159 |
Az analitikus filozófia alapfogalmai | 160 |
Az érzet-adatok | 160 |
A dolog fogalma | 161 |
A kijelentés és a látszatállítás | 162 |
A tudományos állítások | 164 |
A verifikáció elve | 165 |
A metafizika kritikája | 166 |
A FENOMENOLÓGIA | 169 |
A fenomenológia létrejötte a pszichologizmus bírálatából | 171 |
A filozófia mint "szigorú tudomány" | 172 |
A természetes beállítódás és a filozófiai beállítódás | 173 |
Az intencionalitás | 174 |
A fenomén | 175 |
A fenomenológiai redukció | 176 |
Az eidetikus redukció | 177 |
Módszer vagy rendszer? | 178 |
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK | 181 |