Pozsonyi koronázási ünnepségek

Fülszöveg

Stefan Holcík
POZSONYI KORONÁZÁSI ÜNNEPSÉGEK
1563-1830
A XV. és XVI. század fordulóján megkezdődött a törökök behatolása Közép-Európába. A mohácsi csata után minden különösebb ellenállás nélkül nyomultak előre a gazdag magyar királyság belseje felé. Az ország déli területein lakó nemesek elhagyták birtokaikat, és a Dunától északra fekvő területekre, a mai Szlovákia területére menekültek. Miután Székesfehérvár, a koronázóváros is a törökök kezére került, másik koronázóvárost kellett találni. A választás az ősi Pozsonyra esett. A város fölött emelkedő vár királyi székhely, a plébániatemplom koronázódóm lett. A Szent Márton-székesegyházban 1563 és 1830 között tizenkilencszer koronáztak: tíz, a Habsburg-házból származó királyt, a magyar királyság történetének második királynőjét, Mária Teréziát és nyolc királynét. Valamennyien Pozsonyba jöttek, hogy a hercegprímástól átvegyék a koronát.
A koronázások alkalmával jelentős művészek érkeztek a városba, hogy festményeikkel, zenéjükkel, színielőadásaikkal emeljék az ünnepségek fényét. Az ünnepi hangulatot táncmulatságokkal és tűzijátékkal is fokozták. A kortárs költők dicsőítő verseket írtak, a festők rajzokon ábrázolták az események fontosabb részleteit.
Az ünnepségek kortársi ábrázolása és a fennmaradt illusztrációk, grafikák képezik e könyv anyagának alapját. A szlovák olvasó számára első alkalommal hozzák közel a történelemnek ezeket a régen feledésbe merült pillanatait, s egyben körbevezetik az olvasót azokon a helyeken és utcákon, ahol, illetve amelyeken a koronázási menet elvonult. Vissza