Előszó | 9 |
Bevezető fogalmak | 11 |
Statisztikai adatok és módszerek | 11 |
Sokaság és ismérv | 12 |
A statisztikai tevékenység | 14 |
A statisztikai adatok jellege és minősége | 19 |
A statisztikai adatok rendezése és megjelenítése | 23 |
A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete. Statisztikai kiadványok | 29 |
Minősítéses jellemzők elemzési módszerei | 33 |
A struktúraváltozás elemzési módszerei | 35 |
Kapcsolat-vizsgálati módszerek | 39 |
Empírikus eloszlások elemzése | 60 |
Gyakorisági sor, értékösszegsor, kumulált sorok | 61 |
Kvantilisek | 70 |
Középértékek | 73 |
Átlagok | 74 |
Helyzeti középértékek | 84 |
Szóródási mérőszámok | 86 |
Empírikus eloszlások típusai. Az aszimmetria mérése | 96 |
A koncentráció elemzése | 100 |
Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása, standardizálás | 108 |
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) különbségének elemzése | 110 |
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) hányadosának felbontása | 114 |
Többszörös standardizálás | 118 |
Ár-, volumen- és értékindex-számítás | 122 |
Az árindex | 122 |
A volumenindex | 131 |
Az értékindex | 137 |
Néhány főbb összefüggés | 138 |
Az érték- volumen- és árindex közötti összefüggés | 138 |
Indexek és abszolút számok összefüggése | 140 |
Csoportosított sokaságra számított indexek összefüggései | 142 |
A fogyasztói árindex | 144 |
Az indexszámítás néhány egyéb alkalmazása | 146 |
Indexsorok | 153 |
Statisztikai mintavétel | 154 |
Egyszerű véletlen kiválasztás | 155 |
A mintaátlag | 157 |
A mintabeli értékösszeg | 158 |
A mintabeli arány | 161 |
A rétegzett kiválasztás | 161 |
A rétegzés előnyei | 164 |
A rétegzett kiválasztású mintaátlag | 15 |
A minta rétegek közötti szétosztása | 18 |
Egyéb kiválasztási módok | 168 |
További véletlenen alapuló mintavételi eljárások | 170 |
Nem véletlenszerű kiválasztási eljárások | 171 |
Becslés és hipotézisellenőrzés | 171 |
Statisztikai becslések | 171 |
Az alapsokasági átlag becslése | 172 |
Az alapsokasági értékösszeg becslése | 177 |
Az alapsokasági arány becslése | 178 |
Az alapsokasági szórás becslése | 180 |
Kétmintás becslések | 183 |
Becslőfüggvényekkel szemben támasztott követelmények | 186 |
Hipotézisellenőrzés | 190 |
Minőségellenőrzés | 203 |
Gyártásközi minőségellenőrzés | 203 |
Átvételi ellenőrzés | 207 |
Bevezetés a korreláció- és regressziószámításba | 217 |
A kétváltozós lineáris regressziós modell | 218 |
A lienáris korreláció szorossága | 227 |
Nemlineáris regresszió- és korrelációszámítás | 230 |
A háromváltozós lineáris korreláció- és regressziószámítás | 235 |
A regressziófüggvény meghatározása | 236 |
A többszörös és parciális korrelációs együttható | 241 |
A regressziószámítás elmélete. A többváltozós korreláció- és regressziószámítás | 245 |
Az általánosított lineári regressziós modell | 245 |
A legkisebb négyzetek módszere és tulajdonságai | 246 |
Korrelációs és determinációs együtthatók a többváltozós mmodellben | 249 |
A multikollinearitás | 252 |
Regressziós együtthatók szignifikanciavizsgálata. Konfidenciaintervallum-számítás | 256 |
A regressziós modellképzés néhány további kérdése | 260 |
Minőségi ismérvek kezelése a regressziós modellekben | 260 |
Optimális regressziófüggvény meghatározása | 264 |
Előrejelzés regressziós modellekkel | 269 |
Az idősorok elemzésének módszerei | 272 |
Az idősorok elemzésének egyszerűbb eszközei | 272 |
Az idősorok összetevői | 277 |
Trendszámítás | 281 |
A mozgó átlagok módszere | 281 |
Analitikus trendszámítás | 285 |
A periodikus ingadozás vizsgálata | 296 |
Véletlen komponens | 306 |
Extrapoláció az idősor adataiból | 312 |
Kisimító módszerek | 312 |
Dekompozíciós módszerek | 314 |
Irodalomjegyzék | 317 |
Függelék | 319 |