1.067.243

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Statisztikai előadások 1946/7 I. (töredék)

Kézirat gyanánt

Szerző
Budapest
Kiadó: Püski Könyvesbolt
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 312 oldal
Sorozatcím: Statisztikai előadások
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet. Kézirat. Dr. Laky Dezső egyetemi ny. r. tanár. "Jövő" Nyomdaszövetkezet nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bevezető megjegyzések

A József Nádor Műegyetemen több, mint 20 éves professzori működésem után 1946: végén sorsom visszakanyarodott oda, ahonnan valaha elindult: a Jog- és Államtudományi Karra.... Tovább

Előszó

Bevezető megjegyzések

A József Nádor Műegyetemen több, mint 20 éves professzori működésem után 1946: végén sorsom visszakanyarodott oda, ahonnan valaha elindult: a Jog- és Államtudományi Karra.
A Pázmány Péter Tudományegyetemen immár lepergett első tanévi előadásaim anyagát tartalmazza ez a kötet, mely egyelőre nem emel igényt árra, hogy a statisztika „kézikönyvek" egész épületét kitöltse. Hiányzik belőle pl. a statisztika történetére vonatkozó vázlat. Ezt az egyébként fontos részletet nem is szoktam minden évben előadni. Hiányzik belőle a magyar statisztika adatgyűjtéseinek rendszerbé foglalása. És hiányzik - ez talán a legfontosabb - a statisztika alkalmazásának főképpen a gazdasági és a társadalmi életben való következetes megvilágítása.
Mégis, azt hiszem, aki ezeknek az előadásoknak a szövetjét végigolvassa, vagy végigtanulmányozza, nem fog rosszul járni. Előadásaim közzétett szövegében mindvégig törekedtem a könnyed irásmódra és még ott is - az előadások második részében -, ahol a matematikai elem elkerülhetetlenül erősebben nyomni be fejtegetéseimbe, a matematikai eszközöket úgy válogattam ki és'magyaráztam meg, hogy bárki könnyen, illetőleg biztosan megérthesse azokat, ha, középiskolai matematikai műveltsége van.
Előadásaim szövege nem kizárólag egyetemi oktatási célokat szolgál. De addig is, amig az végleges alakot nyer, bizonyára segítséget fog jelenteni hallgatóimnak és a szigorlóknak is. S szeretném remélni, hogy a magyar statisztika érdekében előadásaim szövegének még csak kéziratként való közrebocsátásával is üdvös szolgálatot végeztem: Magyarországon is olyan diadalmasan tör előre - különösen a gazdasági és a társadalmi életben - a statisztika használata, hogy minden jószándék, ami ebben a tekintetben mutatkozik, a közgazdaság és a társadalom hasznát is előmozdítja.
Technikai okokból előbb előadásaimnak első félévi anyaga kerül a nyilvánosság elé. Remélem, nagyon rövid időn belül csatlakozik hozzá az azzal egységet alkotó második félévi előadások szövege is.
Ezért a mostani alkalmat ragadom meg arra is, hogy köszönetet mondjak két kedves munkatársamnak, akik előadásaim tartalmának rendezéséből s különösen a matematikai és a grafikus táblázatok kidolgozásából derekasan kitették a részüket! Dr. Hamar József úr, volt műegyetemi tanszékem intézeti tanára az egyik, dr. Kopácsy József úr, volt műegyetemi adjunktus a másik. Értékes és fáradságos munkájukról jól esik megemlékeznem. Vissza

Tartalom

Az első félévi előadási anyag tartalma
Bevezető megjegyzések 3
I. A STATISZTIKA FOGALMA
1. A statisztikában mindig a tömegek megismerésére törekszünk 5
2. A statisztika néhány meghatározása 6
3. A tömegek egybekapcsolódása 8
4. A statisztika általánossá válása 10
5. A statisztika behatolása más tudományokba 11
6. Statisztika és az állam s az államot alkotó egyének 12
7. Visszaélések a Statisztikával; félreértések körülötte 14
II. AZ U. N. NAGY SZÁMOK TÖRVÉNYE
8. A törvény a valószínűségszámításból származik 17
9. A törvény a statisztikában 18
10. A törvény igazolása 18
11. A „törvény" gyakorlati szemléltetése 20
12. A „nagy" számok vizsgálatának akadályai 21
13. Állapot- és mozgalmi tömegek 23
14. A számok változásának jelentősége 23
15. A statisztika helyzete a tudományok között 25
16. Statisztika és indukció 28
17. Statisztikai törvényszerűségek vagy szabályszerűségek 29
18. Pár szó az akaratszabadságról 30
III. A STATISZTIKA KAPCSOLATAI MÁS TUDOMÁNYOKKAL
19. Előbb a kevésbbé fontos kapcsolatokat nézzük meg 31
A) STATISZTIKA ÉS A TÖRTÉNELEM
20. Ezt a kapcsolatot már régóta ismerik 32
21. Az oklevelek nagy jelentősége a statisztika szempontjából 33
22. Szaktörténettudósok munkája 35
B) STATISZTIKA ÉS FÖLDRAJZ
23. A kapcsolatok belsőségesek 36
24. Földrajzi módszerek a statisztikában 37
25. A statisztika hogyan segít a földrajznak? 39
C) A STATISZTIKA ÉS A POLITIKA KAPCSOLATAI
26. Általában 40
27. Az alkotmánytan vonalán 40
28. A közigazgatástan kapcsolatai erősebbek 41
D) STATISZTIKA ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
29. Ernst Engel próbálkozása 44
30. Laspeyres, mint a modern gazdaságstatisztika előhírnöke 45
31. A közgazdasági iskolák viselkedése 46
32. A közgazdaságtan és statisztika közös síkon való művelése 48
E) A STATISZTIKA ÉS A SZOCIOLÓGIA
33. A kapcsolatok nagy vonásokban való jellemzése 51
34. A szociológia hogyan támogatja a statisztikát? 52
35. A statisztika is a szociológia javára szolgál 54
F) STATISZTIKA ÉS A JOGTUDOMÁNY
36. A kapcsolatok leginkább a kriminalitás területén tűnnek ki 57
G) A STATISZTIKA ÉS A MATEMATIKA
37. A hatások itt is kölcsönösek 58
38. A matematika hasma a statisztika szempontjából 59
39. Tulzásoktól azért tartózkodjunk 61
IV. STATISZTIKA SZERVEZETI KÉRDÉSEI
A) HIVATALOS ÉS MAGÁNSTATISZTIKA
40. A távolabbi mult 62
41. A hivatalos statisztika munkássága eléggé körülírt 63
42. A magánstatisztika működése szabadabb 64
B) A STATISZTIKAI SZOLGÁLAT KÖZPONTOSITÁSÁNAK KÉRDÉSE
43. Előbb a teljes elkülönítésről legyen szó 66
44. A gyakorlatban a kétféle rendszer többnyire keveredik 67
45. Néhány kritikai megjegyzés 68
C) A HIVATALOS MAGYAR STATISZTIKAI SZOLGÁLAT
46. Az országos statisztika kezdetei 69
47. Az első rendezés 71
48. A delelőpont: az 1897. évi törvény 71
49. Különleges statisztikai törvények 72
50. A statisztikai munkaterv 73
51. A háború hatása a statisztikai szervezet átalakulására 75
52. A harmadik statisztikai törvény 77
53. Országos Statisztikai Tanács 77
54. A jó adatszolgáltatás biztosítékai 79
55. A szankciók újabb szabályozása 80
56. A munkaterv összeállítása 82
57. Számlálóbiztosok kijelölése és nevelése 82
58. A statisztikai szolgálat tisztviselőinek különleges szakképzettsége 1897. óta 83
59. Az új törvény a szakképzettség terén is fontos újításokat hozott 85
60. A statisztikai szakvizsgák mai rendje 86
61. A statisztikai szolgálat felügyeleti hatóságra a kereskedelemügyi miniszter helyett a miniszterelnök lett 88
62. A statisztikai szolgálat bevételei 89
V. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KIADVÁNYAI
63. A kiadványok három nagy csoportba sorozódnak 90
64. A legfontosabb magyar statisztikai kiadvány: az "Évkönyv" 90
65. Az Évkönyv tartalma közelebbről 92
66. Sajátságos, további kutatásokra alkalmat adó forrásmunkák: a Magyar Statisztikai Közlemények 95
67. A "Zsebkönyv" 97
68. A "havi" közlemények 98
69. A „Szemle" 99
70. Társadalombiztositási statisztika 100
71. A Statisztikai Hivatal egyéb kiadványai 100
VI. VÁROSI STATISZTIKAI SZOLGÁLAT
72. Általában 101
73. A székesfőváros statisztikai kiadványai 102
74. Az „Évkönyv" 103
75. A „Közlemények" 104
76. Egyéb kiadványok 107
VII. A STATISZTIKA EGYÉB TELEPHELYEI
77. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 108
78. A statisztika egyéb műhelyei 110
79. Statisztikai Társaságok 111
80. Külföldi intézetek 112
VIII. A STATISZTIKA NEMZETKÖZI SZERVEI
81. Az „Institut" 112
82. Egyéb nemzetközi szervezetek 115
IX. A STATISZTIKAI MUNKA MÉG EGY ÁLTALÁNOS JELLEGŰ KÉRDÉSE: ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS STATISZTIKA
83. Hogyan határolódnak el egymástól? 118
84. A történelmi statisztika minősítése 120
85. Az adóstatisztika és más példák 120
86. Hát az üzemgazdasági statisztika? 122
X. A STATISZTIKAI MEGFIGYELÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
87. A módszer három része 122
88. Felvételi egység 124
89. Hozzáfogunk a felvétel előkészítéséhez 124
90. Vigyázzunk: a felvételi egységet nagyon gondosan írjuk körül 126
91. Másképpen kell felkészülnünk állapot- és másképpen mozgalmi felvételi egységek megfigyelésére 127
92. Önészlelés. Mások által történő észlelés 129
93. Közvetlen észlelés.-Levelezés 130
94. A felvételi minták általában 130
95. Az egyéni lapok változatai 131
96. A lajstromok ügye alapjában nem áll rosszul 134
97. Sokat tesz az, ha a közönség tudja, mit nyer a statisztikával 135
98. Az egyénben rejlő okok torzíthatják az adatszolgáltatást 136
99. Néha a látszólag gyengébb megoldás a jobbik 136
100. Az észlelések időpontja állapotfelvételeknél 137
101. Egy különleges eset: a népszámlálások időpontja 138
102. Mozgalmi tömegek megfigyeléseinek időszakában sokféle lehetőség adódik 139
103. Más a megfigyelés rendszere az észlelés területi köre szerint 141
104. Lássuk most már a felvételi minták tartalmát 141
105. A statisztikai érdeklődés hármas fogata kerül most újra elénk 142
106. De nem könnyű ám az ú. n. tárgyi ismérvek megtalálása 143
107. A felvételi ismérvek sokféle változata 143
108. Most a legfontosabb különbségek egyikéhez jutottunk el 145
109. A felvételek egymásbakapcsolódása. És még néhány más szempont 146
110. „Utasításokról" meg ne feledkezzünk 147
111. Ne riadjunk vissza a hírveréstől. Sőt a kisérleti próbafelvétel 149
112. Utolsó és mégis legelső kérdés: a pénzügyi fedezet előteremtése 150
XI. STATISZTIKA TÖMEGÉSZLELÉS NÉLKÜL
113. Lehetséges-e ez? Szükség van-e erre? Hogyan történhetik? 151
114. Töredékszerű felvételek 153
115. Ankétek, szakértők megszólaltatása 154
116. A hivatalos ankétek nagyobb szerepének igazolása 155
117. Különleges magánankétek 157
118. Az ankétek lebonyolítása 157
119. Magyarországi ankétek 158
120. A becslés (általában) 160
121. A területi becslés legegyszerűbb példái 161
122. Gyakori az időbeli becslés is 164
123. Az időbeli becslés egyik neme: az ú. n. gyűjtögető becslés 165.
124. Az időbeli becslés sűrűn használt egyszerű módja: a sorok kiegészítése új tagok beiktatása (interpolációja) vagy kihelyezése (exrapolációja) révén 166
125. A „tárgyi" becslés a becslés legnehezebb neme 169
126. A becslés nagyvonaluan jelentkezik a konjekturális (egybehangoló) statisztikában 171
127. Hogyan járhatunk el a nemzeti vagyon megállapításánál? 172
128. Az úgynevezett tárgyi módszer jellemzése 172.
129. Egészen más természetű a. személyi módszer 173
130. Foville módszere 175
131. Néhány szó a nemzeti jövedelem becsléséről 176
132. A személyi módszerre itt is sor kerülhet 177
133. Beszélnünk kell még a fizetési mérleg statisztikai problémáiról is 178
134. A kisstatisztika (monográfia) 180
135. Le Play különleges érdemei 182
136. A „kisstatisztika" különleges módszere 184
137. A módszer a fogyasztás jelenségeinek megismerésére is módot nyujt 185
138. Végül: néhány maradandó tanulság 187
139. A képviseleti módszer, avagy az ú. n. reprezentatív eljárás 187
140. Egy kialudt bolygó új életre kel 189
141. A módszer kifejlődésének a természettudományi kutatók adtak nagy lökést 190
142. A norvég statisztika példája 191
143. A módszer felkelti az Institut érdeklődését 191
144. A „véletlenre" alapozott módszer értéke 193
145. Más a "tervszerű" kiválasztás útja 194
146. Érvek a módszer mellett és ellene 194
147. A módszer a gyakorlatban 196
XII. AZ ÉSZLELÉS ANYAGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA: revíziója
148. Kimerítő-e, jó-e a felvétel? 198
149. A felülvizsgálatot lehet központilag végezni. De ellenkezőleg is 199
150. A felülvizsgálat müve közelebbről 201
151. A felvételek teljessége elsőrendű követelmény. Visszatérünk tehát rá 202
152. Hogyan törekszünk a teljesség elérésére? 203
153. Az adatok .jóságán áll vagy bukik felvételünk értéke 204
154. Mit tegyünk a „helyesség" érdekében? 205
155. De, ime, már a belső harmóniáról beszélünk 206
156. A „külső" harmónia vizsgálata 207
157. Bucsú a felülvizsgálattól 208
XIII. A BEGYŰJTÖTT ANYAG FELDOLGOZÁSA. STATISZTIKAI TÁBLÁK
158. Általános jellemzés 208
159. A tulajdonképpeni feldolgozás előfutárai. Rendezés, kijegyzés, előjegyzés 209
160. A feldolgozásnál is felmerül a központosítás és szétpontosítás kérdése 210
161. A táblaszerkesztés általános elvei 212
162. Más helyzettel állunk szemben, ha statisztikai „közlemények" anyagából készítünk új táblázatokat 214
163. A lajstromok feldolgozása a „kijegyzésekkel" 214
164. Egyforma-e a teendőnk primär és sekundärstatisztika esetében? 215
165. A feldolgozási táblák fajai 215
166. A csoportkérdés távlatai 217
167. Térbeli csoportképzés 218
168. Időbeli csoportképzés 219
169. A területi és az időbeli sorok vetélkedésében az utóbbiak maradnak felül 220
170. A dologbeli csoportképzés értékesebbik fajtája a mennyiségi csoportok képzése 221
171. A minőségi csoportképzésnek azért mégis van szerepe a mennyiségi csoportképzés mellett 222
172. A csoportképzés néhány más - általános - szabálya 223
173. A statisztikai feldolgozás 226
174. A „fejszámolás" tényleg kezdetleges rendszer 227
175. Régi bútordarab a „feljegyzés" módszere is 229
176. A tömbökkel való feldolgozás könnyed és rokonszenves módszer 230
177. Sokáig a „szétvetés" elsősége megdöntetlen volt 231
178. A szétvetési módszert nem egyéni lapok esetében is alkalmazhatjuk 233
179. A gépekkel való feldolgozás 234
XIV. MUNKÁLATOK A STATISZTIKAI TÁBLÁZATOKON
180. Statisztikai összevonások 237
181. Az összevonás háromféle változata s közülök az egyik: a területi 238
182. A „statisztikai földrajzi" összevonások: az összevonások legszellemesebb változata 240
183. Egyszerűbb eset a „földrajzi" összevonások ügye 242
184. Az időbeli összevonások megbecsülésének oka 244
185. A tárgybeli összevonások előbb gyengébbik neméről beszélünk 246
186. Az összevonások legfontosabbikához jutottunk el: a mennyiségi összevonásokhoz 249
187. Az összevont kiegyenlítések könnyen járható útja 251
188. A „feldolgozási kiegyenlítés" más, mint a „sorok" kiegyenlítése 252
189. A „valódi" kiegyenlítés lényege 252
190. A számítás menetének jellemzése 253
191. A kiegyenlítés egyéb útjai 258
192. A sorok elemi átalakítására más módon is törekedhetünk 258
193. A statisztikai sorok vizsgálatának elemi kérdései 260
194. Állapotot és mozgást kifejező sorok 262
195. Eljárhatunk fordítva is: mozgó tömegek vizsgálatával teremtünk alapot statikai sorokra 264
196. Közelebbről nézzük meg most a „valódi" és „nem valódi" statisztikai sorokat 265
Más világ a területi és a minőségi sorok tömege 266
197. A területi sorok közelebbről 267
198. A területi sorok néhány példája 268
199. Egy közbevetett megjegyzés 271
200. Folytatjuk a területi sorok néhány fontos példájának felsorolását 272
201. A minőségi sorok átalakítása 276
202. Az időbeli sorok vizsgálatának elemi módszerei 283
203. A havonként tagozott sorokkal már gyakrabban találkoztunk 285
204. Törekedhetünk a hónapok nem egyenlő hosszából származó különbségek kiegyenlítésére 286
205. Az időbeli sorok legjelentősebb csoportjait, az „évi" sorokat vesszük most elő 288
206. Továbbra is arról lesz szó, hogy az évi adatok használhatóságát bizonyos összevonásokkal növeljük 289
207. Most már az időbeli sorok különböző nemei jönnek sorra. Emelkedő sorok. És a hanyatlók, a csökkenők 291
208. A sorok gyakran mutatnak hullámzást 291
209. Az egészen szabálytalan ú. n. vibráló - sorok 293
210. A mennyiségi jellegű dologbeli, - másképpen: gyakorisági - sorok 295
211. A gyakorisági sorok egyik sűrűn idézett példája: a házasságra lépők kormegoszlása 298
212. A házasságra lépők kormegoszlása: sorrendszerben kifejezve 300
213. Ismét a korstatisztikát idézzük, ezúttal a fővárosból 301
214. Most a lakásstatisztika gazdag anyagához nyúlunk 301
215. A korstatisztika idősoros adatainak részleteihez folyamodunk 304

Dr. Laky Dezső

Dr. Laky Dezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Laky Dezső könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem