1.060.405

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Statika/Szilárdságtan I.

A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki osztályán tartott előadása/Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: I. számú Központi Jegyzetkiadó-Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 301 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Két előadás egy kötetben. A Statika című könyv kiadási éve 1950.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet
I. fejezet
A statika alapfogalma és alaptételei
1. Bevezetés
A mechanika a mozgásokkal és az erőkkel foglalkozó tudomány. Ennek megfelelően a mechanika két főrészre oszlik? a... Tovább

Előszó

Részlet
I. fejezet
A statika alapfogalma és alaptételei
1. Bevezetés
A mechanika a mozgásokkal és az erőkkel foglalkozó tudomány. Ennek megfelelően a mechanika két főrészre oszlik? a mozgásokkal foglalkozó kinematikára és az erőkkel foglalkozó dinamikára. A dinamikát további két nagy részre szokás bontani, ezek mindegyike természetesen erőkkel, még pedig testekre ható erőkkel foglalkozik; közülük a statika vizsgálatai azokra az esetekre terjednek ki, mikor a testek az erőhatások dacára nyugalomban maradnak, míg a kinetika éppen azt vizsgálja, hogy az erők hatására milyen mozgások jönnek létre.
A mechanika felosztásának vázlata:
mechanika - kinematika - dinamika - statika - kinetika.
A statika vizsgálatait a térben végzi, e vizsgálatokban azonban az időnek semmi szerepe sincsen, mert a test tartósan nyugalomban van és így a statikának csupán két alapfogalomra, a tér és az erő fogalmára van szüksége.
2. A tér és az erő fogalma; az erő felosztása.
A tér fogalma bennünk él, magyarázatra nem szorul. A tér, melyben vizsgálatainkat végezni fogjuk, teljesen egyezik a geometriában használatos euklideszi térrel; a térnek ábrázolása, egyes részeinek, elemeinek, mint a pontoknak, vonalaknak, felületeknek, testeknek meghatározása ugyanazon a módon történik, mint az a geometriában használatos.
Az erő szintén közönségesen ismert és a mindennapi életben is használatos fogalom. k közvetlen tapasztalás és érzékelés alapján az erőről mindnyájunkban kialakult valamilyen kép.
Ebből a bennünk élő képből indulunk ki, amikor az erőt mechanikai szempontból egyértelműen meghatározó és jellemző tulajdonságokat kívánjuk megállapítani. A teljesen hajlékony és A Megerősített fonálra B pontjában G súlyú testet erősítünk; a fonál kifeszül és függőlegesen helyezkedik el. /l. ábra./ A fonalat ebben az esetben a leggyakrabban előforduló erő, a súlyerő terheli. Erről az erőről általánosan ismeretes, hogy mindig a Föld középpontja felé mutat, tehát pontosan meghatározott iránya van, nagyságát a test G súlya mutatja, melyet kg-okban fejezhetünk ki. A fonállal kapcsolatban erőnket még az is jellemzi, hogy a fonalat a B pontban támadja.
A súlyerőnek ezeket a jellemző tulajdonságalt igen szemléletesen ábrázolhatjuk. Evégből a fonál B pontjából kiinduló függőleges egyenesre a súly nagyságával arányos BC hosszúságot mérünk fel és az egyenes darabra lefelé mutató nyilat rajzolunk. Az így megrajzolt egyenes-darab megadja a G súlyerőnek nagyságát, irányát és értelmét, az egyenes darab kezdőpontja az erő támadó-pontját, tehát minden jellemzőjét és statikai szempontból egészen felesleges magát a terhelő testet is odarajzolni a fonál B pontjához.
A súlyerővel kapcsolatban mondottak minden erőre érvényesek és ennek megfelelően erőt nagyságán kívül iránya, értelme és támadópontja jellemzi. Az erő mindig mint két test egymásra gyakorolt hatása jelentkezik. Ez a hatás kifejthető - mint pl, az 1. ábrán feltüntetett esetben is - közvetlen érintkezés útján; az ilyenkor ébredő erőket felszíni erőknek nevezzük. Az erő a mindig véges nagyság érintkező felületen hat, így a valóságban mindig megoszló erőkkel kell számolnunk. Vissza

Tartalom

I./ A statika alapfogalma és alaptételei
1. Bevezetés 1
2. A tér és az erő fogalma; az erő felosztása 1
3. A merev test fogalma a statika felosztása 2
4. A statika módszerei 2
5. Alaptételek: eredő, komponens, egyensúly fogalma 3
6. Kényszerek: támasztás, csukló, kötél, rúd 5
II./ Közös ponton átmenő síkbeli erők
7. Három erő egyensúlya 7
8. Komponensre bontás szerkesztéssel 10
9. Számító eljárás 11
10. Közös ponton átmenő síkbeli erőrendszer eredője 11
11. Közös ponton átmenő síkbeli erőrendszer egyensúlya 13
12. A statikai nyomaték fogalma 15
13. Nyomatéki tétel 17
14. Két párhuzamos erők 18
15. Az erőpár 20
16. Erő és erőpár 22
III./ Általános síkbeli erőrendszer
17. Eredő meghatározás számítással; az egyensúly feltételei 23
18. Eredő meghatározás szerkesztéssel 26
19. Eredő meghatározás különleges esetei; az egyensúly feltételei 29
20. Párhuzamos síkbeli erők 30
21. Erők felbontása az erővel közös síkba eső komponensekre 32
22. A nyomaték szerkesztése 34
IV./ Alkalmazások
23. Forgó daruk biztonsága feldőlés ellen 35
24. A nyomatéki ábra 37
25. A megfogás különböző fajai 39
26. Súlyerőkkel terhelt vízszintes kéttámaszú tartók 40
27. Összefüggés a terhelés és a külső erők ábrái köpött 46
28. Legnagyobb hajlító nyomaték 49
29. Az egyik végén befogott rúd 51
30. Egyszerű rácsos szerkezetek 53
31. Csomóponti módszer 55
32. Az átmetsző módszer 58
33. Cremona erőterv 61
34. Síkbeli csuklós szerkezetek 65
35. Síkbeli labilis rúdszerkezetek 73
36. Kötél 76
V.Térbeli erőrendszer
37. Közös ponton támadó térbelierők 81
38. Tetszőleges síkokban ható erőpárok eredője 85
39. Az erőnek tetszőleges tengelyre /egyenesre/ vett nyomatéka 84
40. Erő és erőpár összetevése 84
41. Tetszőleges térbeli erők eredőjének meghatározása 85
42. A nyomatéki tétel térbeli erők esetében 89
43. Térbeli párhuzamos erők 90
44. Párhuzamos erők középpontja 91
VI./ A súlypont
45. A súlypont fogalma, a számításra szolgáló egyenletek 92
46. Vonalak súlypontja 93
47. Síkidomok súlypontja 94
48. Testek súlypontja 96
49. A Pappus-Guldin tételek 97
50. Számpéldák síkidomok súlypontjának számítására 98
51. Síkidomok súlypontjának kísérleti megállapítása 99
52. Síkidomok súlypontjának szerkesztése 99
53. Grafikus területmérés 101
54. Nyomatéki ábra szerkesztése tetszőleges megoszló terhelés esetében 103
VII./ A súrlódás
55. Alapfogalmak 106
56. Egyensúly súrlódással 112
57. Példák súrlódással 113
58. Vezetékek súrlódása 115
59. Egyszerű gépek súrlódása 115
60. Csapsúrlódás a csuklókban 120
61. Csapsúrlódás a csapágyakban 122
62. Gördülő ellenállás 123
63. A kötélsúrlódás 127
64. A kötél tökéletlen hajlékonysága okozta ellenállás 129
VIII./ A virtuális munka elve
65. A mechanikai munka 130
66. A virtuális elmozdulás elve 131
67. Az egyszerű gépek hatásfoka 135

Muttnyánszky Ádám

Muttnyánszky Ádám műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Muttnyánszky Ádám könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem