Statika és szilárdságtan

A közlekedési építőipari technikumok számára

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Gábor István: Statika és szilárdságtan ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	208 oldal
Sorozatcím:	Közlekedési építőipari technikumok tankönyvei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 25916. 233 fekete-fehér ábrával illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A/ STATIKAI ALAPFOGALMAK

A mechanika a testek mozgásával és egymásra gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány.
A testek /általában/ mozognak, vagy nyugalomban vannak. A mozgás megindítását vagy megszüntetését valamilyen erő okozza.
A testek ha közvetlenül érintkeznek, egymásra erőhatást gyakorolnak. Ha pl. egy billiárdasztalon nyugalomban lévő golyót egy bottal meglökünk akkor a bot és a golyó érintkezési pontján erőt adunk át, a golyó mozgásba jön. A testek egymásra hatásának eredménye a test mozgásában nyilvánult meg.
Erő szükséges ahhoz, hogy a nyugalomban lévő test mozgásba induljon, erő kell ahhoz is, hogy megálljon vagy mozgás közben irányt változtasson.
Ha egy testre erők hatnak és a test nyugalomban maradt, akkor a test egyensúlyban van, azaz a reá ható erők egyensúlyozzák egymást.
A statika a mechanika egy része, a testekre ható erőkkel foglalkozik, azok mozgásával nem.
A fizikában már foglalkoztunk a testek halmazállapotával.
Megkülönböztetünk:
szilárd,
cseppfolyós és
légnemű halmazállapotú testeket.
Tanulmányaink folyamán a szilárd testek statikájával foglalkozunk. Erre azért van szükségünk, mert egy építmény /pl. híd/ alkotó elemei szilárd testek és ezek egyensúlyi állapotának biztosítása teszi használatra alkalmassá azt.
A szilárd test a reá ható erők következtében alakját és méreteit bizonyos kis határok között változtatja /deformálódik/. Statikai tárgyalásaink közben feltételezzük, hogy olyan testekkel dolgozunk, amelyek alaktartóak, merevek. A merev test idealizált fogalom, a valóságban ilyen nincs. A testre ható erők vizsgálatánál azonban feltételezzük a merev test jelenlétét azért, hogy az erőkkel kapcsolatos törvényszerűségeket könnyebben megvilágítsuk. Az erők általában térbeliek, azonban a gyakorlati munkában az egyszerűség kedvéért síkbeli erőkkel foglalkozunk. Vissza

Tartalom

A/ Statikai alapfogalmak 3
1. Az erő fogalma, ábrázolása és vetülete . 4
2. Egyensúly és eredő erő 10
3. A statika alaptételei 10
4. Közös hatásvonalú erők összetétele 14
5. Közös metszéspontú két erő összetétele és szétbontása 15
6. Az erő forgatónyomatéka 18
7. Közös metszéspontú több erő összetétele és szétbontása 19
8. Szétszórt síkbeli erők összetétele és szétbontása 30
9. Párhuzamos erők 34
10. Erőrendszer egyensúlyozása két, három erővel . 39
11. Erőpár fogalma 46
12. Erő és erőpár. Erő felbontása erőre és erőpárra 43
13. Kötélpoligon és nyomaték összefüggése 48
14. Statikai eredmények összefoglalása 50
15. Síkidomok súlypontja 51
16. összetett síkidomok súlypontjának meghatározása 52
B/ TARTÓK 59
1. A tartókról általában 59
2. A tartók osztályozása, alakja 59
3. A tartók alátámasztása 60
4. A tartók támaszköze 61
5. Statikailag határozott és határozatlan tartók 61
6. Külső erők 62
7. A támaszerők meghatározása szerkesztéssel 63
8. A támaszerők meghatározása számítással 64
9. A tartók belső erői, keresztmetszeti eredő 66
10. Nyíróerő meghatározása, nyíróerőábra 67
11. Hajlítónyomaték meghatározása, nyomatékábra 72
12. A nyomatékábra megszerkesztése 76
13. Maximális nyomaték helye 81
14. Kéttámaszú tartó nyíróerő- és nyomatékábrái 84
15. Befogott tartókarok nyíróerő- és nyomatékábrái 89
16. Kéttámaszú egy- és kétoldalon túlnyúló tartók nyíróerő- és nyomatékábrái 91
17. Ferde helyzetű és törtvonalú tartók 92
18. Csuklós többtámaszú tartó 94
3/ SZILÁRDSÁGTANI ALAPFOGALMAK 97
1. Szerkezeti anyagok tulajdonságai 98
2. A feszültség fogalma 98
3. Feszültségek fajtái 99
4. Törőfeszültség, határfeszültség, megengedett feszültség fogalma 102
5. A méretezés menete 104
6. Állandó és esetleges /hasznos/ terhelés 105
D/ HÜZÓ- ÉS NYOMÓIGÉNYBEVÉTEL 110
1. Tiszta húzás 110
2. Húzásra igénybevett szerkezeti elemek méretezése ...113
3. Tiszta nyomás 116
4. Nyomásra igénybevett szerkezeti elemek méretezése H8
E/ NYÍRÓ IGÉNYBEVÉTEL 131
1. Nyírófeszültség 131
2. Nyírásra igénybevett szerkezeti elemek méretezése 131
F/ HAJLÍTÓ IGÉNYBEVÉTEL 136
1. Tehetetlenségi nyomaték, vagy inercianyomaték . 136
2. Összetett síkidom tehetetlenségi nyomatéka 138
3. A síkidomnak a súlypontján kívüli tengelyre vonatkozó
tehetetlenségi nyomatéka 138
4. Keresztmetszeti tényező 141
5. Hajlítófeszültség merőleges hajlításnál 143
6. A tartók méretezési sorrendje 146
7. Hajlításra igénybevett szerkezeti elemek méretezése 147
8. Nyíróerő hatása a homogén, hajlított tartónál 163
G/ CSAVARÓIGÉNYBEVÉTEL 168
1. Csavarófeszültség 168
H/ ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTEL 169
I/ RUGALMASSÁGTANI ALAPFOGALMAK 176
1. Tartók rugalmas alakváltozásai 176
2. Hajlításból származó alakváltozások 176
J/ TARTÓK RUGALMAS ALAKVÁLTOZÁSAI 179
1. Befogott tartókarok alakváltozásai 179
2. Befogott tartókarok alakváltozásainak számítása 180
3. Kéttámaszú tartók alakváltozásai 183
4. Kéttámaszú tartók alakváltozásainak számítása 186
K/ STATIKAILAG HATÁROZATLAN SZERKEZETEK 191
1. Elméleti feltevések ismertetése 191
2. Statikailag határozatlan kéttámaszú tartók 192
3. Statikailag határozatlan többtámaszú tartók .199

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem