1.060.504

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Statika és szilárdságtan 1-2.

Statika/Szilárdságtan - A nappali és levelező tagozat I. évfolyama számára/A nappali tagozat I., levelező tagozat II. évfolyama számára/Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Kar Baja

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 582 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Kézirat. A kötetek 220 példányban jelentek meg. Az I. kötet tankönyvi száma: J 20-65; a II. köteté: J20-1.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A statika a szilárd testek egy képzelt fajtájára, az un. merev testre ható különböző erőhatások vizsgálatával és ennek alapján a nyugalmi állapot szükséges és elégséges feltételének... Tovább

Előszó

A statika a szilárd testek egy képzelt fajtájára, az un. merev testre ható különböző erőhatások vizsgálatával és ennek alapján a nyugalmi állapot szükséges és elégséges feltételének meghatározásával foglalkozik. (A merev testek semmiféle külső erőhatásra nem változtatják meg alakjukat.) A merev testre az erők különböző irányból fejthetnek ki hatást. Ha az erők a tér minden irányából hatnak, térbeli erőkről; ha azonban a testet támadó minden erő ugyanabban a sikban hat, sikbeli erőkről beszélünk. Tananyagunkban a merev testekre sikban működő erőhatások vizsgálatával és ennek alapjául a biztositandó nyugalmi állapot meghatározással foglalkozunk.
1.02 Általános ismeretek
A statikai feladatokat a megoldás tekintetében két módon lehet csoportosítani:
a) szerkesztéssel (grafikus módszer) és
b) számítással (analitikus módszer) megoldható feladatokra. Mindkét módszer alapja az, hogy az erő vektormennyiség.
A vektormennyiségekkel kapcsolatos feladatok megoldhatók szerkesztéssel, de egy tetszőleges koordináta rendszert felvéve, a matematikában tanultak szerint számitással is.
Szerkesztési és számítási módszer együttes alkalmazásával is megoldhatók a statikai feladatok; az igy kialakított eljárást grafoanalitikai módszernek nevezzük. Vissza

Tartalom

I. KÖTET
1. BEVEZETŐ 8
1.01 A statika tárgya 8
1.02 Általános ismeretek 8
2. ALAPFOGALMAK 10
2.01 Általános rész 10
2.02 Az erő 10
2.03 Az erőrendszer 15
2.04 Egyensúly 15
2.05 Az egyenértékűség 16
2.06 Első axióma (két erő egyensúlyának sarktétele) 16
2.07 Az erő hatásvonala mentén való elcsusztathatóságának tétele 16
2.08 Második axióma (közös támadáspontú, három erő egyensúlyának sarktétele) 17
2.09 Harmadik axióma. (Egyensúlyban levő erőrendszerek
összevonásának sarktétele) 19
2.10 Negyedik axióma. (A hatás és ellenhatás sarktétele.) 19
2.11 Ellentett erő, erőrendszer 19
2.12 Erő vetülete közös siku tengelyre 22
2.13 Ismert támadáspontú erő megadásának további módjai 23
2.14 Közös támadáspontú két erő egyensúlyozó erője és
eredője 25
2.15 Erő felbontása két összetevőre 27
2.16 Erő pontra vonatkozó nyomatéka 29
2.17 Erő nyomatékának meghatározása a koordinátarendszer
kezdőpontjára összetevők - komponensek - alapján 33
2.18 Erőpár 39
2.19 A sikbeli tartó fogalma 40
2.20 A kényszerek különböző nemei 42
3. KÖZÖS METSZÉSPONTÚ SÍKBELI ERŐK 46
3.01 Általános ismeretek 46
3.02 Egyensúlyozó és eredőerő meghatározás szerkesztéssel 47
3.03 Egyensúlyozó és eredőerő meghatározás számítással 50
4. SZÉTSZÓRT SÍKBELI ERŐK 56
4.1 Feladatok megoldása szerkesztéssel 56
4.11 Általános rész. Az eredőerő (és az egyensúlyozó
erő) meghatározása 56
4.111 Az eredők sokszögének módszere 57
4.112 A kötélsokszög-módszer 57
4.1121 összefüggések két kötélsokszög között 60
4.1122 Geometriai feltételeket kielégitő kötélsokszögek 60
4. 12 Szétszórt sikbeli erők eredőmeghatározásának jellemző esetei 66
4. 121 Két általános irányú erő eredője 66
4.122 Két párhuzamos erő eredője 66
4.123 Két, vagy több erőpár eredője 71
4.124 Erő és erőpár eredője 72
4.125 Főbb általános irányú erő eredője 72
4.126 Több párhuzamos erő eredője 72
4.13 Szétszórt sikbeli erők egyensúlyának jellemző
esetéi 72
4.131 Két általános vagy párhuzamos irányú erő egyensúlya | 72
4.132 Három általános irányú erő egyensúlya 76
4.133 Három párhuzamos erő egyensúlya 76
4.134 Több általános irányú erő egyensúlya 76
4.135 Több párhuzamos irányú erő egyensúlya 79
4.14 Szétszórt sikbeli erők egyensúlyozásának néhány
gyakorlati esete 80
4.141 Párhuzamos erők egyensúlyozása velük párhuzamos,
adott hatásvonalu két erővel 81
4.142 Általános irányú erők egyensúlyozása egy adott
egyenesbe eső és egy adott ponton átmenő erővel 81
4.143 Általános irányú erők egyensúlyozása három adott
hatásvonalban működő erővel 88
4.15 Szétszórt sikbeli erők nyomatékösszege 89
4.151 Párhuzamos erők nyomatékösszege egy adott pontra 89
4.152 Általános irányú erők nyomatékösszege egy adott
pontra 93
4. 16 Szétszórt sikbeli erők redukálása egy adott pontra 94
4.2 Feladatok megoldása számítással 97
4.21 Általánosrész. Az eredőerő és az egyensúlyozó
erő meghatározása 97
4.22 Szétszórt sikbeli erők eredő meghatározásának jellemző esetei 100
4.221 Eét általános irányú erő eredője 100
4.222 Két párhuzamos erő eredője 101
4.223 Két, vagy több erőpár eredője 103
4.224 Erő és erőpár eredője 103
4.225 Több általános irányú erő eredője 106
4.226 Több párhuzamos erő eredője 109
4.23 Szétszórt sikbeli erők egyensúlyának jellemző
esetei 109
4.231 Két általános vagy párhuzamos irányú erő egyensúlya 109
4.232 Három általános irányú erő egyensúlya 109
4.233 Három párhuzamos erő egyensúlya 111
4.234 Több általános irányú erő egyensúlya 114
4.235 Több párhuzamos erő egyensúlya 115
4.24 Szétszórt sikbeli erők egyensúlyozásának néhány
gyakorlati esete 117
4.241 Párhuzamos erők egyensúlyozása velük párhuzamos,
adott hatásvonalu két erővel 117
4.242 Általános irányú erők egyensúlyozása egy adott
ponton átmenő és egy adott egyenesbe esó erővel 117
4.243 Általános irányú erők egyensúlyozása három adott
hatásvonalu erővel 120
4.25 Szétszórt sikbeli erők nyomatékösszege adott pontra 124
4.251 Párhuzamos erők nyomatékösszege egy adott pontra 125
4.252 Általános irányú erők nyomatékösszege egy adott
pontra 126
4.26 Szétszórt sikbeli erők redukálása egy adott
poncra 127
5. SÚLYPONT 128
5.1 Általános rész 128
5.2 Szimmetria, antimetria 131
5.3 Vonaldarabok súlypontja 133
5.4 Sik idomok súlypontja 136
6. MEGOSZLÓ SÍKBELI ERŐRENDSZER
7 SÚRLÓDÁS 131
7.1 A csuszósurlódás
7.2 A gördülő súrlódás 157
7.3 A csuszósurlódás néhány alkalmazott esete 159
7.31 Az érdes lejtő 162
7.32 Két érdes felülethez támaszkodó test 162
7.33 Az ék 167
7.34 A csavar 168
7.35 Kötélsurlódás 170
7.36 Csapsurlódás 172
8. SÍKBELI TARTÓK STATIKAI VIZSGÁLATA ÁI/TALÁBAN 175
8.1 A tartókról általában 175
8.2 A tartók felosztása 177
8.3 A statikai határozottság 177
6.4 A tartók az aljzattal és egymással való kapcsolata. 182
8.41 Általános rész 182
8.42 Álló csukló 185
8.43 Közönséges vagy csuklós megtámasztás 187
8.44 Támasztó rud - kifeszitett kötél 189
8.45 Befogás 189
8.46 Tartók egymással való kapcsolata 189
8.5 összefoglalás 191
9. EGYETLEN MEREV TESTBŐL ÁLLÓ SÍKBELI TARTÓK 192
9.1 Általános rész 192
9.2 A kéttámaszú tartó 192
9.21 A reakcióerők meghatározása szerkesztéssel 192
9.22 A reakciók meghatározása számítással 195
9.23 A reakcióerők meghatározása graifó-analitikus
módszerrel 195
9.5 Konzoltartó 203
10. TÖBB MEREV TESTBŐL ÖSSZEKAPCSOLT SÍKBELI TARTÓK 204
10.1 Általános rész 204
10.2 Merev testek az aljzattal és egymással való kapcs0lata 204
10. 3 A statikai határozottság 206
10.4 Az erőjáték meghatározása általánosságban 210
10.5 Egyszerűsítési lehetőségek a külső és belső
reakcióerők meghatározásánál 214
10.6 Az erőjáték meghatározása szerkesztéssel 217
10.7 Az erőjáték meghatározása számitással 217
10.8 Az erőjáték meghatározása grafó-analitikus módszerrel 221
11. TÖBB MEREV TESTBŐL ÖSSZEKAPCSOLT SÍKBELI TARTÓK
GYAKORLATBAN ALKALMAZOTT VÁLTOZATAI 222
11.1 Háromcsuklós tartó 222
11.11 Az erőjáték meghatározása szerkesztéssel 222
11.111 Az erőjáték meghatározása az egymásrahalmozást
módszerével 224
11.112 Az erőjáték meghatározása kötélsokszög szerkesztéssel 228
11.12 Az erőjáték meghatározása számitással 233
11.2 Csuklós többtámaszu tartó 237
11.21 Általános rész 237
11.22 Az erőjáték meghatározása szerkesztéssel 241
11.23 Az erőjáték meghatározása számitással 245
12. RÁCSOS TARTÓK 248
12.1 Általános rész 248
12.2 Az erőjáték jellemzése 250
12.3 A statikai határozottság és merevség feltétele 252
12.4 A ruderők meghatározásának módszerei 256
12.41 Csomóponti módszer 257
12.42 Átmetszés módszere 258
12.5 Ruderők meghatározása szerkesztéssel 260
12.6 Ruderők meghatározása számitással 268
12.7 Ruderők meghatározása grafóanalitikus
módszerrel 271

II. KÖTET
1. Bevezetés
2. Belső erők
2.1 A belső erők fogalma
2.2 A belső erő összetevői
2.3 A belső erők meghatározása
2.4 A belső erő-összetevők ábrái
2.41 Nyiróerőábra
2.42 Nyomatéki ábra
2.43 Normálerő-ábra
2.5 A nyomatéki ábra szerkesztése
3. Feszültségek és alakváltozások I. rész
3.1 Huzás-nyomás
3.11 Feszültségmeghatározás
3.12 Alakváltozás
3.13 összefüggés a feszültség és az
alakváltozás között
3.14 A biztonság
3.15 Méretezés
3.2 Nyírás
3.21 Tiszta nyírás
3.22 Feszültségmeghatározás
3.23 Szegecs-számítás
3.24 Csavarolt kapcsolatok
3.25 Szegecslyuk-gyengítés
3.26 Alakváltozás
3.3 Hajlítás
3.31 Sikidomok tehetetlenségi nyomatéka
3.32 Egyszerű, egyenes hajlítás
3.33 Feszültségmeghatározás
3.34 Méretezés
3.34.1 Szegecselt tartók méretezése
3.35 Alakváltozás
3.35.1 Szögforgás
3.35.2 Lehajlás
4. Feszültségek és alakváltozások II. rész
4.1 Csavarás
4.11 Feszültség
4.12 Alakváltozás
4.13 Nem kör-keresztmetszet
4.2 Hajlitásnál fellépő nyírás
4.21 Feszültségek
4.22 Nyírási középpont
4.3 Ferde hajlítás
4.31 Feszültségek
4.32 Belső mag
4.33 Tehetetlenségi fő irányok
4.4 Külpontos húzás-nyomás
4.41 Feszültségek
4.42 Csak nyomásnak ellenálló anyagok
4.5 Változó keresztmetszetű rudak
4.51 Egyenlő szilárdságú rudak
4.6 Maximális igénybevételek mozgó teherből
4.61 Maximális nyomaték
4.62 Maximális eredő
5. Állékonyság
5.11 Kihajlás
5.11 A kihajlás jelensége
5.12 Méretezés
5.13 Méretezés táblázatok segítségével
5.14. Egyéb állékonysági jelenségek
5.14.1 Kezdeti excentricitás
5.14.2 Kibicsaklás
5.14.3 Horpadás
5.2 Vékony falú tartók
6. Statikailag határozatlan tartók
6.1 A statikailag határozott tartók fogalma
6.2 A statikailag határozatlan tartók
fogalma és fajai
6.3 A statikailag határozatlan tartók számítása
6.4 Több támasza tartók
6.5 Egyéb határozatlan tartók
6.51 Rudakkal támasztott végtelen merev test
6.52 Ívszerkezetek
6.53 Boltozatok
6.54 Keretek
6.55 A Cross-módszer
6.55.1 Előjelszabály
6.55.2 Rúdmerevségek
6.55.3 Nyomatékosztó
6.55.4 Átviteli tényező
6.55.5 A nyomatékosztás
7. Egyéb szerkezetek
7.1 Összetett fagerenda
7.2 Fakötések
7.3 Hegesztés
7.31 A varratok fajai
7.32 A hegesztési varratok méretezése
7.33 Gyakorlati szempontok hegesztett
szelvények kialakítására
8. Néhány fogalmak az általános szilárdságtanból
8.1 Sikbeli feszültségi állapot
8.2 Főfeszültségek, feszültségi főirányok
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem