Statika

Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	165 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A kézirat megjelent 611 példányban., 201 ábrával. Tankönyvi szám: J5-362

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1.1. A mechanika feladata, alapfogalmai és módszerei
A mechanika a fizika tudományának az anyag helyzetváltozással kapcsolatos, | úgynevezett mechanikai mozgásával j foglalkozó ága. Feladata a mechanikai mozgás törvényeinek és a nyugalom feltételeinek megállapítása. (A nyugalom a mozgás rendkívüli (határ-) eseteként kezelhető.) Az anyag térben elfoglalt helyzetét, valamely más önkényesen választott anyaghoz viszonylagosan írjuk le. Ha a viszonylagos helyzetet meghatározó mennyiségek az időben nem változnak, akkor azt mondhatjuk, hogy az anyag tartós nyugalomban van. Mivel vizsgálatainkat mindig valamilyen időtartamra vonatkoztatjuk, annak eredményét befolyásolják a vizsgálat kezdetekor fennálló körülmények. Előfordulhat pl., hogy megfigyeléseink kezdetének pillanata előtt egy elegendően kicsinyre választott időtartamban az anyag nyugalomban van ugyan, de a vizsgálat kezdetét követő időtartamban a nyugalom feltételei már nem teljesülnek. Ilyenkor pillanatnyi nyugalomról beszélünk. Ha az anyag, környezetével kapcsolatban fennálló, mechanikai mozgást előidéző kölcsönhatás ellenére tartósan nyugalomban van, akkor azt mondjuk, hogy az anyag egyensúlya áll fenn.
Mindazoknak a természettudományoknak, amelyek a matematika eszközeit alkalmazzák vizsgálataikban, a matematikai vizsgálat megkezdése előtt u.n. matematikai modellt kell választaniok. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat tárgyává tett anyagnak, anyagi rendszernek, vagy folyamatnak az adott vizsgálat szempontjából kevésbé lényegesnek tekintett tulajdonságait szándékosan elhagyjuk és egy olyan idealizált anyagot, anyagi rendszert vagy folyamatot származtatunk le, amelynek csak az adott vizsgálat szempontjából lényeges tulajdonságai vannak meg. Az így leszármaztatott anyagot, anyagi rendszert vagy folyamatot a lefolytatandó vizsgálat matematikai modelljének tekintjük. Az, hogy az egyes részletek közül melyik a lényegesebb és melyik á kevésbé lényeges, attól is függ, hogy éppen milyen vizsgálatot végzünk. Ez azt jelenti, hogy például ugyanazt az anyagot esetleg más és más modellel kell helyettesíteni aszerint, hogy milyen jelenséget vizsgálunk vele kapcsolatban. Azokon a területeken, ahol már kellő tapasztalatunk van, előre meg tudjuk ítélni, hogy melyek az adott esetben kevésbé lényeges elhanyagolható részek. Újszerű probléma helyes modelljének a kiválasztásához biztos támpont a valóság megfigyelése: a kísérlet, illetve a mérés. Az idealizálást akkor nevezhetjük megfelelőnek, ha a modell alapján nyert számítási eredmények a megfigyelésekből (mérésekből) kapott eredményektől legfeljebb csak a megengedett hibával különböznek. Vissza

Tartalom

1.1. A mechanika feladata, alapfogalma és módszerei 3
1.2. Az idealizálás főbb szempontjai, a mechanika felosztása, a merev test fogalma 4
1.3. A statika alapmennyiségei. Az akció-reakció elve 5
1.4. Az erőrendszer fogalma. Egyenértékű (helyettesítő) erőrendszerek. Az erőrendszer eredője. Egyensúlyi elvrendszerek és azok felvétele 7
1.5. A kényszerek 10
1.6. A statikai határozottság fogalma 14
I. Számító módszerek
2. A statika alaptételei
2.1. Az egyensúly feltételének általános megfogalmazása 15
2.2. Erő statikai nyomatéka tetszőleges tengelyre. A pontra számított nyomaték. A nyomaték vektor 16
2.3. Összefüggés erőnek pontra és tengelyre számított nyomatékai között 21
2.4. Összefüggés erőnek két pontra számított nyomatéka között 23
2.5. Az egyensúly feltételének matematikai megfogalmazása, tetszőleges erőrendszer esetében 23
3. Néhány gyakran előforduló, egyszerű erőrendszer részletesebb vizsgálata
3.1. Az erőpár 30
3.2. Erő és erőpár 34
4. Térbeli általános erőrendszer eredője 39
5. Az általános térbeli erőrendszer néhány különleges esete
5.1. Adott síkkal párhuzamos hatásvonalú erőkből és tetszőleges síkokban fekvő erőpárokból álló erőrendszer 40
5.2. Adott egyenesen metsződő erőkből álló erőrendszer 43
5.3. Közös ponton metsződő erőkből álló erőrendszer 48
5.4. Párhuzamos hatásvonalú erőkből álló erőrendszer 51
5.5. Közös síkban fekvő erőrendszer 54
5.6. Közös síkban fekvő és közös ponton metsződő erőrendszer 56
5.7. Közös síkban fekvő párhuzamos hatásvonalú erőkből álló erőrendszer 57
5.8. Néhány megjegyzés a statikai határozottság megállapításával kapcsolatban 58
II. Szerkesztő módszerek síkbeli feladatok megoldására
6.1. Végesben fekvő közös ponton metsződő erőkből álló erőrendszer egyensúlyának kifejezése szerkesztéssel 61
6.2. Az egyensúly vizsgálata összetett szerkezet esetén 65
6.3. Síkbeli négy erő egyensúlya 69
6.4. Szerkesztés két párhuzamos erő eredője hatásvonalának meghatározására 71
6.5. Általános síkbeli erőrendszer eredőjének meghatározása kötélsokszöggel 73
6.6. A vektor és kötélsokszög alakja az eredő tulajdonságától függően 76
6.7. Egyensúly kifejezése vektor és kötél sokszöggel 78
6.8. Erő (erőrendszer) tetszőleges tengelyre vonatkoztatott nyomatékának szerkesztése vektor és kötél sokszöggel 80
III. A kényszer fogalmának finomítása a súrlódás figyelembevételével
7.1. Pontszerű támaszkodás érdes felületen 85
7.2. Támaszkodás nem pontszerű érdes felületen 88
7.3. A befogás 94
IV. Síkbeli egyszerű rácsos szerkezetek
8.1. Csomóponti módszer
8.2. Az átmetsző módszer
V. Megoszló erőrendszerek vizsgálata
Síkidomok geometriai viszonyai
9.1. Párhuzamos erőkből álló síkbeli vonal mentén egyenletesen megosztó erőrendszer eredője 109
9.2. Párhuzamos erőkből álló, síkfelület mentén egyenletesen megosztó erőrendszer eredője 115
9.3. Párhuzamos erőkből álló, síkfelület mentén egyenletesen változó erőrendszer eredője 121
9.4. Összefüggés egy síkidom közös ponton átmenő, különböző irányú
tengelyekhez tartozó másodrendű nyomatékvektorai között 127
9.5. Az első és második skalár-invariáns 135
9.6. A másodrendű nyomaték főtengelyei 137
9.7. Összefüggés a síkidom súlypontjához tartozó Js tehetetlenségi mátrix és egy tetszőleges ponthoz tartozó Jq tehetetlenségi mátrix között 140
9.8. Közös vonatkoztatási ponthoz tartozó másodrendű nyomatékok szemléltetése 144
a) A mérték ellipszis 144
b) A másodrendű nyomatékok Mohr-féle kördiagrammja 147

Témakörök

Bezák Gáspár

Bezák Gáspár műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bezák Gáspár könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem