SS tábornok

Fülszöveg

Sven Hassel 1930-ban a munkanélküliség elől emigrált Németországba. 1937-ben jelentkezett a német hadseregbe. Harcolt Lengyelországban lovassági katonaként, majd átkerült a 2. harckocsizó ezredbe. 1941-ben egy büntetőezreddel Oroszországba került, ahol rendkívül mostoha körülmények között harcolt. Az észak-afrikai front kivételével a II. világháború minden hadszínterén megfordult.
"Egy búcsúpillantást vetettem az öregre. Ő rám nézett, és remegő, csontvékonnyá soványodott kezével felém nyújtott egy szamárfüles borítékot.
- Ha átjutsz... ha valaha hazajutsz... add át ezt a feleségemnek, és mondd meg neki, hogy nem tehetek róla. Nem akartam meghalni... nem tehetek róla.
Elvettem tőle a borítékot, és a zsebembe tettem.
- Elmondom neki - ígérem. -Mindenkinek elmondom, ne aggódjon. Az egész átkozott világnak el fogom mondani, mit tettek velünk azok a rohadékok..."
Sven Hassel megtartotta a szavát. A levelet ugyan nem tudta eljuttatni az öreg katona feleségének, mert az oroszok elvették tőle, de világ megtudhatta fájdalomba mártott tollal írt soraiból, hogy milyen következményekkel jár, ha egy őrült kezébe adjuk a hatalmat, hogy milyen érzés tűzzel-vassal a másik ember életére törni, megcsonkított holttestek közt aludni, hónapokig éhezni, nyári ruhába vándorolni a hófedte orosz sztyeppén -és mindezt a biztos vereség, az értelmetlenség tudatában.
A világ megtudhatta mit jelent a háború, ahogyan az évszázadok folyamán már sokszor megtanulta és gyorsan el is felejtette... Hogy a fájdalom ezúttal is a feledés homályába fog-e veszni, vagy örök figyelmeztető jelként lebeg majd szemünk előtt, ez csak rajtunk múlik. Igaz, azt mondják, egy fecske nem csinál nyarat. De egy fecske felnevel három fiókát, a három kilencet... és a sok-sok szorgalmasan csapkodó szárny talán örökre elhessegetheti a vihar felhőit az egyetlen kék bolygó égboltjáról. Vissza