kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Eggenberger-féle Könyvkereskedés |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 354 oldal |
Sorozatcím: | Az okszerű gazdálkodás rendszere |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Harmadik javított kiadás. Írta Sporzon Pál gazd. akad. tanár. |
Bevezetés | |
A gazdasági üzlet kettős feladata és kettős oldala | 1 |
A gazdasági üzemtan fogalma és fontossága | 1 |
A gazdasági üzemtan feladata | 3 |
A mezőgazdaság üzleti czélja s alapkellékei; nyershozam és tisztajövedelem; az utóbbinak jelentősége | 4 |
A gazdasági üzemszervezet okszerűsége s ennek feltételei | 5 |
A gazdasági üzemtan alapja és főforrásai | 6 |
A gazdasági üzemtan felosztása és áttekintése | 8 |
Telektan | |
A telekről általában | |
A telek és telkesités fogalma | 12 |
A telek összetétele a míveleti ágak és egyéb alkatrészek szerint | 13 |
A telek mint termelési főtényező | 15 |
A telek mint tőke | 16 |
A telektőke értékingadozása s ennek okai | 18 |
A telek összeállitása | |
A telek termelő alkatrészei: a műveleti ágak | 19 |
A szántóföld fogalma, jelentősége és kulturértéke | 19 |
A rét fogalma, jelentősége és kulturértéke | 21 |
A legelő fogalma, jelentősége és kulturértéke; feltételes és feltétlen legelő | 22 |
A kertek s azok különböző nemei | 24 |
Házi, konyha- vagy zöldségkertek | 24 |
Kereskedelmi kertek | 26 |
Gyümölcsös kertek | 26 |
Komlókertek | 26 |
Szőlőkertek és -hegyek | 27 |
Erdő mint telekrész | 26 |
Faültetvények | 30 |
Hasznosítható folyó- s állóvizek, halastavak és nádasok | 31 |
Tőzeg- és agyagtelepek; murva-, homok-, márgabányák és kőfejtők | 33 |
A telek közvetve hasznos alkatrészei | 33 |
A gazdasági épületek | 33 |
A gazd. épületek rendeltetése és felosztása | 34 |
A gazd. épületek száma és nagysága | 34 |
A gazdasági épületek anyaga és épitésmodora | 35 |
Tekintet a költség és munkamegtakaritásra s az egészségre | 35 |
Az izlésre és csinosságra való tekintet | 36 |
A major elhelyezése és távolsága a földektől; fiókmajor indoklása | 36 |
Az épületek csoportosítása a majorban | 38 |
Az épületek tőkeértékének aránya a telek összértékéhez | 39 |
Vizi, uti és védépítmények a gazd. telken | 40 |
A feltétlenül és feltételesen hasznavehetetlen telekrészek | 42 |
A telek használatára és értékére befolyásos körülmények | |
Az éghajlat befolyása a telekre | 44 |
Közelebbi méltánylása az éghajlat befolyásának | 45 |
Mérséklése a klima kártékony befolyásainak | 46 |
A talajminőség befolyása a telek értékére s használatára | 47 |
A talajok viszonylagos értéke vagyis gazdaságüzemi minősítvénye | 49 |
A spekulatív gazda a talaj kiválasztásánál | 50 |
A telek fekvésének üzemi jelentősége | 52 |
A fekvés különböző nemei | 52 |
A domborzat és a vidékbeli fekvése | 52 |
A birtok alakja és tagozatának jelentősége | 55 |
A gazdaságok különböző nagyságának üzemi jelentősége | 57 |
A nagyság fokainak meghatározása s értelmezése | 57 |
A nagy és kis birtokok előnyei és hátrányai | 59 |
A telek kulturállapota | 61 |
Gazd. mellékiparágak jelentősége és befolyása a telekre | 62 |
A kereskedelmi és forgalmi viszonyok befolyása a telekre | 64 |
A politikai és pénzügyi viszonyok befolyása a telekre | 64 |
A vidék népességi s társadalmi viszonyainak befolyása a telekre | 68 |
Némely földbirtokokkal kapcsolatos különös kiváltságok, megszoritások és terhek | 69 |
Az adott viszonyok és helyi körülmények | 71 |
Fölszereléstan | |
A gazdaságban alkalmazott üzemtőke | |
Az üzemtőke fogalma és felosztása | 73 |
Gazd. állatok mint fölszerelési tárgyak; eleven leltár | 75 |
A marhatartás indoklása és a mezei üzemre való befolyása | 77 |
A holt (eszköz-)leltár | 79 |
A holt leltár általános méltánylása és felosztása | 79 |
Áttekintése a hol leltárhoz tartozó tárgyaknak | 80 |
Meghatározása a holt leltárhoz tartoó tárgyak milyensége és számának s az ezekben fekvő tőke nagyságának | 81 |
Támpontok a legszükségesebb eszközök számának meghatározására | 85 |
Czélszerűbb-e új vagy használt leltárt beszerezni? | 86 |
Az eszközleltár elhasználása (évi törlesztés) és az évi fenntartási (tatarozási) költség | 87 |
A holt leltár pénzértéke arányban a földterülettel s a marhaleltárral | 89 |
A gazd. forgó üzemtőke | 89 |
A forgó üzemtőke fogalma és főcsoportjai | 89 |
A forgó üzemtőke fontossága | 90 |
A forgó üzemtőke részletes kimutatása s a tőke-átváltozás | 91 |
A forgó üzemtőke nagysága | 93 |
A gazdaságban szereplő tőkék arányairól | 95 |
A munkaerő a mezőgazdaságban | |
Az ember által teljesitett gazd. munka | 99 |
Cselédek, évdíjasok, béresek; azok szükséges száma és dijazásmódja | 100 |
Napszámosok, a szabad és kötelezett ideiglenes munkások | 103 |
A szakmányos munkások | 103 |
Telepített munkás-családok és vándormunkások | 105 |
A gazdasági munkások díjazása | 106 |
A gazd. ideiglenes és szakmánymunkások szükséges száma | 108 |
Állati munkaerők a gazdaságban | 110 |
A ló mint igásállat | 111 |
Az ökör mint igásállat | 112 |
A ló és ökör párhuzamban állitva | 113 |
Hol czélszerűbb lovat és hol ökröt igában használni? | 115 |
A váltóökrök alkalmazása | 116 |
Az öszvér mint igásállat | 118 |
Tehenek, bikák, tinók, bivalok, szamarak mint igásállatok | 120 |
A gazdaságnál tartandó igásmarha számának meghatározása | 121 |
Általános támpontok | 121 |
A szükséges igáserőnek különleges meghatározása | 122 |
A szél mint mozgató erő | 126 |
A viz mint mozgató erő | 126 |
A gőz mint mozgató erő | 127 |
A gőzerő alkalmazásának czélszerűsége | 127 |
Mechanikai szerkezetek és gépek alkalmazása üzletviteli szempontból | 129 |
Még némely természeti erők a gazda szolgálatában | 131 |
Berendezéstan | |
Bevezetés | |
A gazdaságok szervezéséről általában | 133 |
A gazdasági üzemterv általános feladata, részletes felosztása és megalapitó vezérelvei | 135 |
A tiszta jövedelem fokozása és állandósitásának követelménye, mint czélja és kiindulása, egyúttal próbaköve a gazd. berendezések okszerűségének | 137 |
Gazdasági üzemrendszerek | |
A gazd. üzemrendszereket megállapitó főtényezők | 139 |
Az üzemrendszereket megalapitó természeti tényezők | 140 |
Az üzemrendszereket megalapitó társadalmi és közgazdasági tényezők | 142 |
A gazdasági tényleges műveleti állapota s a vállalkozónak anyagai meg szellemi képessége és viszonya a birtokhoz - mint tényezők a gazdasági üzemrendszerek alkotásánál | 145 |
A gazd. üzemrendszerek csoportositása | 146 |
A termelés főiránya szerint | 146 |
Állattenyésztési üzemrendszer | 146 |
Földművelési üzemrendszer (gabona vagy szemes gazdaságok) | 146 |
A földművelést és állattenyésztést egyesitó üzemrendszer | 148 |
Iparágakkal kapcsolt gazd. üzemrendszer | 149 |
Kertgazdasági üzemrendszer | 149 |
Vegyes gazd. üzemrendszer | 150 |
Mező s erdőgazdálkodási váltórendszer | 151 |
A gazd. üzemrendszerek beosztása a kül- vagy belterjességi fokozatok (intenzivitás) szerint | 151 |
Külterjes üzemrendszerek | 152 |
Belterjes üzemrendszerek | 153 |
A gazd. üzemjellegek párhuzamban a nemzetgazdasági kulturfokozatokkal | 153 |
A gazd. üzemtervezet különleges megállapitásai | 155 |
Telkesitések és állandó földjavitások megállapítása | |
Figyelem és számitásba veendők - nagyobbmérvű földjavitási és telkesitési vállalkozásoknál | 158 |
Kultur-átalakitások, telek-kikerekitések és kulturakadályok eltávolitása | 161 |
A növénytermelés szervezése | |
A növénytermelés szervezése, tekintettel az egyes növények és növénycsoportok különleges igényeire és azok üzemi jelentőségére | 164 |
A növénytermelés szervezése, főtekintettel a piaczi s a takarmánynövények közötti arányra | 167 |
A takarmánytermesztés megállapitása, tekintettel az etetésre és az almozásra | 168 |
A növénytermelés szervezése, tekintettel a jövedelmezésre és az üzem egyéb érdekeire | 169 |
A haszonállattartás szervezése | |
Minő haszonállatok tartassanak valamely gazdaságban - tekintettel az adott termelési s értékesítési viszonyokra? | 173 |
Szarvasharmahatartás indokolása | 173 |
Juhtartás indokolása | 174 |
Lótartás indokolása | 175 |
Sertéstartás indokolása | 176 |
A tenyészirány és használati mód megállapitása | 177 |
A szarvasmarhánál | 178 |
A juhtartásnál | 180 |
Ló- és sertéstartásnál | 181 |
A tenyésztendő fajta czélszerű kiválasztása | 182 |
Istállón vagy legelőn tartassék-e a marha? | 184 |
A tartandó marha számának meghatározása | 186 |
Gazdasági mellékiparágak | |
Általános jellemzés és felosztás | 190 |
Az első és második csoportbeli gazd. mellékiparágak | 191 |
A harmadik csoportbeli gazd. mellékiparágak | 193 |
A gazd. mellékiparágak negyedik csoportja | 198 |
A vetésforgások szervezése | |
Bevezetés | 199 |
A vetésfordák történelmi kifejlődése az ős vagy vad nomádgazdálkodásból | 199 |
A forda jelentése | 201 |
A fordák felosztása | 202 |
Az egyes fordarendszerek tanulmányozása és birálatánál tekintetbe veendő főbb mozzanatok | 203 |
Gabonafordák csoportja | 204 |
Az egynyomásu gabonaforda | 204 |
Kétnyomásu gabonaforda | 205 |
Háromnyomásu gabonaforda | 205 |
Négy- és ötnyomásu gabonafordák | 207 |
Háromynomásos gabonaforda bevetett ugarral | 207 |
Több mint háromnyomásu javitott gabonafordák | 211 |
Visszapillantás a gabonafordákra | 211 |
Gabonaváltó fordák | 212 |
Kifejlődése és felosztása a váltórendszerbeli fordáknak | 212 |
Általános szabályok a váltófordák szerkesztésénél | 213 |
A váltófordák jellegzése, előfeltételei és főbb csoportjai | 214 |
Négyes váltó | 215 |
Módositott négyes és nyolczas váltóforda | 216 |
Ötös gabona váltóforda | 218 |
Hatos váltófordák | 220 |
Hetes váltófordák | 222 |
Kilencz- és többéves váltófordák | 222 |
Méltánylása és alkalmazása a váltórendszernek | 224 |
Legelőváltó-fordák | 225 |
Általános jellegzés és felosztás | 225 |
Régibb legelőváltó-fordák | 227 |
Újabb (javitott) legelőváltó-fordák | 230 |
Visszapillantás a legelőváltó-fordákra | 232 |
Takarmányfordák csoportja | 233 |
Luczerna-fordák | 233 |
Tulajdonképpeni luczerna-fordák | 234 |
Luczernavetés mellékszakaszokon | 237 |
Különálló luczerna-váltóföldek | 238 |
Baltaczim-fordák | 239 |
Egyéb takarmányfordák | 243 |
Visszatekintés a takarmányfordákra | 244 |
Ipari és kereskedelmi növényekre berendezett fordák | 245 |
Czukorgyári fordák | 245 |
Szeszgyári fordák | 246 |
Egyéb ipari fordák | 247 |
Visszatekintés az ipari fordákra | 248 |
Forda nélküli (szabad) gazdálkodás | 249 |
A fordák módositása tarlókövetelmények befogadása által | 253 |
Uj vetésfordák tervezése és kivitele | 253 |
A kulturterület mely részei vétessenek eke alá, foglaltassanak rendes fordák keretébe vagy maradjanak fordán kivül, szabad kezelés alatt? | 253 |
Az alakitandó vetésfordák száma | 255 |
Az alakitandó szakaszok czélszerü nagysága és alakja | 255 |
Azonegy fordába foglalandó szakaszok száma és czélirányos sorozata | 257 |
Azonegy fordában termesztendő növények okszerü sorrendje | 257 |
Az egyes fordák és szakaszok összeköttetése a gazdaság üzemi központjával | 260 |
Kimutatása a termelés körébe fogadott összes vetemények mennyisége s arányának, valamint a szükséglendő trágyának | 261 |
Átmenet uj fordákra | 262 |
A talajerő egyensúlyozása | |
A kimerülés okai | 267 |
A talaj kimerülésének okai általában | 267 |
A talaj terméketlensége - az ásványi alkatrészek fogyatkozása miatt | 269 |
A talaj szegénysége vagy romlása - a szerves alkatrészek (televény) fogyatkozása miatt | 271 |
A talaj terméketlensége - külső minőségének rossz állapota következtében | 273 |
A kimerüés mértéke | 274 |
A talajkimerülés (romlás) mértékének meghatározása általában | 274 |
A talaj minőségének és művelésmódjának befolyása a kimerülés mértékére | 276 |
A termesztett növények befolyása a talajkimerülés fokára | 277 |
A kulturnövények osztályozása a talajerőfogyasztás szempontjából | 279 |
A visszapótlás módja és mértéke | 282 |
A talajerő hiányának vagy fogyasztásának pótlására szolgáló módok és eszközök | 282 |
A talajjavítás és erőpótlás okszerű mértéke | 284 |
Kezeléstan | |
A kezelő gazda tulajdonságai | |
A kezelő gazda fizikai tulajdonságai | 289 |
A kezelő gazda értelmi tulajdonságai | 292 |
A gazda erkölcsi tulajdonságai | 292 |
A kötelesség és erkölcsi felelősség érzete | 292 |
Munkásság | 293 |
Rend és pontosság | 294 |
Okos takarékosság | 295 |
Kedélynyugalom, önuralom és vallásos érzület | 296 |
Az egyszerű, a házias és családos élet iránti hajlam | 297 |
A természet kedvelése | 298 |
A kezelő gazda üzleti tulajdonságai | 299 |
Üzleti önismeret | 299 |
Éber figyelem | 300 |
Higgadt megfontolás, óvatos eljárás, józan számítás, ügyes kombinálás, helyes tervezgetés | 301 |
Hol és mikép szerezheti meg a gazda az eddig emlitett testi-lelki képességeket, üzleti erényeket és tulajdonságokat? | 303 |
A kezelő gazda kötelességei és üzleti teendői | |
Felügyelet a gazdasági birtokállományra | 304 |
Felügyelet a birtok ingatlanaira | 305 |
Felügyeleti és kezelési teendők az üzem ingó értékei körül | 307 |
Felügyelet a forgótőke értéktárgyaira | 310 |
Az álló és forgó üzemtőkék nyilvántartása | 311 |
Felügyelet az udvarbeli, tűzi és mezei rendőrségre | 312 |
Udvari rendőrség | 311 |
Intézkedések a tűzveszély elhárítására | 313 |
A mezei rendőrség kezelése | 315 |
A munka megállapitása, kiosztása és ellenőrzése - az udvarban és a mezőn | 316 |
A munka szervezése | 319 |
A gazd. munka fel- és kiosztása | 317 |
A munka ellenőrzése | 319 |
A munkaeredmény fokozása a személyes bánásmód közvetitése által | 319 |
Az értékesitési és kereskedlemi ügyek elintézése | 322 |
A termények hovafordítása, értékesitése, eladása | 322 |
A gazd. üzemszükségletek megállapitása és kielégítése | 324 |
A gazdaság kezelésmódjai | |
Saját vagy személyes kezelés | 327 |
Tiszti kezelés | 328 |
A kezelő tiszt állása és dijazása | 329 |
A gazdatiszti kezelés szervezése nagyobb birtoktesteknél | 331 |
A bérlői kezelés | 332 |
A bérlő személyes minősitvénye | 333 |
A bérlő anyagi tehetsége | 334 |
A bérletek különböző nemei | 335 |
Ideiglenes bérletek | 335 |
Örökbérlet | 337 |
A bértartam | 338 |
A bérszerződésekről | 340 |
A bérlet tárgya | 340 |
A bérlet átvétele | 341 |
A bérdíj meghatározása | 342 |
Biztosíték (Cautio) | 342 |
Elengedések, biztosítások | 343 |
Átszolgáltatások | 343 |
A gazdasági üzlet módját meghatározó rendszabályok | 344 |
Gazdasági épületek fentartása | 346 |
A bérlet felosztása | 347 |
Albérlet | 347 |
A bérszerződés szerkesztése | 347 |
A bérbeadás módja | 347 |
A társulás elve - alkalmazásban a gazdasági üzletre és a birtokok kezelésére | 348 |
A birtokszerzési módok | 350 |
Vétel utján | 350 |
Uj gazdaságok megalapitása által | 353 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.