Előszó | 9 |
A próféciáról | 19 |
A prófétákról | 36 |
A héberek küldetéséről. Egyedül a héberek sajátja volt-e a prófétai adomány | 53 |
Az isteni törvényekről | 69 |
Annak okáról, hogy miért hozták létre a szertartásokat. A szent-történetekben való hitről, miért szükséges és kinek van rá szüksége | 82 |
A csodákról | 96 |
A szentírás értelmezéséről | 115 |
Annak kimutatása, hogy Mózes öt könyvét, továbbá Jozsué, a Bírák, Ruth, Sámuel és a Királyok könyveit nem azok írták, akiknek nevét viselik. Azután annak vizsgálata, vajjon mindezeknek a könyveknek több szerzője volt-e, vagy csak egy, mégpedig kicsoda | 139 |
További vizsgálódások ugyanezekről a könyvekről, hogy t. i. Ezra véglegesen kidolgozta-e őket, tovább, vajjon azok a széljegyzetek, amelyek a héber kéziratokban találhatók, különböző szövegváltozatok voltak-e | 153 |
Az ószövetség többi könyvének az előbbiekéhez hasonló vizsgálata | 170 |
Annak vizsgálata, hogy az apostolok mint az apostolok és próféták írták-e leveleiket, vagy pedig mint tanítók. Továbbá annak kimutatása, miben állt az apostolok tiszte | 183 |
Az isteni törvény valódi eredetije. Milyen értelemben nevezik a bibliát szentírásnak és milyen értelemben Isten igéjének a végül annak kimutatása, hogy amennyiben Isten igéjét tartalmazza, romlatlanul származott át reánk | 192 |
Annak kimutatása, hogy a szentírás csak egészen egyszerű dolgokat tanít, mint pl. ngedelmességet; továbbá hogy az isteni természetről is csak olyat tanít, amit az emberek meghatározott életmóddal utánozhatnak | 202 |
Mi a hit és kik a hivők. A hit alapjainak meghatározása. A hit különválasztása a filozófiától | 209 |
Annak kimutatása, hogy sem a teológia nem szolgája az észnek, sem az ész a teológiának, s annak oka, miért vagyunk meggyőződve a szentírás tekintélyéről | 218 |
Az állam alapjairól; mindenegyes ember természetes és polgári jogairól; a legfőbb hatalmak jogáról | 228 |
Senki sem ruházhat mindent a legfőbb hatalomra és ez nem is szükséges. A héberek állama; milyen volt Mózes életében, milyen halála után, mielőtt királyokat választottak. Ez állam kiválósága. Mi okozta az isteni állam bukását, s azt, hogy alig tudott fennállani lázadások nélkül | 244 |
Néhány politikai tanulság a héberek államából és történelméből | 270 |
Annak kimutatása, a vallási ügyek intézésének joga a legfőbb hatalmakat illeti meg, s hogy a vallás külső szertartásait az állam békéjére való tekintettel kell megszabni, ha helyesen akarunk engedelmeskedni Istennek | 278 |
Annak kimutatása, hogy szabad államban mindenki azt gondolhatja, amit akar, és kimondhatja azt, amit gondol | 291 |
A fordító utószava | 303 |