Spinoza

Fülszöveg

Spinoza szerint a természet testekből áll. Valamint ideákból is, amelyek nem testek. Ha a fizika tiszte a természet dolgairól számot adni, amit a testekre összpontosító korpuszkuláris mechanika meg is tesz, vajon miféle fizika írhatja le a természet nem testi dolgait, az ideákat, és válfajukat, az elméket? A testi fizika nyilvánvalóan nem, hiszen a testek közti mechanikai viszonyok átültetése a nem testi létezőkre puszta metaforizáció volna. De vajon letér-e Spinoza a metaforizáció útjáról? Előáll-e a gondolkodás fizikájával, amely autonóm nyelvezettel magyarázná a szellemi folyamatokat?
Erre a kérdésre keresi a választ könyvében Zourabichvili. Megismerteti az olvasót a spinozai testi fizikával, az Etika forma-fogalmával, hogy aztán e fogalom filológiai és filozófiai elemzésétől elvezesse a transzformáció gondolatáig. Spinoza filozófiája ezzel váratlanul gyökeresen új megvilágításba kerül: úgy tűnik, hamis az a Hegel óta rögzült képünk, hogy a monolit spinozai szubsztanciától... Tovább

Fülszöveg

Spinoza szerint a természet testekből áll. Valamint ideákból is, amelyek nem testek. Ha a fizika tiszte a természet dolgairól számot adni, amit a testekre összpontosító korpuszkuláris mechanika meg is tesz, vajon miféle fizika írhatja le a természet nem testi dolgait, az ideákat, és válfajukat, az elméket? A testi fizika nyilvánvalóan nem, hiszen a testek közti mechanikai viszonyok átültetése a nem testi létezőkre puszta metaforizáció volna. De vajon letér-e Spinoza a metaforizáció útjáról? Előáll-e a gondolkodás fizikájával, amely autonóm nyelvezettel magyarázná a szellemi folyamatokat?
Erre a kérdésre keresi a választ könyvében Zourabichvili. Megismerteti az olvasót a spinozai testi fizikával, az Etika forma-fogalmával, hogy aztán e fogalom filológiai és filozófiai elemzésétől elvezesse a transzformáció gondolatáig. Spinoza filozófiája ezzel váratlanul gyökeresen új megvilágításba kerül: úgy tűnik, hamis az a Hegel óta rögzült képünk, hogy a monolit spinozai szubsztanciától idegen a mozgás, hiszen a spinozizmus valójában a változás, az átalakulás, a transzformáció filozófiája
François Zourabichvili a legi^abb francia filozófusgeneráció képviselője, Spinoza és Deleuze műveinek briliáns és szigorúan precíz értelmezője. Spinozáról írt doktori tézisét követően 1998-2004 között a párizsi College International de Philosophie programvezetője, 2001-tőlMontpellier-ben az Université Paul Valéry docense. 2006-ban, 41 évesen öngyilkos lett. Munkássága korán félbeszakadt, ám pezsdítő hatása a mai napig érezhető a filozófiai gondolkodásban. Vissza