Előszó
A mesék, a fantázia eme csodálatos szüleményei, amelyek nagy életigazságokat rejtenek magukban, mindig is részesei voltak életünknek. Nem tudni bizonyosan, hogy mikor, hol, és hogyan születtek....
Tovább
Előszó
A mesék, a fantázia eme csodálatos szüleményei, amelyek nagy életigazságokat rejtenek magukban, mindig is részesei voltak életünknek. Nem tudni bizonyosan, hogy mikor, hol, és hogyan születtek. Ahogy a tudós Aurelio Espinosa írta: "birodalmak, nyelvek, civilizációk tűnnek el, de az emberiség, az eszmék, mítoszok és mesék örökkön fennmaradnak, még ha nagyot változnak is nemzedékről nemzedékre".
Mindazonáltal a természetes élettől való elszakadás, a televízió térhódítása és az új társadalmi szokások veszélybe sodorják a névtelen szerzők meséit, amelyek szájhagyomány útján öröklőnek nemzedékről nemzedékre, elsősorban a még nem iparosodott országokban. Napjainkban szinte senki nem mesél már. És nagyon kevesen olvasnak mesét. Hajdanában, amikor még nem volt televízió, a kandalló tüzénél meséltek; összejöveteleken, ahol nem volt különbség kicsik és nagyok között... Idővel a népmesék már csak a gyerekeket szólították meg, akik számára viszont valóban nélkülözhetetlen lelki táplálék maradt. Szerencsére néhány családban még élő hagyomány a "nagyi meséje", vagy az esti mese varázslatos percei. De ez sajnos egyre ritkább...
Talán ez az utolsó pillanat, hogy megőrizzük közös emlékezetünket, hiszen az emlékezet nélküli kultúrák eltűnnek. Az idők folyamán néhány író és kutató óriási erőfeszítéseket tett, hogy megmentsék a régi, hagyományos meséket, ezért lejegyezték őket, mint Perrault, a Grimm testvérek, hogy csak a legismertebbeket említsük, vagy Spanyolországban Machado Álvarez, Fernán Caballero, Espinosa, Sánchez Pérez. Napjainkban Almodóvár, a neves filmrendező tesz meg mindent azért, hogy megmentse a feledéstől a spanyol folklór e pótolhatatlan gyöngyszemeit. Talán még megőrizhető valamennyi ebből a csodálatosan gazdag, de lassan feledésbe merülő népművészetből.
Válogatásunkban különféle témájú és hangulatú, de jellegzetesen spanyol meséket gyűjtöttünk össze olvasásra és mesélésre, amelyek joggal kelthetik fel gyermekolvasóink érdeklődését. Három hagyományos egységbe soroltuk ezeket a meséket: varázslatos mesék, állatmesék és végül a hagyományőrző mesék. Igyekeztünk élő, változatos, és reprezentatív válogatást adni a spanyol népmesekincsből, amelynek legjellegzetesebb vonása a realista ábrázolásmód és a humor. Jó meseolvasást!
Vissza