Spanyol festészet (Dr. Castiglione László könyvtárából)

Előszó

RODERIK, az utolsó vizigót király úgy látta meg - a legenda szerint - Florindát, Julián gróf, Spanyolország afrikai kormányzójának leányát, amint a Tajoban fürdött. A király beleszeretett a lányba és elcsábította. Florinda tudatta apját szégyenéről, aki rettentő bosszút esküdött. Rábeszélte Tarik mór hadvezért, hogy keljen át seregével a tengeren. A mórok Calpe - a mai Gibraltár - sziklájánál szálltak partra és nyomban hatalmukba kerítették Cartagénát Ezután Tarik Xeres de la Fronteránál megütközött Roderikkel, legyőzte őt és csaknem kardcsapás nélkül vonult végig arab és berber bandáival az egész félszigeten. Az arabok rövidesen egészen a frankok országáig jutottak el, megvetették lábukat Spanyolországban és a félsziget egész fejlődésében, életében, művészetében máig is kitörölhetetlen nyomokat hagytak.
Ez a több évszázados arab uralom, mely Spanyolország déli részeit elvágta az európai keresztény középkori kultúra hatóerejétől, területén belül, de határain túl is igen erős keleti kultúrát virágoztatott föl. Abban a korban, amikor Európában az ókeresztény festészet virágzott, majd a románstílű mesterművek, az illuminációkkal ellátott kéziratok keletkeztek, Spanyolországban mohamedán mecsetek épültek, királyi palotákat terveztek, kalifák kertjeit rendezték és tudósaik a Korán szuráin, vagy más, az európai szellemtől távoleső metafizikai kérdéseken vitatkoztak. Vissza