Nemzet és haladás

Irodalmunk Világos után

Szerző

Sőtér István

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Sőtér István: Nemzet és haladás ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	781 oldal
Sorozatcím:	Irodalomtörténeti könyvtár
Kötetszám:	12
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Az előzmények
A népiesség elméletének kialakulása
Erdélyi János és a plebejus értelmiség	9
Hegel-hatás a népiesség elméletében	14
Túljutás az utánzó, az "eszményi" irodalmon	19
Igény az "általános emberi" iránt	21
A népköltészet, mint a nemzetileg polgárosodó irodalom biztosítéka	24
A népköltészet gyűjtői	28
A népiesség demokratikus tartalmai	31
A népiesség, mint út az össznemzeti kötlészethez	35
Az új költészet-eszmény	39
Párhuzamosságok Kelet-Európa irodalmaival és a magyar zenével	41
Petőfi népköltőisége, és a fiatal Arany
Petőfi túljutása a népies-nemzeti költészeten	50
Népies, nemzeti - és forradalmi költészet kapcsolódása Petőfinél	53
Népiesség és realizmus egysége Petőfinél	58
Petőfi műfajaiban megvalósul a népies-nemzeti költészet	59
Petőfi forradalmi programjának kialakulása	65
Petőfi romantikája	70
Arany a népies és a nemzeti költészetről	75
Petőfi és Arany népiesség-felfogásának különbségei	78
Arany népiességének demokratizmusa	83
Toldi népiessége	86
Toldi: össznemzeti hőseszmény	89
Toldi szerkezete és motivációja	92
Az irodalom, a nemzet és a polgárosodás - A népies-nemzeti költészet
A népiesség elmélete Világos után
Harc a népiesség eltorzítása ellen	101
Gyulai Pál és a nemzeti művelődés eszménye	105
A nemzeti egység és a népies-nemzeti irodalom	108
Gyulai népies-nemzeti költészet-elmélete	110
Gyulai pályaszakaszai	112
Támadás és védelem a népiesség körül	114
Arany elképzelései a népies-nemzetiről	117
A sárkány értelme	119
Erdélyi felfogása az áthasonításról	122
Népköltészet és műköltészet viszonya	126
Erdélyi Petőfi-értékelése	127
Gyulai Petőfi-értékelése	130
A "népnemzeti" Petőfi	134
Gyulai a válság-költészet ellen	137
Az irodalomtörténet népies-nemzeti értelmezése	142
Gyulai Petőfi-portréjának módszere	144
Kiegyenlítődési lehetőség a népies-nemzeti és a liberalizmus között	146
Népiesség a költészetben
Toldi estéje: nemzetiség és polgárosodás szétválásának tragikuma	150
Toldi estéje: új út a népies-nemzeti költészetben	156
Toldi estéje szerkezete	157
Visszanyúlás a romantikához: Katalin	164
Katalin: a byroni előadásmód	167
Bolond Istók: a byroni-népies életkép	170
Bolond Istók: a nem-eszményítő népábrázolás	172
Nagy Ida: a nemzeti hibák tükre	176
Visszatérés a naív népiességhez	179
A naív-népies közjáték művei	182
Dal és dalszerűtlenség Arany lírájában	185
Arany válság-lírájának előzményei	189
Arany "Felhők-korszaka"	194
A válság feloldásának egyik lehetősége: a tárgyiasulás	199
Tárgyiasulás és nemzeti hivatásérzet: a balladák	202
Sürítés, tömörítés: balladai művészet	205
Az életkép szerepe a balladában	210
A történelmi balladák (románcok)	212
A népies-nemzeti költészet új távlatai	217
A népies-nemzeti költészet lehetőségei Tompánál	222
A válság-líra változatai Tompánál	229
Tompa allegóriái és ódái	236
Tompa viszonya a népiességhez	240
A népiesség öröksége - és az örökség átalakulása Vajda Jánosnál	242
Dalszerű forma és nem-dalszerű tartalom Vajdánál	246
Vajda intellektuális líraisága	251
Újszerű és öröklött elemek Vajda stílusában	253
Vajda közéletisége	257
Mit nyújtott a népiesség a magyar költészetnek	261
A népies-nemzeti eszmeiség és a liberalizmus kiegyenlítődése
Polgárosodás és nemzetiség
Eötvös állam- és egyensúly eszménye	271
Eötvös nemzetszemlélete	277
A "mérték" szerepe a liberális gondolkodásban	283
Törekvések nemzetiség és polgárosodás egyeztetésére	287
A kor átmenetiségének fölismerése. Aggodalmak az "idegenszerűség" miatt	294
A nemzeti eszme érvényesülése az erkölcsi szemléletben	297
Erkölcsiség és nemzetiség legmagasabb kifejeződése: a költészet	302
Erkölcsiség és szenvedélyigény találkozása a tragikumelméletben	306
A tragikai kényszerűség elve	310
A tragikai vétség formái	312
A nemzeti polgárosodás mérlege az 50-es években	317
Kétség a nemesi polgárosodás lehetőségében: az Udvarház	319
A motiváció szerepe a jellemábrázolásban	323
Az Udvarház realista művészete	327
A nemesi polgárosodás kilátástalanságáról: Vajda János röpiratai	329
Vajda új nemzeteszményt keres	337
Vajda szemléletének plebejusi elemei	341
Nemzetiség és polgárosodás kiegyenlítődése	345
Arany szintézise az irodalomtörténetben és az epikában
A nemzeti egység és az irodalomtörténet	350
Arany irodalomtörténeti fejlődésképe	358
Gyulai irodalomtörténeti fejlődésképe	361
Kiegyenlítődés a népiesség és a nemesi liberalizmus között	372
A népiesség idomul a polgárosodás igényeihez	375
Megszorítások és tágítások a nemzeti költészet elméletében	378
Mit vehet át a nemzeti költészet a régi és a népköltészetből	384
Az eposz és a regény viszonya	391
Az eposz, mint össznemzeti műfaj	399
Az eposzi hitel	405
A motiváció szükségessége az eposzban	408
A Csaba-trilógia	412
Buda halála	417
Toldi szerelme	430
A nemesi polgárosodás utójátéka az irodalomban
Kemény Zsigmond történelemszemlélete
Kemény tragikum-felfogásának múltszázadi értelmezése	445
A két világháború közti Kemény-értékelés	449
Kemény polgárosodási igénye	454
Férj és nő: a nemesi polgárosodás csapdái	458
A Korteskedés: nemzet és haladás ellentmondásai	463
Valóság helyett: a valóság fantomizálása	471
Gyulai Pál: a kikerülhetetlen végzet regénye	474
Gyulai Pál: a szociális és a nemzetiségi kérdés álruhás ábrázolása	477
Gyulai Pál: a közvetett ábrázolás eljárásai	480
Gyulai Pál: tragikum és "külpolitikai végzet"	482
A "súlyegyen"-elmélet és a végzet kikerülhetősége	486
A "súlyegyen"-elmélet erkölcsi következményei	493
A történelem: mint a nemzeti polgárosodás bázisa	501
Kemény nosztalgiája az összhang iránt	504
Romantika és realizmus I. (Kemény Zsigmond történelmi regényei)
Nemzeti és "általános emberi" Kemény regényeiben	508
A lélek- és jellemrajz természettudományos elemei	511
Összetett és elemző jellemábrázolás	516
A romantikus cselekmény	519
Az eszmeregény	522
Kemény romantikájának indokai. Túlhaladási törekvések	524
Ködképek a kedély láthatárán: rögeszmék helyett - eszméket!	526
Özvegy és leánya: a tragikum formái	529
Özvegy és leánya: nemzeti történelem, nemzeti típusok	534
A rajongók: egyéni sors és közélet kapcsolata	536
A rajongók: Kemény felfogása a végzetről	539
A rajongók: Pécsi Simon és Kassai Elemér tragikuma	541
A rajongók: Kemény regényeinek és történelemszemléletének összefüggései (Laczkó István sorsa)	544
A rajongók: Kassai István és Pécsi Deborah jellemének összetettsége	549
Zord idő: Frangepán, mint Kemény álláspontjának tolmácsa	553
Zord idő: Werbőczi és Martinuzzi tragikai vétségei	556
Zord idő: a tragikai irónia (Turgovics)	561
Zord idő: a romantika visszatér, Elemér és Barnabás alakjában	564
Kemény történelme: erkölcsi viszonyok és helyzetek tárháza	569
Romantika és realizmus II. (Jókai első korszaka)
Jókai nemzeti romantikája	574
A romantikus motiváció	576
A "valóság romantizálása"	578
Jókai és a Petőfi-korszak romantikája	580
Jókai és a népiesség	582
A Nábob és előzményei	583
A Nábob jellemei és szerkezete	585
A Nábob szerepe a magyar regény fejlődésében	588
Kárpáthy Zoltán: nemzeti erkölcs és nemzeti tevékenység	590
A nemzeti romantika hasznai elégtelenségei	593
A nemzeti polgárosodás vágyképe	595
A különösség Jókainál	597
A különcök és az anekdota	598
A nemzeti típusok Aranynál és Jókainál	602
A következmények
"Ideál" és "reál"
Bacon induktív módszerének hatása	608
A kritikai-filológiai módszer	614
Tudomány és művészet. Az esszé	619
A példakép: Macaulay	622
Indukció és tapasztalatiság Gyulainál	625
Fenntartások Rankéval szemben	627
A természettudományos szemlélet. A "reál". A mechanikus materializmus	628
Tiltakozás a mechanikus determinizmus és a "materialista" erkölcs ellen	631
A kapitalizmus erkölcsi viszonyai. A szabadakarat tana	634
Anti-materializmus: hátatfordítás az erkölcsi kérdésnek	636
Az "erkölcstelen" irodalom példái: Balzac és a franciák	639
"Ideál" és "reál" kiegyenlítéséért	643
"Ideál" és "reál" viszonya Aranynál	647
A "válogató" és "kiengesztelő" eszményítés	651
"Ideál" és "reál" mint irodalomtörténeti korszakok	653
Anti-materialista eszményítés. Salamon és Greguss	659
Temperált és vígasztaló irodalom	662
"Nemzeti klasszicizmus" és "eszményítő realizmus"	664
A Világos utáni korszak szemléletének sommázása: Az ember tragédiája	669
A Tragédia három szférája	672
A történelmi és a természeti végzet a Tragédiában	681
Nemzet és emberiség kapcsolata a Tragédiában	685
Kitekintés (Arany és Vajda utolsó korszaka)
A "kapcsos könyv" és az Őszikék	691
Arany idegensége a polgári Magyarországon	692
Az Őszikék: Arany költészetének új kapcsolata a valósággal	694
Az Őszikék: az új líra lehetősége	697
A városi világ felfedezése az Őszikékben	701
Vajda János konfliktusa	704
Vajda János témáinak jelképessége	708
Mérleg	711
Jegyzetek	735
Rövidítések	743
Nation es progres	747
Névmutató	757
A tárgyalt művek mutatója	766