Fülszöveg
1948-ban születtem egy dunántúli kis faluban, Előszálláson.
Tizennyolc évesen első férjem szülőfalujába, Füzesgyarmatraköltöztünk. Tizenhat évig éltem ebben a nagy, alföldi, református faluban. Gyarmaton születtek a gyerekeim, itt értem el első vezetői sikereimet. Első diplomámat a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, 1974-ben vettem át.
A nyolcvanas évek elején Budapestre költöztem, és nyolc évig a
BMB Termelőszövetkezetek Pest Megyei Szövetségénél dolgoztam,
miközben Gödöllőn mérlegképes könyvelői oklevelet, és vállalatgazdálkodási
szakmérnöki diplomát szereztem.
A rendszerváltás idején Pest megye egyik nagy termelőszövetkezetében voltam főkönyvelő. A kilencvenes évek első felében a privatizációt és a társadalmi
változásokat már okleveles könyvvizsgálóként éltem meg.
1996-ban Amerikába mentem nyelvet tanulni, ahol megismerkedtem egy
magyar származású, velem egykorú biológussal. Összeházasodtunk. Ám Magyarországtól és a családomtól nem tudtam teljesen elszakadni. Az...
Tovább
Fülszöveg
1948-ban születtem egy dunántúli kis faluban, Előszálláson.
Tizennyolc évesen első férjem szülőfalujába, Füzesgyarmatraköltöztünk. Tizenhat évig éltem ebben a nagy, alföldi, református faluban. Gyarmaton születtek a gyerekeim, itt értem el első vezetői sikereimet. Első diplomámat a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, 1974-ben vettem át.
A nyolcvanas évek elején Budapestre költöztem, és nyolc évig a
BMB Termelőszövetkezetek Pest Megyei Szövetségénél dolgoztam,
miközben Gödöllőn mérlegképes könyvelői oklevelet, és vállalatgazdálkodási
szakmérnöki diplomát szereztem.
A rendszerváltás idején Pest megye egyik nagy termelőszövetkezetében voltam főkönyvelő. A kilencvenes évek első felében a privatizációt és a társadalmi
változásokat már okleveles könyvvizsgálóként éltem meg.
1996-ban Amerikába mentem nyelvet tanulni, ahol megismerkedtem egy
magyar származású, velem egykorú biológussal. Összeházasodtunk. Ám Magyarországtól és a családomtól nem tudtam teljesen elszakadni. Az 1996-2014 közötti időszakban Magyarország és Kalifornia között ingáztam. Évente hónapokat,
gyakran fél évet töltöttem itthon. 2014 tavaszán végképp feladtam az amerikai
életet, és hazaköltöztem.
Életemben többször előfordultak nagy változások. Amikor felértem valamilyen általam elképzelt csúcsra, nem szerettem, nem tudtam elfogadni, amit onnan
láttam. Csalódtam. Nehéz lelki vívódás után hátat fordítottam. Hittel és lelkesedéssel újra kezdtem. Évtizedek távlatából visszatekintve, azt mondom: megérte.
Móró Piros
piroskasz@hotmail.com
*
A szerző tíz éve, hobbiként foglalkozik elbeszélések, kisregények írásával. Nyomtatásban eddig három kisregénye jelent meg: a Dobd át a kalapod, a Kékmadár és
A párttitkárnő. Könyveiben a megélt tapasztalatait meséli el.
A Sorskönyv egy szegény családban született lány életútját mutatja be az elmúlt ötven évben, aki egy dunántúli kis fali| legszélső házától indult, és eljutott
Kaliforniáig. A főszereplő a hetvenes, nyolcvanas években gyakran lázadozott a
szocializmus hibái ellen. Beismeri, hogy gyakran elcsábította a hatalom, a fizetés,
a pozíció. De volt ereje hátat fordítani mindennek. Elmeséli, hogyan látja a világot,
benne a saját életét az után, hogy Amerikában is leélt majdnem két évtizedet, és a
saját bőrén tapasztalta meg a kapitalizmus és a demokrácia előnyeit és hátrányait.
Légy hű önmagadhoz! - biztatja a főszereplő az olvasót. Megéri? A választ
megtudhatjuk a Sorskönyvből.
Vissza