Előszó
A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlése minden évben a szakma kiemelkedő eseménye. Az állami élet, a tudomány, az oktatás, az üzleti szféra legkiválóbb képviselői jönnek össze ilyenkor, hogy a...
Tovább
Előszó
A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlése minden évben a szakma kiemelkedő eseménye. Az állami élet, a tudomány, az oktatás, az üzleti szféra legkiválóbb képviselői jönnek össze ilyenkor, hogy a magyar gazdaság és a nemzetközi környezet legfontosabb, legizgalmasabb, legújabb folyamatait, jelenségeit elemezzék. A vándorgyűléseket sok év óta látogatja egy több száz fős törzsközönség: a szakma iránt érdeklődő, a személyes szakmai kapcsolatok fontosságának tudatában lévő „kemény mag". Örvendetes módon persze minden évben számos új látogatót is üdvözölhetünk. Nagy öröm a fiatalok számának és arányának folyamatos növekedése - ebben nem kis része van a Siemens Rt.-nek, amely már negyedik éve látott vendégül több tucat egyetemista és pályakezdő fiatalt a szekcióülések napján.
A 2004. évi vándorgyűlést különösen nagy érdeklődés előzte meg, hiszen a rendezvény idején Magyarország már csaknem négy hónapja volt az Európai Unió tagállama. Sokan gondolták úgy, hogy 2004. május 1-jét követően „minden másképpen lesz". Nos, a felfokozott várakozások nem igazolódtak be, de szerencsére a túlzott félelmek is megalapozatlannak bizonyultak: Magyarország gyakorlatilag zökkenőmentesen kapcsolódott be az Európai Unió egységes piacába.
A csatlakozással persze végleg lezárult a rendszerváltozás folyamata, s új szakasz kezdődött hazánk történelmében. A körülmények megváltozása azonban nem szükségszerűen jár együtt a közép- és hosszú távú célok átértékelésével. „Ha a célt egyszer már megneveztük, nem parancsolhatjuk vissza" (Walt Whitman). Tehát a „kapun belül" is döntő prioritás marad az újraértelmezett versenyképességünk megőrzése, fokozása.
A 42. közgazdász-vándorgyűlés ezen új körülmények között vizsgálta, elemezte, vitatta az immár EU-tag Magyarország versenyképességét. Ennek értelmében olyan új témák is kiemelkedő figyelmet kaptak, mint például a társadalmi-gazdasági kohézió, a közösségi támogatások, valamint az EU következő költségvetési periódusára történő felkészülés. A „hagyományos" kérdésektől sem fordultunk azonban el: így szerepelt az informatika, a mezőgazdaság, a „karcsúbb és olcsóbb állam", valamint örök témánk: a magyar gazdaság állapota.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal