Soproni Szemle 2007/2

Fülszöveg

A városi gazdálkodás hatékonyabbá tételét egyszerű elvek indokolták: a városok (nem tévedés) több évtizedes adóhátralékokat halmoztak fel, amelyek a 17. század végére városonként meghaladták a 10 000 magyar forintot, a 18. század legelejére pedig azt megduplázták, sőt előfordult, hogy megtriplázták. Nagyszombat 1662-ben mintegy 7000 forintos adóssága 1702-re 27 000 forintra emelkedett, Kassa adósságai pedig az 1672-ben elkönyvelt 18 000 forintról 1752-re közel 51 000 forintra növekedtek. Az „állam" behatolása a városi igazgatásba tehát érthető, egyben a Nyugat-Európában lezajlott párhuzamos folyamatok eredménye-ként következett be. Sopron városa sem volt ez alól kivétel, hiszen a kamarai biztosok jelentései szerint a városnak a 17. század végére már közel 200.000 forint adóssága volt, ami a többi város között is kiemelkedőnek számít. [ ]
1672-től kezdve a városi tisztújítások irányítása közvetlenné vált. A városokban legalább fele részben katolikusokat választattak, és a bíró... Tovább

Fülszöveg

A városi gazdálkodás hatékonyabbá tételét egyszerű elvek indokolták: a városok (nem tévedés) több évtizedes adóhátralékokat halmoztak fel, amelyek a 17. század végére városonként meghaladták a 10 000 magyar forintot, a 18. század legelejére pedig azt megduplázták, sőt előfordult, hogy megtriplázták. Nagyszombat 1662-ben mintegy 7000 forintos adóssága 1702-re 27 000 forintra emelkedett, Kassa adósságai pedig az 1672-ben elkönyvelt 18 000 forintról 1752-re közel 51 000 forintra növekedtek. Az „állam" behatolása a városi igazgatásba tehát érthető, egyben a Nyugat-Európában lezajlott párhuzamos folyamatok eredménye-ként következett be. Sopron városa sem volt ez alól kivétel, hiszen a kamarai biztosok jelentései szerint a városnak a 17. század végére már közel 200.000 forint adóssága volt, ami a többi város között is kiemelkedőnek számít. [ ]
1672-től kezdve a városi tisztújítások irányítása közvetlenné vált. A városokban legalább fele részben katolikusokat választattak, és a bíró valamint a jegyző tisztébe is a kamarák megbízható emberei kerültek. Sopron az elsők között volt, ahol Kollonits Lipótnak, a Magyar Kamara elnökének felszólítására katolikusokat voltak kénytelenek a tanácsba választani. A tanácsnak meg kellett hajolnia a kamaraelnök akarata előtt, mivel ellenkező esetben mintegy 160.000 forintnyi tartozást kellett volna kifizetniük. A korábbiakkal ellentétben, amikor a város előtt megjelenő testületeket maga a városi polgárság iktatta be, ezt most a királyi biztosnak kellett elvégeznie.
H. Németh István: Az állam szolgái vagy a város képviselői? A központosuló várospolitika hatásai a soproni politikai elit átrendeződésére Vissza