A keresztény álláspontja a természetben III.

Tartalom

IV. SZAKASZ.
Az emberinem egységes eredete.
I. FEJEZET.
Bevezető elmélkedések az érzéki ember s annak létviszonyai fölött.
A föladat kijelölése. A föladat fontossága. Az egység eszméje lelkesít. A pogányok fölfogásai. Az ellenséges mozgalmak kezdetei. A mai természet-bölcselet. Anyagelvi
nézetek. A föladat közelebbi meghatározása. Annak részletei. Az ujabb spiritismus ezen tannal szemben 3-16
II. FEJEZET.
Az ember mint természeti lény.
Az ember önmagát is osztályozta. Osztályozási törekvések. Észrevételek ezen tárgyhoz. Az ember mint érzéki lény. A testiség közös vonásai. Az anyagelvi nézetek sulypontja. Az élet jelensége teremtőt követel. Idevágó fölfogások. A fajkérdés. Az állatvilág rendezése. A faj fogalmának körülírása. A fajjelleg állandósága. A fajjelleg lényeges tulajdon. Ezen jelleg belső rokonságon alapszik. A fajjelleg mint természettörvény. A korcsnemződés jelenségre. A korcsnemzedékek sorsa. Az elmondottak alkalmazásban az emberre. Népvegyülési mozgalmak. További elmélkedések ezen tárgy fölött. Még néhány szó ugyane tárgyban. Az adott fajjelleg minden népre kiterjed. Az ember egyenjogusága 17-51.
III. FEJEZET.
Az emberi alak egységes jellege.
A csontrészekről általában. Emberi és állati koponyák. A medenczecsontok alkotása. A medencze s annak izomzata. A végtagok alkotása. A kéz és láb alkotása. A kéz közelebbi jellemzése. A kéz élettani fontossága. A láb közelebbi jellemzése. Emberi és állati láb. Az állati láb egyik fő jellege. Az ember természetes állása. Más szervrészek egybevetése. Korábbi állatleirások. A vadnépek és csecsemők lábai. A koponyaalkat egységes jellege. Ezen jelleg maradandó. Vastag és vékony falazatu koponyák. A külső viszonyok nyomatéka. A lelki tevékenység visszahatásai. A medenczealakulás különböző embertörzseknél. A mendenczealkat mint egyesítő mozzanat. Az emberi jelleg méltánylása 52-102
IV. FEJEZET.
Az emberi testalkat további részletezése a rajta tapasztalt eltérések számbavételével.
A testiség az emberi természet járuléka. Anyagelvi felfogások. Az emberi vonások találkozása. Az emberi életkor találkozása. Az emberi életkor átlagos értéke. Az életkor közös eredetre utal. A patriarchák életkora. Indokoló mozzanatok. Az ellenvetések elhárítása. A testnagyság átlagos értéke. Az eltérések valószínű indokai. A testnagyság mint időkérdés. Közelebb álló jelenségek. Képzeletszülte állatemberek a régieknél. Idevágó ujabbkeletű dolgok. Közlemények Kelet-Indiából. Ezen közlemények taglalása. A dolog visszás jellege. Az ellenbizonyitékok nyomatéka. A látszat csalékonysága. A korcs nem lehet törzsalapitó. A magzat ellentétben a korcsszülöttekkel. 103-134.
V. FEJEZET.
Bőrszín s az emberi test szörtakarója.
Az emberi bőr alkotása. A bőr szinét meghatározó elemek. Az emberinem osztályozása. A szinkülönbségek jelentősége. A szinek átmenetei. A szinkülönbségek további taglalása. Amerika őslakói. A színek jelentősége. A haj és annak alkotása. A haj színét létesítő dolgok. A hajfürtök szinváltozatai. A hajfürtök külső alkotása. A hajzat átmenetei. A szakállnövés különböző népeknél. Szakáll és testszőr. A szőrnövet eltérései. Összefoglaló mozzanatok. A szőrnövet mint kórtermény. Hajalkat és majomelmélet.
Mezítelenség a majomelmélet látterén. Összefoglalás és átmenet. 135-171
VI. FEJEZET.
Értelmező jegyzetek a megelőző fejezetben tárgyalt jelenségekhez.
A szinkülönbségek kérdése általában. A kérdés régisége. Ujabbkori ellennézetek. A szinekről általában. A tárgyak szinei. A szinek változásai. Az eddig mondottak alkalmazásai. Az utazók tapasztalatai. Az előadottak egybevetése. A kérdés további taglalása. A zsidókon tapasztalt jelenségek. A szinesedés mint kórszülemény. Tüdő és bőr. A meghonosodásra alapított ellenvetés. Észrevételek ezen tárgyhoz. A magzatok és csecsemők hasonlóságai. Színváltozási esetek ellentett irányban. Az állatoktól kölcsönzött hasonlat. A szinek rokonsága. Az ujabb természetbúvárok felfogásai. Ezek szorosabb körülírása. További megjegyzések ezen tárgyhoz. Az anyagelvi anthropologia.
Összefoglalás 172-203.
VII. FEJEZET.
Az emberiség bölcsős hazája, s onnan történt szétágazódása. A történelem és hagyományok Ázsiára utalnak. Az első emberek életviszonyai. Az első vándorlások színhelyei. Meghatározó adatok az előbbi dolgokhoz. Az állatvilág bizonyítéka. Az első miveltség csirái és székhelye. Az iparnövények ázsiai eredete. Az első népmozgalmak továbterjedése. Az anyagelvi fölfogások méltánylása Az ősemberek ellentétben a mai vadakkal. Egykori miveltség maradványai. Eszmetársulások. Az eljuthatás módozatai távoli földrészekre. Polynesia benépesedése. A szigetlakók ázsiai eredete. A nagy szárazulat, hypothesise. Némely útbaigazító jelenségek. A tengeráramlások. További jelenségek és következtetések. Vallási fogalmak és népszokások. Ezek megegyező vonásai. További indokok ugyanezen tárgyhoz. Amerikai vándorlások. Műemlékek az inkák korából. A normannok- és irekre emlékeztető dolgok. Jelképes iratok. Még más idevágó jelenségek. Eddigi tárgyalásaink foglalatja. Befejező jegyzetek 204 - 253
VIII. FEJEZET.
A lelki tulajdonok egysége, bizonyítékok a nyelvtudomány köréből.
A beszéd fontossága. Föltevések annak eredetéről. Az indulatszók helyzete a nyelvben. A beszéd az ember sajátja és jellemzője. Eltérések az alapnézetekben. A nyelvnek tanusága önmagáról. A nyelvnek csak egy eredete gondolható. A nyelveredet a bibliában. A tudás fája s annak gyümölcse. A tudás és hit egymás viszonyában. A tudás elégtelensége. A nyelveredet összefügg az ember eredetével. A nyelvtudomány kezdetei. Kifejlődése és
irányzata. A nyelvek csoportositása. Tanuságok az egységes eredet mellett. További elmélkedések ezen tárgy fölött. A polyphyleta nézet tisztább alakjában. A nyelvek rokonságai. A nyelvkülönbségek közelebbi okai. A nyelvészet és a Genesis nemzetség-táblája. Az emberinem egysége a nyelvek alapján. A bibliai esemény egyéb emlékei.
A kereszténység befolyása a nyelvtudományra 254 - 292
IX. FEJEZET.
A lelki tulajdonok egysége, erkölcsi egység.
A szellemi élet sokoldalúsága. Az ember, mint ennek földi birtokosa. Az emberiség közös vagyona. Az ember egyuttal erkölcsi lény. A lelkiismeret az ember kizárólagos tulajdona. Vallás és erkölcsiség egybetartozik. Szétválasztásuk nem lehetséges. Mindkettő az emberiség közvagyona. Történelmi és néprajzi érvek. Az erkölcs viszonya az igaz és tévhithez. A természeti népek példája. A hitélet korcs jelenségei. Az álhit jelenségei más irányokban. Az idevágó erkölcsi fölfogások. Némely ellenvetések taglalása.
A szines néptörzsek kulturképessége. A polgáriasodás föltételei. Hátrányos körülmények. A szines néptörzsek tanulékonysága. Tudományos négerek. Még némely idevágó mozzanatok. Az erkölcsi egység egyéb tanujelei. Indokoló körülmények. Befejező elmélkedések 293-326.
X. FEJEZET.
Az emberiség származási okmánya.
Az irott okmány jelentősége. Az ember eredetéről szóló tudósitás. Ennek tüzetesebb körülírása. E mellett szól az ész itélete. Tényleges bizonyitékok. Az egység szoros értelemben. Néphagyományok az ember eredetéről. Az emberi természet szokatlansága. További részletezések. A bün érzetének nyilvánulásai. Az ember ős állapota. A bűnbeesés és annak következményei. Ennek igazolása a mai viszonyokból. A bibliai közlemény természetfölötti eredete. Idevágó hitregék. Az elmondottak foglalatja. Az első bün idegen eredetű. A világszabaditó reménye. A nép szava Isten szava. Az első ember történelmi lény. Összefoglaló elmélkedések 327 - 355.
XI. FEJEZET.
A paradicsom s a társasélet első alapeszméje.
A szülőföld emléke. Első népmozgalmak. Ezek Ázsia középtájairól indultak ki. A paradicsom négy folyója. Ezek hagyományos jellege. A középázsiai vizrendszerek. A világfolyók eszméje. Ezek kiindulási helye. A körülmények Örményországra utalnak. Közelebbi jellemzések. A társadalom első kezdetei. A társadalom alapeszméje. A társadalom ferde magyarázata szemben a keresztény tannal. Anyagelvi socialismus. Vele szemben a társadalom eszméje. A társadalom fogalmának elemzése. Annak elfajulásai. A rabszolgaság törvényellenes dolog. Ennek egyedüli orvosszere. A társadalmi ember életföladata. A hatalom isteni eredete. Erkölcsi nyomatékok. A keresztény elvek
hatálya. A társadalom keresztény fogalmak szerint. Befejező elmélkedések 356-389.
XII. FEJEZET.
Az emberiség leszármazási viszonya a Noachidák nemzetségéhez.
Az első embereket érintő dolgok. Némely félreértések kiigazítása. Átmenet a régi és ujabb világ közt. A Genesis nemzetségi táblája. A semita néptörzs. A semiták nemzetségei. Japhet nemzetsége. A japhetidák szétágazásai. A japhetidák Ázsiában. A görögök nemzetsége. A római nép kezdetei. A római nép törzsrokonai. Leszármazásuk
a japhetidáktól. Gomer és a kelták. Történelmi vázlatok. A szlávok és a germánok. A kauk germántörzs 390-418
XIII. FEJEZET.
Folytatás. A khamita-nemzetség s annak szétágazásai.
Ezen néptörzsnek első lakhelyei. Szónyomozási mozzanatok. A khanaaniták nemzetségei. Ezen nép életsorsa. A khamiták délnyugati Európában. A khamiták mint első kivándorlók. További helyhatározások. A khus-nemzetség délszakon. Összefüggő jelenségek. A régiek fölfogásai. Ezek helyesebb kifejezése. India ős népei. A délszigetlakók viszonyban a Sabatha-nemzetséggel. Ázsia egyéb népei. Hagyományok első vándorlásaikról. Összefoglaló elmélkedések 419-444
XIV. FEJEZET
Nemzetünk az emberiség életfáján.
Nemzetünk ős eredete. A hunnok- és avarokra utaló régiségek. A magyar nép első föllépése. A nemzeti élet alapkellékei. Jellemző vonások nemzeti életünkből. Nemzeti életünk iskolája. Multunk a történelemben, jövőnk a nemzeti alkotmányban. 445-454.
Zárszemle 455-478.
VII. SZAKASZ.
A kereszténység' mint alkotó s átalakitó világjelenség.
I. FEJEZET.
A történelmi kereszténység, s annak fogadtatása az emberiség részéről.
A történelem mint biróság. Hivatkozás a pogány irók hallgatására. Flavius József tanusága. Tacitus tanuságtétele. Svetonius tanuságtétele. Más jelenségek ugyanazon korból. A kereszténység csodás emelkedése. Észelvi indokok. Keresztény valláserkölcsi elvek viszonyban a bölcsészek tanaival. Bölcsészet és vallás. Magasztosság társulva
az egyszerüséggel. A kereszténység első hatásai. Jézus mint valódi Messiás. Észelvi fölfogások. Az észelviség ellenmondásai. A kereszt és a megváltás hite. Ennek viszonya a keresztény tanhoz. Strausz vallomása. Észrevételek ezen tárgyhoz. Az ellentétek szembeállítása. A kereszténység alapeszméje 481-506
II. FEJEZET.
Jézus tanúságtétele önmagáról.
Jézus jelleme a tőle idegenek szemében. Az ő nyilatkozata a templomban és főpap előtt. Tanúságtétele a világi hatósággal szemben. Elmélkedések ezen tárgy fölött. Helytelen idézetek és magyarázatok. Helyreigazító utalások. A félreértés eredete és alapja. A valódi tényállás föltüntetése. Az emberi cselekvések hatályai. Jézus tanítása ezekkel szemben. Országa nem ezen hatályokon épült. Ezen jellemvonás a történelemben. Természetszerü lehozások. Római állapotok, az apostolok megérkeztekor. Az ellenséges viszonyok nyomatéka. Ezek szövetkezése a kereszténység ellen. Az emberek állitólagos kedélyállapota. Idevágó megjegyzések. A kereszténység hatálya az emberek lelkületére. 507-531
III. FEJEZET.
Jézus megjelenése az emberek közt.
A világszabaditó reménye. Ennek határozottabb kifejezései. A jóslatok találkozása. A népek várakozása. A várakozás teljesülése. A Messiás mint emberi alak. Az emberi alak mintaképe. A tökély legmagasztosabb alakjában. A szeretet legtisztább minőségében. A szeplőtlen tisztaság kifejezése. Irgalmasság és szeretet. Eszménykép és valóság. Az ártatlanság legszentebb alakjában. Az észelviség magatartása. Socrates erkölcselvei. Jézus mint tanitó. Erős mint a halál az ő szeretete. Beteljesedett. Engedelmes volt a kereszt haláláig. Megjelenése mint az Istenségé. Isten velünk 532-559
IV. FEJEZET.
A kereszt és annak jelvényei a természetben. Ellentétes fölfogások. A feszület magasztossága. A kereszt jele a pogányok közt. A kereszt és a keresztviselés. A kereszt jele a természeti tárgyakon. Emberi viszonyok. Összefoglaló elmélkedések 560-569
Zárszemle 570-581

Témakörök