1.062.087
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A paprika
Capsicum annuum L./V. kötet 13. füzet - Ajakosak-mákfélék
Budapest
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 226 oldal |
| Sorozatcím: | Magyarország kultúrflórája |
| Kötetszám: | V. 13. |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-05-3952-7 |
| Megjegyzés: | Színes és fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Angol és orosz nyelvű tartalomjegyzékkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:A paprika magyar és más nyelvű nevei a legtöbb esetben a borsot jelentő görög és latin peperi - piper szóra vezethetők vissza. A szó szanszkrit eredetű (Bálint 1962). Az indián... Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:A paprika magyar és más nyelvű nevei a legtöbb esetben a borsot jelentő görög és latin peperi - piper szóra vezethetők vissza. A szó szanszkrit eredetű (Bálint 1962). Az indián agi vagy aji és chilli név Európában nem terjedt el.
A paprika magyar neve minden valószínűség szerint a délszláv papar (bors) szóból alakult kicsinyítő képzővel, amely azonban szintén a görög-latin peperi - piper származéka. Valószínűleg a török kirmizi biber elnevezés útján került a délszláv nyelvekbe, és hangcsere révén lett belőle piperke és végül paprika.
Kardos (1897) említi, hogy a paprika botanikai elnevezését (Capsicum) a görög kapszo vagy kaptein 'marni, harapni, falni' vagy pedig a kapszakesz 'tok, hüvely' szavaktól nyerte.
A piper elnevezés széles körű használata az európai nyelvekben hosszú időn át bizonytalanná tette a bors és a paprika megkülönböztetését. Az antik írók (Dioszkoridész, Plinius) nyomán még a XVI. században is előfordult, hogy „piper" néven botanikailag egymástól távol eső fajokat foglaltak össze, amelyeknek közös tulajdonsága a termés csípős íze volt. Így pl. Matthiolus sienai orvos Compendium de plantis omnibus una cum earum iconibus (1571) c. művében öt Piper fajt ír le, amelyek közül a Piper nigrum a fekete borsot, a Piper indicum a paprikát jelenti, amint ez a növények ábrázolásából is kétségtelenül megállapítható. Megjegyzi, hogy a Piper indicumot más néven Siliquastrumnak nevezik, olaszul Pepe cornuto vagy Pepe d'India, németül Indianisch Pfeffer, franciául Poivre d'Inde a neve. Másik könyvében (Commentarii in Pedacii Dioscoridis Anazarbei de Materia Medica, 1559) a Piper indicumot, azaz a paprikát a többi Piper fajtól különválasztva írja le.
Fuchs Leonhard ugyanabban az időben külön elnevezést javasolt a paprika számára. New Kreüterbuch (1543) c. művében Capsicumnak, németül Indianischer Pfeffer vagy Chalecutischer Pfeffer-nek nevezi. Megjegyzi, hogy mások a Piper hispanum, Piper Indianum, Piper Calecuthinum nevet is használják, ő azonban helyesebbnek tartaná a növény tokszerű termése miatt a Capsicum nevet. Vissza
Tartalom
I. A paprika neve (Somos András) 9II. A paprika rendszertani helye és rokonsága (Csilléry Gábor) II
1. A rendszerezés története 11
2. A Capsicum nemzetség evolúciója 13
3. A Capsicum nemzetség fajai 17
4. A paprikafajok keresztezhetősége 35
III. A paprika elterjedése és termesztésének története (Somos András) 43
IV. A paprika külső alaktana (Somos András) 50
1. Csíranövény 50
2. Gyökér 51
3. Hajtásrendszer 52
4. Levél 55
5. Virág 55
6. Termés 58
7. Mag 65
V. A paprika belső alaktana (Felhős I.-né Váczi Erzsébet) 66
1. Gyökér 66
2. Hajtásrendszer 70
3. Levél 77
4. Virág 80
5. Termés 86
6. Mag 87
VI. A paprika élettani viszonyai (Somos András) 89
1. Fényigény 89
2. Hőigény 92
3. Vízigény 96
4. Tápanyagigény 101
VII. A paprika virágzás- és termésbiológiája (Somos András) 105
VIII. Környezeti tényezők hatása a paprikára (Somos András) 113
1. Hőmérséklet 113
2. Fény 114
3. Csapadék 114
4. Talaj 115
IX. A paprika károsítói 115
1. A környezet okozta betegségek (Glits Márton) 115
2. Növényi kórokozók (Glits Márton) 115
a) Vírusos betegségek 115
b) Mikoplazmás betegség 118
c) Baktériumos betegségek 118
d) Gombás betegségek 120
3. Gyomnövények (Somos András) 125
4. Állati kártevők (Farkas Károly) 126
a) Hengeresférgek 127
b) Puhatestűek 130
c) Rovarok 130
X. A paprika agrotechnikája (Somos András) 144
1. Az étkezési paprika termesztése 144
a) Szabadföldi termesztés 144
b) Hajtatás 150
2. A fűszerpaprika termesztése 153
XI. A paprika citogenetikája és örökléstana (Csilléry Gábor) 154
1. Citogenetika 154
a) Kromoszómák 154
b) Haploid növények 155
c) Poliploid növények 156
d) Triszóm növények 157
2. Örökléstan 158
a) Alaktani és élettani tulajdonságok öröklődése 150
b) Betegség-ellenállóság öröklődése 170
c) Génkapcsolódások 174
XII. A paprika nemesítése (Csilléry Gábor) 176
1. Nemesítési célok 176
2. Nemesítési módszerek 177
3. A magtermesztés nemesítési vonatkozásai 1^0
XIII. A paprika kémiai összetétele (Somos András) 182
1. Vitaminok 182
2. Kapszaicin 183
3. Festékanyagok 185
4. Szénhidrátok 186
5. Egyéb anyagok 187
XIV. A paprika gazdasági jelentősége és felhasználása (Somos András) 189
XV. A paprika alakköre és fajtái (Somos András) 193
1. A fajtarendszerezés története 193
2. Étkezésipaprika-fajták 195
3. Fűszerpaprika-fajták 197
Irodalom 198
Név- és tárgymutató (Priszter Szaniszló) 215
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal