Előszó
E tanulmány a horvátok, szlovákok, németek betelepülésének és betelepítésének történetét tárgyalja Somogy megyében a török megszállás megszűnésétől a XIX. század közepéig. A téma azért is fontos,...
Tovább
Előszó
E tanulmány a horvátok, szlovákok, németek betelepülésének és betelepítésének történetét tárgyalja Somogy megyében a török megszállás megszűnésétől a XIX. század közepéig. A téma azért is fontos, mert sem részlettanulmányok, sem összefoglaló munka még nem tárgyalta a nemzetiségek történetét e régióban. Somogy megye népessége döntően magyar volt, de a XVIII. században a települések egyharmadába különböző nem magyar népcsoportok kerültek, s a XIX. század közepéig vezetett vizsgálataink szerint a horvát, bosnyák, bunyevác, sokac, vend, szlovák és német lakosság számban, gazdasági erőben, kultúrában fejlődött. Sokrétű kapcsolat alakult ki a magyarsággal, s minden téren hatottak egymásra. Somogy megye története ennek a szláv és német populációnak a története is.
Somogy megyében a különböző nemzetiségek nem alkottak nagyobb, egymással közvetlen kapcsolatban álló tömböket. Az egymástól kisebb-nagyobb távolságban lévő nemzetiségi települések, beékelődve a magyar tömbbe, mind gazdasági, mind kulturális téren kapcsolatban voltak. A délszláv népcsoportok interetnikus kapcsolatai kimutathatók Szlavónia, Muraköz, horvátországi régiókkal, ahonnan érkeztek. A somogyi németség egy része Hessenből, Közép-Bajorországból, Sváb-Frank vidékről érkezett közvetlenül. Nagyobb részük azonban szekundér telepesként elsősorban Tolna német falvaiból vándorolt be. Kisebb részük Baranyából, Veszprémből költözött új hazájába, Somogyba.
A tárgyalt korszakunkban a migráció folyamatos jelenség, melynek során a lakosság többször kicserélődött, de jelentős, azoknak a településeknek a száma, amelyekben a 17. század végétől a nemzetiségi lakosság kontinuusnak tekinthető.
Vissza