Somogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján

Előszó

A köztudatban az él, hogy Somogy megye népessége a török hódoltság idején elpusztult. Még napjainkban is így tanítják az általános iskolákban: »A Mohács előtti időben a Nagyalföld déli részének s a Dél-Dunántúlnak színmagyar a lakossága. Ez azonban a hódoltság ideje alatt szinte teljesen elpusztult. Pl.: Somogy megye lakossága Szigetvár eleste után 60 000-ről 500-600-ra apadt.« A valóság az, hogy a megye népe, ha gazdasági erejében meggyengülve is, de a nehéz időkben is kitartott földjén. A gazdasági meggyengülés, az elszegényedés, a termelőeszközök pusztulása a XVI-XVII. században rendkívüli méretű, de a népesség nem fogyott vele hasonló arányban. Tanulmányunkban a korabeli adatok tömegének felsorakoztatásával kívánjuk ezt bizonyítani. Az új feltárások eredményeképpen megpróbáljuk rekonstruálni a megye minden településének valószínű lélekszámát egy adott időpontban, 1720-ban. A kutatások végső eredményeként megállapíthatjuk, hogy a megye népességének kisebbik hányadát teszik a török uralom után betelepedett néprétegek, ugyanakkor Somogyból is történtek kirajzások A megye népességének zöme a török időkben is megmaradt földjén.
A felvetett kérdések egy sereg történetkutatói és forráskritikai problémát érintenek, hisz a rendelkezésre álló iratanyagot (országos összeírások, megyei adókivetési - dicalis - összeírások, urbáriumok, anyakönyvek stb.) a való helyzetnek megfelelően csak így tudjuk értékelni. Kutatásaink eredményének a XVIII. századi viszonyok és a későbbi fejlődés helyes értékelésére is hatása van. Eddigiekben a népesség számát túlzottan alacsonyra tették e területen és általában Magyarországon, így a XVIII. században olyan kedvező természetes szaporodást tételeztek fel, amelyre sem a megelőző évszázadokban, sem a XIX. sz. első felében nem volt példa. Ahol a természetes szaporodás magas, ott igen kedvező életkörülményeket kellene feltételezni, amelyet azonban az eddigi kutatások sehol sem tártak fel. A kor gazdasági-társadalmi viszonyaitól meghatározott életfeltételek, egészségügyi állapotok következtében a születések nagy száma ellenére csak igen kismérvű volt a népesség természetes szaporodása. Tanulmányunkban számszerűen is próbáljuk megközelíteni a természetes szaporodás mértékének igen fontos kérdését, és az európai országok egyes területein feltárt adatokkal is elvégezzük az egybevetést. A népességfejlődés általános tendenciáját kívánjuk végül is megközelíteni. Vissza