A Balkán kapuja?

Fülszöveg

„Önmagában a kulturális főváros kezdeményezés nem volt más, mint ígéret, amelynek beváltása során a szakadékok nemcsak láthatóvá, de talán áthidalhatóvá is válnak. Röpke néhány hónap azonban elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: ami a rendszerváltás óta nem változott meg, azt egy európai cím sem mozdítja ki a helyéből. Az önkormányzati politizálás beidegződései szilárdabbak annál, semmint hogy egy kívülről érkező kezdeményezés kibillenthetné őket megszokott pályáikról. A pár hónap rávilágított arra, hogy ehhez a pécsi értelmiség eszköztára kevés, a mítoszoktól fűtött vágyak eltúlzottak, a bonyolult üzenetek pedig nem érik el a nyilvánosság ingerküszöbét. És mi történik a víziókkal az apparátus kezében? A bürokrácia rugalmatlan ahhoz, hogy befogadja az innovációt és a struktúrán kívüli kezdeményezéseket, ám - mint ez a történet rávilágít - arra sem alkalmas, hogy megalkossa a saját érdekeinek megfelelő stratégiát a maga kulturális fővárosa érdekében. A víziókat bedarálja, kiüresíti, és a maga képére formálja. Kineveli a maga embereit, és megköti a pillanat kívánta egyezségeket a mindenkori folytatáshoz. A finálé - azaz a megnyitó - előtt aztán megérkeznek a kultúra szerencselovagjai, összefércelik a programot, és győzelmet hirdetnek. A forradalom közben felfalja néhány gyermekét. A kulturális főváros év pedig megtörténik, a még mindig aktuális mondás szellemében: kicsi és sárga, de a mienk."
Somlyódy Nóra a kezdetektől a megvalósulásig követi nyomon a Pécs Európa Kulturális Fővárosa történetét. A Balkán kapuja? rendkívül alapos, tárgyilagos és kritikus oknyomozás arról, hogy hol és hogyan élünk. Vissza