A boglári parton

Előszó

Az apa, Somlyó zoltán családi gyökerei Horvátországba és még tovább vezetnek. A nagyapa Alsódomborúban dolgozott fakereskedőnél. Onnan két irányba vezetett az út: az egyik Budapestre, a másik Fiuméba (majd Olaszországba). Az édesanya Bolgár Margit boglári családból származott (egészen a dédszülőkig kimutatható a születési adat). Az anya és az apa itt ismerkedtek meg, nyaraláson. Somlyó Zoltán 1918-ban és a következő évben úgy kereste a Balaton-parti pihenést, hogy a család ismerőseinél vett ki szobát. A találkozások után rövidesen, 1920 januárjában, házasságot kötöttek.
A gyermekáldás nem maradt el. Somlyó György 1920. november 28-án született Balatonbogláron, az anyai nagyapa Erzsébet utcai házában. A településen akkoriban viszonylag nagy lélekszámú zsidó közösség élt. A faluhoz tökéletesen asszimilálódtak. A nagyapa, Bolgár Ignác ennek tagjaként bádogos és vízvezeték-szerelő volt. Dolgozott Bogláron, Lellén és Fonyódon egyaránt. A mester később nem kis büszkeséggel mesélte unokájának, ki mindenkinél járt vízvezetéket szerelni. Négyesy Lászlónál például, a budapesti egyetem professzoránál, akinek szemináriumára Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula is járt. Aztán Kocsis Iván építésznél, a Bauhaus stílus hazai terjesztőjénél. Ott volt még Hankiss János villája, a debreceni egyetem francia irodalom-tanáráé. A nagyapának ugyan nem volt különösebb irodalmi érdeklődése, de azt tudta, milyen intellektuális személyiségnél járt, s büszkélkedett is vele. A húszas évek végén unokáját is magával vitte a Négyesy-villába. Ez életre szóló élmény volt. A könyvtár miatt. Somlyó Zoltánnak Budapesten csak szerény gyűjteménye volt. Az Erzsébet utcai házban is csupán pár kötet forgott: Petőfi Sándor összes versei, a Mindenttudók évkönyve, Az Újság karácsonyi kiadványa, kalendáriumok. (Ezek voltak a kisiskolás első olvasmányai.) A Négyesy-nyaralóban viszont oly gazdag bibliotékába került, ami lenyűgözően nagy hatással volt rá... Vissza