| Bevezetés | 1 |
| A jogtudományok legáltalánosabb felosztása | |
| A jog tartalmával foglalkozó jogtudományok | |
| A jogi alaptan | |
| Jogi alaptan és általános jogtan | |
| Bergbohm "legáltalánosabb" jogtana | |
| Jogi alaptan és jogbölcselet | |
| A jogtudomány lényege és feladatai | |
| Tartalmi és formai jogi fogalmak | |
| A jog fogalma | |
| A szabály fogalma és nemei | 13 |
| A jog fogalmának jelentősége | |
| Szabály és szabályosság | |
| Abszolút és empirikus (vagy akarati) szabály | |
| Különös és általános, szankcionált és szankció nélküli normák | |
| Jog és erkölcs | |
| Az empirikus vagy akarati szabályok felosztása eredetük szerint | |
| Konvekció, hagyomány és divat | |
| A hatástalan kollektív szabály. Az egyéni szabály. A jogszabály ideiglenes meghatározása | |
| A jogalkotó hatalom | 23 |
| A jogszabályokat alkotó tényező közelebbi meghatározása | |
| A jogszabályok mint fogalmi multum tantum. A jogrendszer | |
| Az anarchizmus | |
| A jogalkotó hatalom állandósága | |
| Az engedelmesség | |
| A jog meghatározása | |
| Jog és hatalom | |
| A jogalkotó hatalom tényezői | |
| Az alattvalók erkölcsi meggyőződései mint a jogalkotó hatalom tényezői | |
| Az illegitim jog | |
| Az illegitim jogalkotás határai | |
| A jog szó többértelműsége | 34 |
| Az erkölcsi és jogászi értelemben vett jog | |
| E kettős értelem téves következményei | |
| A jog meghatározásának főbb formái | 36 |
| A természetjog | |
| Az egyoldalú helyeslési elméletek | |
| A célelméletek | |
| Az elismerési elméletek | |
| A kényszerelméletek | |
| A lex imperfecta | |
| Az érvényességi igény Stammler-féle elmélete | |
| A nemzetközi jog | 44 |
| A nemzetközi jog mint az alá- és fölérendeltség viszonya | |
| Az általános nemzetközi jog szabályainak szórványos jellege | |
| A nemzetközi jogot alkotó hatalom ingatag volta | |
| A nemzetközi jog követésének fogyatékossága | |
| A nemzetközi jog szabályainak természete | |
| A jog fogalmának elemei és következményei | |
| Jogszabály és jogszöveg | 57 |
| Az ún. formális jog | |
| Törvényes definíciók és konstrukciók | |
| A parancsoló és az ígérő jog | 59 |
| A parancs | |
| A parancs szankciója | |
| Az ígéret | |
| A parancselmélet | |
| Az akarat | 63 |
| Az akarat mint jogi alapfogalom | |
| Az akarat mint tételes jogi foglom | |
| A kollektív akarat | |
| A társadalom | 67 |
| A társadalom fogalma | |
| A szerves társadalom elmélete | |
| A társadalmak fajai | |
| Az állam | 70 |
| Az állam lényege | |
| Állam és uralom | |
| Az állam célja | |
| A szerves államelmélet | |
| Az állam személyisége | |
| A szuverenitás | |
| Az államkapcsolatok | |
| Az államkapcsolatok nemei | |
| Az összetett állam | |
| A jogalkotó hatalom kötelezettsége. Állami jogsértés | |
| Az állam alkotmánya | |
| Az alaptörvények | |
| Az állam népe | |
| Az állam szervei | |
| Az állami tevékenység fajai | |
| A jog forrása | 97 |
| Belső és külső, elsődleges és másodlagos jogforrások | |
| A külső jogforrások négy formája | |
| A törvény által tiltott elsődleges szokásjog jogi érvényessége | |
| Törvény és rendelet | |
| A szokásjog | |
| A szokásjog fajai | |
| A szokásjog "feltételei" | |
| A történeti jogi iskola elmélete a szokásjogról | |
| Egyéb szokásjogi | |
| A jog értelmezése és alkalmazása | 109 |
| A kérdés feltevéséhez | |
| Az akarat-nyilvánítások értelmezéséről általában | |
| A jog értelmezésének alaptanai | |
| A jogértelmezés tételes jogi szabályai | |
| A logikai szabadjog elméletének bírálata | |
| A jogrendszerek mint "logikailag zárt egészek" | |
| A jog hézagai | |
| Döntő hatóság nélküli hézagok | |
| A lélektani szabadjogi elméletek bírálata | |
| A jogtörténeti szabadjogi elméletek bírálata | |
| A szillogizmus-elméletek bírálata | |
| Jogi kötelezettség és jogi igény | 128 |
| A jogi kötelesség | |
| A jogi igény | |
| A jogi kötelezettség viszonya a jogi igényhez | |
| A kereset | |
| Az engedély és szabadságjogok | |
| A jogszabály reflexhatásai | |
| Az "alanyi jog" elnevezése a jogi igény megjelölésére | |
| Az alanyi jog akaratelmélete | |
| Az alanyi jog érdekelmélete | |
| Az alanyi jog természetjogi elmélet | |
| Közjog és magánjog | |
| Az alanyi közjogok | |
| A jogszabály címzettje. A kötelességek és jogok alanyai | 142 |
| A jogszabály címzettjének fogalma | |
| Az ignoratia iuris | |
| A jogok és kötelezettségek alanyainak fogalma. A személy fogalma | |
| A jogi személyek | |
| Függelék | |
| Utószó | 149 |
| Somló Bódog művei | 151 |
| Névmutató | 157 |
| Tárgymutató | 159 |
Folytatás Microsoft-tal