Somló Bódog jogbölcseleti előadásai I.

Tartalom

I. BEVEZETÉS 3
1. Tudomány és bölcselet 3
2. Tiszta és alkalmazott tudományok 4
3. A jogbölcselet 6
4. A jogbölcselet feladatai 7
A tiszta jogbölcselet feladatai 8
Az alkalmazott jogbölcselet feladatai 10
5. Jogbölcselet és jurisprudentia 10
6. Jogbölcselet és szociológia 12
Az organikus vagy biológiai szociológia 13
A lélektani szociológia 14
A néprajzi és történelmi szociológia 15
7. A jogbölcselet segédtudományai 16
8. A jogbölcselet mai helyzete és a természetjog 17
A természetjog 17
Ellenhatások 18
A jogtörténelmi iskola 18
Természettudományi felfogás és a pozitív filozófia 19
Kriminológia 20
Uj jogbölcselet 20
9. A jogbölcselet haszmi és szükségessége 21
A gyakorlatiasság téves felfogása 22
A laikus elméletek 23
10. A társadalom 24
Fogalma 24
A társas természet 26
A társas élet kezdetei 26
Család és horda 26
Az emberi társadalom a családból ered 27
Az ember szociális érzése 28
11. Az állam 28
Fogalma 28
A primitív főnökség okai 29
Öreg kor 29
Személyes tulajdonságok 29
Szellemhit 29
Vagyon 30
Háború 31
Természetes kiválasztás 31
A társadalmi szerződés 31
12. A jog 31
Fogalma 32
A jog célja nem alkalmas a jog definiálására 33
A kikényszerithetőség nem kelléke a jog fogalmának 33
A jog nemcsak uj jog által szüntethető 34
13. A jog és a cselekvés egyéb szabályai 35
Az összes cselekvési szabályok egysége az őskorban 35
A vallás, az erkölcs és a jog elkülönülése 35
A jog és az erkölcs közti különbség 36
A jogi kényszer és az erkölcsi kényszer 36
A cselekvés motivumai 37
A jog és erkölcs összeütközései 38
II. A JOG ÖSSZEFÜGGÉSEI EGYÉB JELENSÉGEKKEL 40
A) A jog alakulásának tényezői 40
14. A A jog hatalmi viszonyok eredménye 40
A jognak az emberek megegyezéséből való származtatásai 40
1. A történelmi iskola köztudata 40
2. A természetjog szerződéses elmélete 41
A jognak hatalmi viszonyokból való származtatásai 41
Korlátozások 42
15. A hatalmat biztositó tényezők 43
Fizikai erő 43
Szellemi képességek 42
Háború 44
Vagyon 44
Ismeretek 45
16. A történelmi materializmus jogbölcselete 47
Eredete 48
Alapvető munkák 49
Alaptétele 49
Felfogása az eszmékről 50
Példák 50
Induktiv kiegészítések 51
Loria kiegészítései 52
17. A történelmi materializmus jogbölcseletének birálata 53
Előnyei 53
Hibái 54
Példák 54
A szellemi élet nem származtatható kizárólag a gazdaságból 55
18. Faji tényezők 57
Az emberfajok megállapításának nehézségei 58
A faji különbségek tagadhatatlanok 58
Csekély jelentőségük a jog szempontjából 59
A fajelméletek meddősége 59
1. A primitív jogéletet illetőleg 59
2. A civilizált nemzetek jogát illetőleg 60
19. A természetes kiválasztás tényezője 60
A jogszabályok természetes kiválasztása 60
Az alkalmasabbak fenmaradása a létért való küzdelemben 61
A variáció törvénye 61
Hasznos és káros variációk 62
Példák 62
Az alkalmasságot a mindenkori környezet szabja meg 63
A szervezetlen társadalmak pusztulása 64
A primitív despotizmus, mint a kiválasztás eredménye 65
B) A jog hatása más jelenségekre 66
20. A jog hatása a természetes kiválasztásra 66
A különösen antiszociális hajlamok kiküszöbölése 66
Az általános katonakötelezettség hatása 67
A papi nőtlenség hatása 68
A vallási és politikai eretnekek üldözésének hatása 69
Spencer a kiválasztás jogi akadályairól 70
Az öntudatos kiválasztás 71
21. A jog hatása a gazdaságra 71
A gazdasági jelenségek jogi feltételezettsége 72
A közgazdaságtani tételek jogi feltételezettsége 73
22. A jog befolyása az ismeretekre és a társadalom fejlődésére általában 74
A jog befolyása az együttélésre és a munkakiosztásra 75
A szükségletek kielégítésére 76
A társadalmak közti küzdelemre 77
III. A JOG FEJLŐDÉSE 78
A társadalmi fejlődés elmélete 78
A fejlődéstani felfogás kezdetei 78
A történelmi jogiskola 78
Spencer Herbert 78
A fejlődéstani felfogás társadalomtudományi fontossága 78
24. Fejlődési irányok (tendenciák) 80
A fejlődési irányok nem fejeznek ki törvényszerűséget 81
Nehézségek ilyen tendenciák megállapításánál 81
Jelentőségük 82
25. Az államok növekvése 83
Tények 83
Okok 84
26. A jogi szabályozás fokozódása 85
Spencer ellenkező tanitása 86
Nem a beavatkozás, hanem annak kikényszerítése csökken a nép törvényhozó hatalmának növekvésével 87
Okok 88
27. Az együttérzés növekvő befolyása a jogra 89
28. Az egyéniség fokozódó érvényesülése a jogban 90
29. A jog megváltoztatásának növekvő szabadsága 91
30. A jogfejlődés gyorsulása 92
Okok 93
31. Militarizmus és indusztrializmus 94
32. A jog profanizálódása 96
33A jövendő joga 97
Megállapíthatóságának korlátai 97
Az államok növekvése 99
A jogi szabályozás növekvése 100
A szimpátia szerepe 101
Az egyéniség fokozódó érvényesülése 103
A jogváltoztatás szabadsága 103
A jogfejlődés gyorsulása 104
Összefoglalás 104
IV. A HELYES JOG 105
34. A jogbölcsele mint alkalmazott tudomány 105
A kérdés föltevéséhez 105
A jogbölcselet mint alkalmazott tudomány 105
Az alkalmazott tudományok céllal operálnak 105
A cél az alkalmazott természet-tudományokban 107
A cél az alkalmazott társadalom-tudományokban 107
35. A jog helyes célja 109
A cél fogalmának beillesztése az okozati felfogásba 109
A végcél kérdése 101
Objektív módszer a helyes cél meghatározására 111
Szubjektív módszer a helyes cél meghatározására 112
36. A legnagyobb szám legnagyobb boldogsága 114
Ellenvetések 115
A nemzedékek érdekeinek összeütközése 116
Kidd Benjámin a jövő érdekeiről 115
Kidd ellenvetésének cáfolata
Stammler ellenvetései 120
37. Az anarchizmus problémája 121
Az anarchizmus problémája prejudikál a helyes jog keresésének 121
Az anarchizmus jogbölcselete megkülönböztetendő a tett anarchizmusától 122
Anarchizmus és szocializmus 123
Alapelvei 123
A főbb anarchista írók 123
38. Az anarchizmus birálata 125
TARTALOM 129

Témakörök