Kis(z) értelmező kézi(vezérlésű) szótár

Előszó

Elő(re figyelmeztető)szó
Már elnézést kérek! Már elnézést kérek, de nem én tehetek róla! Az ötlet nem az én kútfejemből pattant ki, mint sok mindennek, ennek is a főszerkesztők, szerkesztők az okai. Micsoda? Hogy milyen ötlet? Hat ez, hogy az aktuálsziporkáknak szánt bugyutaságaimat így, könyv alakban is megjelentessem.
A morzsányira zsugorodott - zsugorított! - konzervatív sajtó szerkesztői a nyomdai cicerókon kívül lassan már kezüket-lábukat is (össze)tördelik, hogy a legfontosabb publicisztikáknak, valós híreknek helyet szoríthassanak. És akkor jövök én! És akkor hogyan jövök én ahhoz, hogyan várhatom el, hogy az én, hogy az én - mivel is? - szóval, hogy az én izéimmel tömjék meg lapjukat?
A konzervatív lapok szerkesztői tapintatos emberek, hiszen ha nem azok lennének, akkor nem gürcölnének éhbérért itt, hanem súlyos százezrekért liberalizálóckodnának ott. Amott. Tapintatosak, de lapjukban egy fikarcnyi hely sincs. Mi következik ebből? Íme:
- Nézd Jóska! Írásaid annyira jók, annyira kiválóak, hogy többet, sokkal többet érdemelnek! Az sem szép dolog, hogy olvasóidnak csupán csöppekben adagolod elméd magasröptű szárnyalását. Az utókorra is gondolnod kell! Ne tétovázz: könyv, könyv, könyv!
Jól van na, értem én! Bosszúálló sem vagyok, ezért - dacára a könyv megjelenésének - szerkesztő barátaimnak - hálából - az eddigi kéziratmennyiség dupláját fogom küldeni! Szerkesztő uraimék: Tördelni! Tördelni! Tördelni! Egyetlen tanács! Még a jóból is megárt a sok... ebből is következik, hogy könyvecském csak kis adagokban „élvezhető". Amint a napi gondok ráncait feloldotta egy mosoly, a könyvet kéretik félretenni; több nap mint... (mosoly)
Jó szórakozást kíván
a szerző Vissza